Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Szavatosság

2007/10. lapszám | Kovács István |  2357 |

Az alábbi tartalom archív, 14 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Szavatosság cikkünkről bővebben olvashat, ha rákattint a címre.

A szavatosság és a jótállás közötti eljárásbeli különbséget én harmincöt éves pályám alatt nem voltam képes felfedezni, megnyugtatóan definiáltatni. Egyes vélemények szerint a jótállási időn belül a kötelezett feladata a nem rendeltetésszerű használat megvalósulásának bizonyítása. Ellentétben a szavatossági idő alatti bizonyítással, ahol a kedvezményezettnek kell hitelt érdemlően bizonyítani, hogy ő, mint végfelhasználó, fogyasztó, a kezelési utasításban megfogalmazottak szerint használta a berendezést, legyen az bármiféle is.

Így aztán, tekintettel arra, hogy a szavatossági ügyekben sem a Fogyasztóvédelmi Felügyelet, sem a békéltető testületek tanácsai illetékességgel nem felruházott szervezetek, így ezen ügyeket úgy a kötelezett, mint a kedvezményezett saját, jó szándékú megegyezésükkel rendezik, hivatalos eljárás (bíróság) teljes mellőzésével.
Vannak esetek, ahol a jótállási kedvezményezettséget nem is szerzi meg a kedvezményezett fogyasztó. Ezen esetek többsége az üzembe helyezési kötelezettséggel bíró épületgépészeti berendezések. Itt gyakorlatilag nem foganatosítható a 72 órás csere intézménye, ugyanis nincs rá ok, ha a vásárlás, szállítás rendben zajlott. Felszerelt, rögzített, hálózatra kötött berendezést gyakorlatban nem cserélnek, illetve cserélünk. Miért?
El tudja azt valaki képzelni, hogy mondjuk egy lakásfűtő berendezés minden alkatrésze, fődarabja, burkolata egyformán alkalmatlan legyen a használatra? Ugye, ha ilyen nézőpontból vizsgáljuk a kedvezményezetti, fogyasztói elvárásokat a javításokkal szemben, akkor joggal mondhatjuk ezeket túlzottnak időnként?
Azt a törvényi mondatot is meg kellene vizsgálni, miszerint a hat hónapon belül jelentkező hibát úgy kell tekinteni, mintha a vásárlás pillanatában is meglett volna. Ez enyhén szólva a törvényszöveg olyan része, amely nem vesz figyelembe semmiféle fizikai, hőtechnikai, és nem elhanyagolhatóan, emberi tényező.
A jótállási javításokat végző szakember nem hatóság. Nincs joga pl. egy fűtésszezon teljes idején fogyasztott gázmennyiség igazolásának kérésére. Nem tájékozódhat a fűtőanyagok minősé- géről sem (szilárd fűtés), kizárólag a fogyasztó elmondására hagyatkozhat (az igazmondás erénye a fogyasztóvédelemben). Bár itt a fogyasztói mellébeszéléseknél talán a kötelezettek védelme is előkerülhet(ne).
A törvény a vásárlás napjától határozza meg a jótállási idő kezdetét. A fogyasztók szinte állandósult felvetése, például fűtéstechnikai eszközök esetében, hogy nem 12 hónapot fűtünk egy esztendőben, így a jótállás nem egy év. Ez is egy álláspont. De azért azt is figyelembe kell venni, hogy a televíziókészülék jótállási ideje sem hosszabbodik meg az üzemszünetek időtartamával.
A jótállási időt a kötelezett, akár gyártóról, akár importáló kereskedőről van szó, a saját költségén tovább hoszszabbítja. Ezzel kapcsolatban a fogyasztói magatartás igen változatos. A hosszabb jótállási idő igénybevétele "természetesen" jog. A hosszabbítás feltételei, mondjuk a kötelező (igazolható) karbantartás, a fogyasztók többségének álláspontja szerint már nem tartozik a kötelezettségek sorába. A hosszabbított garanciaidő nem ajándék, az egy jó termék kereskedelmi célzattal adott kedvezménye (nem is adja meg mindenki).
A vásárlói érdekvédelmi szervezetek nem tesznek látványos lépéseket abba az irányba, hogy a vásárlók "tudatossága" ne kizárólag a jogok oldaláról jelenjen meg. Folynak felmérések, milyen szempontok alapján vásárol a vevő. Ezzel kapcsolatban tapasztalat, hogy az első vásárlói kérdés: mennyibe kerül, a második, hogy mennyit enged a kereskedő az árból (érdekes, ez nagyáruházakban fel sem vetődik!), a harmadik, hogy ha cégként jelenik meg, mint vevő, kaphat e viszonteladói árat (persze ennek a hátrányaival nem számol, mert nem ismeri a törvényt), végül, hogy milyen ingyenes szolgáltatások járnak az áhított áruhoz. Csak ezek után következhetnek a működéssel, az energiafelhasználással, a kezelhetőséggel, a szervizhálózattal, a környezetszennyezéssel stb. kapcsolatos kérdések.

Talán megint közelebb kerültünk egy "cseppet" egymáshoz, a "Kedvezményezett" és a "Kötelezett"!

Kovács István


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem