Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Padlófűtési rendszerek kialakítása és korszerű szabályozása

2007/10. lapszám | Drexler Péter |  80 573 |

Az alábbi tartalom archív, 14 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Az utóbbi néhány évben rohamosan növekedett a padlófűtési rendszerek alkalmazása, és mára a családi házak, társasházak, egyéb lakó- és hivatali épületek megszokott fűtési rendszerévé vált. Fokozódó népszerűsége köszönhető annak, hogy az emberi szervezet által ideálisnak érzett hőmérséklet-eloszlást a padlófűtés sokkal jobban megközelíti, mint a radiátoros fűtés. Ezen túlmenően, egy sor előnnyel rendelkezik a hagyományos radiátoros rendszerhez képest, mint például az optimális hőmérséklet-eloszlás, a kisebb energia-felhasználás, a nagyobb komfort.

Kizárólag padlófűtéses helyiséget azonban csak akkor lehet készíteni, ha a hőveszteség az egészségügyi és komfortszempontoknak megfelelő felületi hőmérséklet esetén pótolható, ellenkező esetben kiegészítő fűtést kell alkalmazni. Gyakori megoldás, hogy a csempével vagy kőlappal burkolt padlózatú nappali padlófűtést kap, míg a többi helyiség meleg padlóburkolattal készül. Kétszintes lakások esetén általában a földszinti hideg burkolatú helyiségek és az emeleti fürdőszoba padlófűtéssel rendelkeznek, a többi helyiségben radiátoros fűtést alakítanak ki. A padlófűtés által kínált előnyök azonban csak a padlószerkezet megfelelő kialakítása és korrekt szabályozás mellett érvényesíthetők.
 

Padlószerkezetek

A padlófűtés tervezésekor egy sor szempontot kell figyelembe venni a padló szerkezete vonatkozásában. A padló alatti hőszigetelés, a csőosztás, a csőkeresztmetszet, az ágyazó esztrich mérete, különleges fapadlók esetében a hőelosztás módja, megoldása lényegesen befolyásolják a hőleadást, a körök vízáramát, ellenállását és hőlépcsőjét, így a helyiség komfortját.
 

A csőkígyó formája, anyaga

A csőkígyó fektetési módja lényeges hatással van a padlóhőmérséklet egyenletességére. Ideális a kettős csigavonalas fektetés, mert ez biztosítja a legegyenletesebb padlóhőmérsékletet. Ez a fektetési mód komplikáltnak tűnhet, de megfelelő gyakorlat esetén egyszerűen készíthető, különösen a ma kapható, csőrögzítést is biztosító, hőszigetelő panelek használata mellett. Az előremenő vezetéket fektessük mindig közvetlenül a fal mellé.

A kettős párhuzamos fektetés a hőelosztás szempontjából már kompromisszumot jelent, hiszen mindig két-két melegebb vagy alacsonyabb hőmérsékletű cső fut egymás mellett. Az egyszerű párhuzamos fektetést mindenképpen kerülni kell, hiszen ott jelentős felületi hőmérséklet-eltérések alakulnak ki, és a kalkulált hőteljesítmény sem lesz biztosítva. Használjunk mindig oxigéndiffúzió-mentes csőanyagot! Lehetőség szerint csak az osztó-gyűjtő csatlakozási pontjainál legyen kötés. A betonban lévő szakaszokon mindig a gyártói előírásoknak megfelelő, toldóhüvelyes kötéstechnikával készített csőtoldást alkalmazzunk! A csöveket tökéletesen vízszintesen kell lefektetni. Ajánlott a kettős csigavonalas vezetés.
 

Hideg zónák

Az egyes helyiségekben szükség lehet eltérő fajlagos teljesítményű padlófelületek alkalmazására. Ha egy nappali szoba nagy üvegfelülete helyileg nagyobb hőveszteséget okoz, a kedvezőbb hőérzet szempontjából célszerű az üvegfelület mentén 30-50 cm széles sávon nagyobb fajlagos hőteljesítményt, tehát sűrűbb csőosztást választani. Például 200 vagy 300 mm általános csőosztás mellett az ablakfelület mellett az osztás akár 50 vagy 100 mm is lehet. A sűrűbb osztású szakaszok részei lehetnek egy ritkább osztású felületet is tartalmazó padlófűtési körnek, de alkothatnak külön kört is. Számítógépes programokkal nagyon egyszerűen lehet a különböző mezőket kiválasztani, kombinálni, és mindig pontos tájékoztatást kaphatunk az egészségügyi szempontból igen fontos felületi hőmérsékletekről.
 

Csőméretek

A padlófűtéscsövek gyártói a cső anyagának, az előállítási módnak, esetleg a réteges szerkezetnek megfelelően különböző csőméreteket hoznak forgalomba. A külső átmérő általában 14-20 mm-ig, a belső 10-16 mm-ig terjed. A kisebb méretű, nagyobb ellenállású csövek rövidebb körök, míg a nagyobb csőátmérők nagyobb mezők kialakítására alkalmasak. Általában nem szokás 25-30 m2-nél nagyobb mezőket létrehozni, és 100-120 m-nél hoszszabb köröket használni.
 

Csőosztás, fektetési mélység, padlóhőmérséklet

Ha túlzottan nagy csőosztást alkalmazunk, és a csövek feletti esztrichréteg sem elegendően vastag, nem kapunk egyenletes felületi hőmérsékletet. A csövek fölött melegebb, míg azok között hidegebb lesz a padló. A szokványos csőméreteknél és max. 25-30 cm csőosztásnál az esztrichfedés legyen legalább 30-60 mm, amelyet még megnövel a burkolat vastagsága. Ezzel, a szokásos körönkénti 5 °C körüli lehűlés mellett, egyenletes felületi hőmérsékletet kapunk. Egészségügyi és komfortszempontból nagyon fontos a padló felületi hőmérséklete. Ennek javasolt értéke függ attól, hogy tartózkodási területről, esetleg szegélyfelületről vagy magasabb felületi hőmérsékletet igénylő fürdőszobapadlóról van szó. A szokványos és megengedett értékeket szabvány tartalmazza. A számítógépes programokkal történő méretezésnél ezekről az értékekről állandóan kapunk információt, így a megfelelő padlószerkezet és csőosztás kiválasztása rendkívül egyszerű.
 

Faszerkezetű padlók

Ma már faszerkezetű padlók esetén is széles körben használnak padlófűtést. A fa élő szerkezete, gyenge hővezetése miatt azonban mindig követni kell a szerkezet gyártójának előírásait. A rendszergyártók a faszerkezetű padlókhoz hőelosztó paneleket készítenek, amelyeknél alumínium kiegyenlítő lemezek biztosítják az egyenletes felületi hőmérsékletet a fa rossz hővezető képessége miatt. A lemezekben kialakított mélyedések fogadják a csöveket. A hőtechnikai méretezéshez a gyártók adatait lehet felhasználni. A szükséges csőhőmérséklet más és más lehet különböző faszerkezeteknél, födémvastagságoknál. A szokásos csőosztás 25-30 cm. Ha betonfödémen, esztrichbe ágyazott csövek fölött akarunk parketta vagy fa padlóborítást alkalmazni, rendkívül fontos a burkolat gyártójának előírásait betartani, a padlófűtés méretezésénél, elkészítésénél és a burkolat fektetésénél.
 

Szilárd padlószerkezetek (beton, kő, csempe)

A csővezetéket körülölelő esztrichréteg alatt hőszigetelést kell létrehozni. Lényeges továbbá az, hogy a falak mellett is fektessünk szigetelő szalagot, a falak felé történő hőszigetelés és az esztrichréteg hőtágulásának biztosítására. A szokásos csősűrűségek esetében legalább 3 cm esztrichtakarásnak kell lenni a csövek felett, illetve a burkolattal együtt 5 cm fedésnek, hogy a járófelületen ne lépjenek fel érzékelhető hőmérsékletkülönbségek. A jó hőátadás érdekében gondoskodni kell arról, hogy az esztrich körbefogja a csöveket, ezért a kiöntés előtt emeljük fel a csöveket a szigetelésről vagy az acélhálóról. A csövek tökéletes körbefogása azért is fontos, hogy megfogjuk a cső hőtágulását.

A szilárd padlószerkezetek jobb hővezetést biztosítanak, alacsonyabb vízhőmérsékletet, általában 30-35 °C-ot igényelnek. A padlóhőmérséklet a tartózkodási zónában 19-29 °C között változhat, míg a szegélyeknél 34-35 °C felületi hőmérséklet is megengedett. Fürdőszobák kellemes talphőmérséklete 30-32 °C.
 

Vízlehűlés a padlófűtéscsövekben

Az osztóból induló fűtővíz a csőkígyón áthaladva lehűl, és így tér vissza a gyűjtőbe. Lakásokban a szokásos lehűlés 5 °C, egyenletes padlóhőmérséklet mellett. Dupla csigavonalas csőfektetésnél a hőmérsékletkülönbség lehet egy-két fokkal magasabb, de a dupla párhuzamos fektetés esetén már semmiképpen se haladja meg az 5 °C-ot. Áruházaknál, sportlétesítményeknél, ahol az igényszint nem olyan magas, nagyobb lehűlés is megengedett.
 

Hőszigetelés

A megfelelő hőszigetelést még a munka megkezdése előtt válasszuk ki. Ez a gazdaságosság, de a kifogástalan működés szempontjából is fontos. A jó hőszigetelés ára rövid idő alatt megtérül, ezért ne takarékoskodjunk annak költségeivel (min. 2 cm polisztirol). A padlófűtés előremenő és visszatérő vezetékeit a hozzávezetésnél, illetve fűtetlen helyiségek padlójában lássuk el hőszigeteléssel, a felesleges hőveszteség és a fűteni nem kívánt helyiség fűtésének elkerülése érdekében. A csöveket körülvevő esztrichréteget el kell szigetelni a környező falaktól is. A fal mellé fektetett szigetelőcsík feladata a hőszigetelésen kívül a hőtágulás kiegyenlítése. Nagy padlófűtési felületet szakaszonként dilatációs hézaggal kell készíteni. A padlófűtési mezőket úgy kell kiosztani, hogy a dilatációt csak az oda- és visszavezető cső keresztezze, mégpedig védőcsőben, hogy a hőtágulás miatti mozgás ne okozzon sérülést. A jó hőszigetelés lehetővé teszi, hogy a lehető legalacsonyabb előremenő hőmérsékletet alkalmazzuk. A néhány fokkal alacsonyabb előremenő hőmérséklet lényeges energia-megtaka-rítást eredményez.

A járófelület anyaga, a padlóborítás jelentősen befolyásolja a fajlagos hőteljesítményt. Anélkül, hogy konkrét adatokat szerepeltetnénk, hiszen a hőteljesítmény egy sor egyéb tényezőtől is függ (csőosztás, csőmélység, előremenő hőmérséklet), a 8. ábrán közölt diagramban tájékoztatást adunk arról, milyen mértékű eltérést okoznak a különböző padlóburkolatok. A tényleges hőteljesítményeket, felületi hőmérsékleteket egy adott padlószerkezetnél számítógépes méretező programmal, vagy a rendszergazdák által közölt diagramok, táblázatok alapján lehet meghatározni.
 

Padlófűtés szabályozása

A korszerű, jól működő, megfelelő komfortot biztosító, energiatakarékos padlófűtési rendszerek készítése során alapvetően a következő szabályozási feladatokat kell ellátnunk:

  • vízhőmérséklet-szabályozás,
  • körök beszabályozása,
  • egyedi helyiséghőmérséklet-szabályozás.
     

Helyiségek komfortja

Kiemelten fontos szerepet játszik közérzetünkben a helyiségek hőmérséklete. Ahol élünk, dolgozunk vagy szórakozunk, mindig a pillanatnyi igényünknek megfelelő helyiséghőmérsékletet kell tartani. A megkívánt helyiséghőmérséklet függ öltözékünktől és attól, hogy éppen milyen tevékenységet végzünk. Az irodai dolgozók általában könnyű öltözéket viselnek, és testhőmérsékletük alacsonyabb, mint a fizikai munkát végzőké. Az irodai dolgozók környezetében tehát magasabb hőmérsékletre van szükség, mint fizikai munkánál. A helyiséghőmérséklet szabályozására a legkézenfekvőbb megoldás, ha a hőleadó előremenő hőmérsékletét változtatjuk. Padlófűtéseknél az előremenő hőmérséklet szabályozása csak részben oldja meg az egyes helyiségekben fellépő, de eltérő igények kielégítését. A méretezésnél, a tervezett előremenő hőmérséklet ismeretében, a csőfektetési sűrűség megválasztásával lehetőség van arra, hogy különböző hőmérsékleti igényekhez igazodjunk. A pontos hőmérséklettartást azonban ez még nem biztosítja, nem beszélve arról, hogy az egyes személyek hőmérsékletigénye azonos tevékenységek mellett sem azonos, így a kívánalmakat egyedi helyiséghőmérséklet-szabályozás nélkül nem lehet kielégíteni. A tökéletes komforthoz és gazdaságos energiafelhasználáshoz helyiséghőmérséklet-szabályozást kell alkalmazni.

Röviden összefoglalva, ha kihasználjuk a mai technikai adottságokat, a rendkívül kis hőmérséklet-eltéréssel működő termosztátok nyújtotta lehetőséget, és padlófűtéseknél is helyiségenként szabályozzuk a hőmérsékletet, energiatakarékos megoldást kínálunk, és tökéletes komfortot biztosítunk minden egyes felhasználónak. A műszaki fejlesztések lehetőséget teremtenek arra, hogy egyes napszakokra eltérő hőmérsékletértékeket programozzunk, igazodjunk az épületben élők mindenkori igényeihez.
 

Energia-felhasználás, takarékosság

Célunk, hogy maximális komfortot biztosítsunk minimális energia-felhasználás mellett. Ez azt jelenti, hogy a fűtési rendszernek a beépített szabályozók segítségével mindig az igényelt hőmérsékletet kell biztosítania, a lehető legkisebb eltérés mellett. Közben az egyes épületrészekben eltérő időbeosztással eltérő tevékenységek zajlanak, folyamatosan változnak a hőveszteségek és a tevékenységgel bevitt hő. Ebből a célból helyiségenként, de legalábbis épületzónánként külön, eltérő menetrenddel kell szabályoznunk. Több országra kiterjedő vizsgálatok bizonyítják, hogy padlófűtéseknél, lényeges komfort-növekedés mellett, jelentős energia-megtakarítást lehet elérni a korszerű helyiséghőmérséklet-szabályozókkal. A megtakarítás mértéke függ az épület kialakításától, a határoló szerkezetek szigetelőképességétől, a használati szokásoktól stb. A vizsgálatok egyértelműen bizonyították, hogy a fent jelzett körülményektől függően, a komfort csökkenése nélkül, 15-25% energia-megtakarítást lehet elérni egyedi helyiséghőmérséklet-szabályozással.
 

Hőmérsékleteltérések

A helyiségekben változik a léghőmérséklet a padlótól a mennyezetig, a külső faltól a belsőig. A jó közérzethez elengedhetetlen, hogy ez az eltérés minél kisebb legyen. A nagy hőmérsékleteltérések huzathatást kelthetnek. Padlófűtéseknél egy nagy, viszonylag alacsony hőmérsékletű, sugárzó felülettel rendelkezünk, amelynél a vízszintes hőmérsékleteloszlás egyenletes, és a padlótól a mennyezetig kialakuló eltérés is csak 1-2 °C, ezért hőmérsékletkülönbségből eredő huzat nem léphet fel! Padlófűtésnél a hőközlés 70%-a sugárzó fűtés, amely az emberi szervezetre nagyon jó hatással van. A fűtőfelület kiterjed a teljes szabad padlófelületre, tehát egyenletes hőelosztást biztosít. A falakon, mennyezeten, ablakokon keresztül fellépő hőveszteség kisebb, mint radiátoros fűtésnél, az egyenletes és általában alacsonyabb értéken tartható helyiséghőmérséklet miatt. Padlófűtést különböző hőtermelő berendezésekkel (kazán, távfűtés, alacsony hőmérsékletű hőforrás, mint hőszivattyú vagy szolár berendezés) készíthetünk, az épület radiátoros fűtéséhez csatlakozva, vagy önállóan.
 

Vízhőmérséklet-szabályozás

A padlófűtés a hagyományos fűtési rendszerektől eltérő, alacsonyabb előremenő hőmérsékletet igényel. A hazai éghajlati viszonyok és építési szokások mellett általában radiátoros rendszerrel együtt alkalmazzák a padlófűtést, csupán nagyon ritkán önmagában. A szokványos rendszereknél a kazánok kilépő hőmérséklete magasabb, mint a padlófűtésekhez szükséges vízhőmérséklet. Sőt, abban az esetben is magasabb hőmérsékletű víz áll rendelkezésre a padlófűtés táplálására, ha azt a radiátoros rendszer mellett az épület egy különálló részében alkalmazzuk. A padlófűtés vizét tehát általában keveréssel kell beállítanunk a kívánt hőmérsékletre. A padlófűtéseknél egészségügyi és padlószerkezeti okokból rendkívül fontos az előremenő hőmérséklet kézbentartása. Nem célszerű kézi keverők beépítése, hiszen az ebből adódó kockázat értéke jóval meghaladja az egyszerű szabályozók költségét.

A padlófűtések alacsony hőmérsékletű rendszerek, tipikusan 30-40 °C előremenő hőmérséklettel, ezért kiválóan alkalmasak alacsony hőmérsékletű hőforrásokkal történő táplálásra, hőszivattyúk, napkollektorok által szállított hő felhasználására is. Ebben az esetben alkalmazhatunk háromjáratú szelepet is, hiszen a primer oldal és a padlófűtési kör hőmérsékletkülönbsége nem nagyon tér el egymástól, így a vízmennyiségek sem nagyon különböznek. Amennyiben a kazánköri víz hőmérséklete magasabb, például egy radiátoros kört is táplál, előnyösebb egyutú szeleppel szabályozni a keverést. Az előírt hőmérséklet pontos tartása érdekében, a hőforrás pillanatnyi hőmérsékletétől függetlenül, mindig használjunk keverő kört (átkötő szakasz), átmeneti szeleppel a padlófűtés előremenő hőmérsékletének előállításához. Az átmeneti szelep sokkal jobb szabályozást és egyszerűbb szerelést biztosít, mint a sokak által javasolt háromjáratú szelep alkalmazása, amelynek szabályozástechnikai okokból komoly hátrányai vannak. A padlófűtés-oldalon a kisebb hőmérsékletkülönbség miatt nagyobb vízmennyiség kering, míg a hozzá keverendő magasabb hőmérsékletű primer víz mennyisége elenyésző. Amennyiben a padlófűtés-oldali vízmennyiségre választjuk ki a háromjáratú szelepet, úgy, hogy ne legyen nagy az ellenállása, a bekeverés-oldalon túlzottan nagy lesz a szelep és pontatlan a szabályozás, valójában KI-BE vezérlést kapunk. Ha pedig a bekeverendő kis vízmennyiségre választjuk a háromjáratú szelepet, a padlófűtési körben jelentkezik túlzottan nagy ellenállás, amelyet csak nagyobb szivattyúval és többlet villamos fogyasztással ellensúlyozhatunk. Nem javasoljuk a padlófűtés előremenő vízhőmérséklet szabályozására a háromjáratú szelepet, helyette alkalmazzuk mindig az egyszerű és olcsó egyutú szelepet átkötő szakasszal!
 

Időjáráskövető előremenő vízhőmérséklet-szabályozás

A padlófűtés előremenő hőmérsékletének szabályozása egyre gyakrabban történik időjáráskövető szabályozó alkalmazásával. Ha az épület fűtéséhez vásárolt kazán időjáráskövető szabályozással rendelkezik a radiátoros rendszerhez, a gyári szabályozó általában rendelkezik egy további kimenettel a padlófűtés számára. Akkor is meggondolandó időjáráskövető szabályozást használni, ha fűtőkazánunk eredetileg nem rendelkezik ilyen készülékkel. Létezik egy fűtési körhöz egészen egyszerű szabályozó, amelynek használata igen kedvező és gazdaságos, valamint kétkörös időjáráskövető szabályozó is, chipkártyával, radiátoros és padlófűtés-szabályozáshoz.

Egyes időjáráskövető szabályozók triac-kimenettel rendelkeznek, ezért alkalmasak termikus szelepmozgató kezelésére, alacsony árfekvésű rendszer kialakítását téve lehetővé. Ebben az esetben az egyutú szelepre egyszerűen egy termikus szelepmozgatót kell helyezni. A szabályozó biztosítja, hogy az épület padlófűtéssel rendelkező részei a külső hőmérsékletnek megfelelő fűtési teljesítményt kapják. A szabályozó paramétereit természetesen a radiátoros rendszertől eltérő értékekre kell beállítani. Általában 0,6-1,0 fűtési görbe-meredekséget kell választani, és 40 °C max. értéket.
 

Segédenergia nélküli szabályozás

A fentieknél is egyszerűbb és olcsóbb megoldás a segédenergia nélküli hőmérsékletszabályozás. A kapilláris csővel rendelkező, segédenergia nélküli, termosztatikus szabályozót (FTC) fűtőtestszelepre, vagy nagyobb vízmennyiségek esetén fan-coil-szelepre szerelve szabályozzuk a padlófűtés előremenő vízhőmérsékletét. A szelepet a kazánkör visszatérő ágába célszerű építeni. Az FTC szabályozó külső érzékelőjét a padlókör előremenő vezetékére kell kötni. A szerelő munkáját egyszerűsíti, ha az osztó-gyűjtő előtti keverő kör elemeit nem a helyszínen szereli, hanem előre gyártott kivitelt alkalmaz.
 

Padlófűtés osztó-gyűjtő, körök beszabályozása

A padlófűtést általában 12-16 mm belső átmérőjű műanyagcsövekkel szerelik. A fűtendő területet mezőkre bontják. Kisebb helyiségekben lehet egy mező, de a nagyobb helyiségekben több, általában 25-30 m2-nél nem nagyobb mezőből áll a fűtőfelület. Mezőnként egy, a padlóban kötés nélkül szerelt csövet kell lefektetni. A csövek vízellátása egy osztó-gyűjtőről történik, amely elkülönített helyen, esztétikailag eltakarva, falra vagy fali fülkébe szerelve készül, általában a cirkuláltató szivattyúval együtt.

Elengedhetetlen, hogy az osztó-gyűjtő egység, illetve az arra felszerelt szelepek alkalmasak legyenek az egyes körök beszabályozására, vagyis a körönkénti maximális vízmennyiség korlátozására. A nem szabályozott rendszereknél fűtési körönként különböző padlóhőmérsékletek alakulnak ki. Az egyes körök eltérő ellenállását a szelepes osztó-gyűjtő vagy az utólag felszerelt szelepek előbeállításával lehet kiegyenlíteni, így a tervezett állapotnak megfelelő, egyenletes felületi hőmérsékletek és fajlagos fűtési teljesítmények alakulnak ki.

A beszabályozás a gyűjtőn lévő szelepek előbeállításával történik, ezért célszerű az előbeállítási értékeket a méretezés során meghatározni. A Magyarországon használatos számítógépes méretező programokkal a beépített szelepekkel felszerelt "balance" osztó-gyűjtő előbeállítási értékeit a tervező egyszerűen megadhatja, de rendelkezésre állnak tájékoztató adatok táblázatos formában is, arra az esetre, ha éppen nincsenek számított értékek, hogy átmenetileg egy közelítő előbeállítást végezzünk. Léteznek mennyiségmérőkkel ellátott osztók is, amelyekkel a helyszínen, utólag végezhető el a beszabályozás.

Felhívjuk a figyelmet a padlófűtési osztó-gyűjtő közötti nyomáskülönbség állandó vagy közel állandó értéken tartásának szükségességére. Ez fordulatszám-szabályozós szivattyúval vagy túláramszelepekkel biztosítható. Az állandó nyomáskülönbség tartása fontos a körök beszabályozásához, de ugyanúgy szükséges az egyedi helyiséghőmérséklet-szabályozók optimális működéséhez. Ha pedig a primer rendszer nyomáskülönbsége nagy és változó, használjunk dinamikus nyomáskülönbség-szabályozást a belépésnél.
 

Termikus szelepmozgatók

Ha helyiséghőmérséklet-szabályozást kívánunk alkalmazni, vagy lehetővé kívánjuk tenni annak későbbi megvalósítását, olyan osztó-gyűjtőt kell választani, amelyre körönként termikus szelepmozgatót lehet szerelni.
 

Egyedi helyiség hőmérséklet-szabályozás

A padlófűtések nagy hőtehetetlensége miatt korábban az volt az általános vélemény, hogy nem lehet és nem is célszerű egyedi helyiséghőmérséklet-szabályozást alkalmazni. A szabályozó berendezések fejlődése, az alkalmazott érzékelőelemek kapcsolási differenciájának csökkenése ma új lehetőségeket nyit ezen a területen. A padlófűtések levegőhőmérsékletről történő szabályozása lényegesen javítja a komfortot, lehetőséget teremt az időben és térben változó használat által igényelt hőmérséklet biztosítására, és jelentős, mintegy 15-25%-os hőenergia-megtakarítást tesz lehetővé. A vizsgálatok azt is bizonyították, hogy a jó minő- ségű helyiséghőmérséklet-szabályozók alkalmazása esetén ezek az eredmények még akkor is elérhetők, ha az előremenő hőmérséklet szabályozására az egyszerűbb és olcsóbb segédenergia nélküli hőmérsékletszabályozást választjuk.
 

Hőmérsékletszabályozás termosztátfejjel

Amennyiben a helyiségben csak egy padlófűtési kör működik, nagyon egyszerű, elegáns és tökéletes megoldást jelent egy termosztatikus szelep beépítése és használata. A padlófűtési vezetéket egy helyen a falba süllyesztett dobozba szerelt szeleptesthez vezetjük, ott megszakítjuk, majd visszatérve a padlóba, folytatjuk a csőfektetést. A szelepre helyezett, a szoba légterébe nyúló termosztatikus fej a beállított és tényleges hőmérséklet közötti különbség alapján arányos szabályozást és rendkívül pontos hőmérséklettartást biztosít.
 

Padlótemperálás

Ha egy radiátoros fűtésű épület kis fürdőszobájában (max. 10 m2) szeretnénk padlótemperálást végezni anélkül, hogy külön cirkulációs szivattyút és előremenő vízhőmérséklet-szabályozást alkalmaznánk, az előző szakaszban tárgyalt falba épített egységhez hasonló megoldással, de visszatérő hőmérséklet-szabályozással érhetünk célt, közvetlenül a radiátoros rendszerről lekötve . Itt vigyázni kell, hogy a visszatérő hőmérséklet-szabályozó termosztátját ne állítsuk 25-30 °C-nál magasabbra.
 

Vezetékes rendszer

A maximális komfortot és minimális energia-felhasználást biztosító egyedi helyiséghőmérséklet-szabályozás nagyon jó minőségben oldható meg vezetékes padlófűtés-szabályozó rendszerrel, amelynek termosztátjai a padlófűtés igényeinek megfelelő érzékenységgel, kis kapcsolási eltéréssel működnek. A szabályozó termosztátjai a padlófűtési gyűjtő szelepeire szerelt termomotorokat vezérlik, a beállított és az érzékelt hőmérsékletek különbsége alapján. Abban az esetben, ha a padló felületi hőmérsékletét is kézben akarjuk tartani (pl. fürdőszoba, faszerkezetű padlóborítás), olyan helyiségtermosztátot is választhatunk, amely külön padlóhőmérséklet-érzékelővel rendelkezik.

A helyiségtermosztáthoz a padlófűtési köröket az üzembe helyezéskor kell hozzárendelni, de ez az eredeti beállítás később egyszerűen megváltoztatható. Ha az egyes helyiségekben az igényelt hőmérséklet-menetrend változó, mégpedig hosszabb időszakokban, tehát érdemes az előírt hőmérsékletet változtatni, a készülék beépített órával is beszerezhető, vagy az óraszerkezet később is beépíthető. A programóra lehetővé teszi, hogy az épületet két zónára osszuk, és ezeknél eltérő időbeosztással határozzuk meg a takarékhőmérsékletű időszakokat. A termosztátoknak az egyes időzónákhoz történő rendelése rendkívül egyszerű, és bármikor változtatható. A vezetékes rendszernél a termosztátok helyét előre ki kell választani, és az osztó-gyűjtő fölé szerelendő csatlakozódobozt e termosztátokkal össze kell vezetékezni.
 

Vezeték nélküli rendszer

Ideális helyiséghőmérséklet-szabályozási lehetőséget nyújt a vezeték nélküli padlófűtés-szabályozó, hiszen a helyiségtermosztátok kötöttség nélkül, utólag is elhelyezhetők. Új rendszerek kiépítésénél, de meglévő padlófűtések utólagos szerelésénél egyaránt használható, feltéve, hogy az osztó-gyűjtő alkalmas termohidraulikus szelepmozgatók fogadására, mivel a szabályozó termomotoros beavatkozással működik. Nagy előnye a vezeték nélküli szabályozónak, hogy a termosztátok nem elektromos vezetéken, hanem rádiófrekvenciás hullámok útján kommunikálnak a szabályozóval, így a termosztátok elhelyezése tetszőleges, utólag bármikor megváltoztatható. A tervezés, kivitelezés során nem kell az érzékelési pontok végleges helyét megadni, nem kell vezetéképítéssel foglalkozni. A felhasználó a későbbi időszakra is teljes szabadsággal rendelkezik a helyiség berendezését illetően. A helyi adottságoknak megfelelően egy termosztáthoz több szelepmozgató is rendelhető.

A rendszerben maximum 3 vezérszabályozót kapcsolhatunk össze, darabonként 5 vagy 10 kimenettel, így a kimenetek száma 30-ra növelhető, amelyekre a 24 V-os termomotor köthető. A rendszer egy távszabályozóval is kiegészíthető, amelyen beállítható az egyes helyiségek kívánt hőmérséklete, fűtési menetrendje, megadható az éjszakai fűtéscsökkentés mértéke, rendelkezik szabadság üzemmóddal, és megvalósítható a zónaszabályozás. A normál és az úgynevezett vandálbiztos termosztát mellett létezik digitális kijelzésű és infravörös padlóhőmérséklet-érzékelős helyiségtermosztát, fürdőszobák padlójának és faszerkezetű padlók maximális és minimális felületi hőmérséklet határolásával. Amennyiben a rádiófrekvenciás hullámok terjedését gátolja valami (pl. túl nagy a távolság a vezérszabályozó és a termosztátok között, vagy fémtárgy, esetleg vasbeton fal stb.), a szabályozó rendszer kiegészíthető egy jelerősítővel. Ha pedig a szabályozót fémszekrényben helyezik el, csatlakoztatható hozzá egy külső antenna.
 

Összefoglalás

A padlófűtési rendszer akkor működik megfelelően, ha a padlószerkezet kialakítása során, a megfelelő hőszigetelés, csőosztás és csőkeresztmetszet megválasztása mellett gondoskodunk az előremenő vízhőmérséklet szabályozásáról és a körök vízmennyiségének beállításáról. Amennyiben az egyes helyiségekben eltérő hőmérsékletet, tökéletes komfortérzetet, esetleg változó hőmérséklet-menetrendet kívánunk biztosítani, egyedi helyiséghőmérséklet-szabályozást kell alkalmazni. A helyes padlószerkezet létrehozása és a megfelelő szabályozó berendezések használata 15-25% energia-megtakarítást és jelentős komfortnövekedést eredményez.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem