Megújulók – Biogáztelepek Németországban
2007/10. lapszám | Dr. Barcsik József | 3569 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Arne Ritzmann mérnök 2007 júliusában szervezett szakmai utat Németország egyik tartományába, Szászországba, ahol hét biogáztelepet tanulmányoztak az érdeklődő magyar szakemberek. Az általában gazdaságokban, szövetkezetekben kialakított telepeken a biogázt főként szarvasmarhatrágyából, és a gazdaság földjén megtermelt növényi anyagok felhasználásával állítják elő. Mostani számunkban a Tirschendorf-ban épült létesítményt mutatjuk be.
A szakmai út első állomása a Tirschendorf település mellett található, a nyáron még építés alatt álló „Pfefferkorn-Anlage” volt, melynek befejezését ez év őszére tervezik. Az üzemet a biogáztelep tervezője, megálmodója, a voralbergi születésű Pfefferkorn úr mutatta be. Részleteiben ismertette a biogáztelep funkcionális sémáját, amely az ún. VPS-rendszer szabadalmán alapszik, ami azt jelenti, hogy külső energia bevitele nélkül üzemel az erjesztőreaktor. A folyamat során keletkező biogáz nyomását használja fel a szubsztrátum mozgatására, ezáltal a villamos energiával működő keverőszerkezet az utóerjesztőben is elmarad.
A biogáztelep közvetlen szomszédságában található a két nagy tehénistálló és a borjúnevelő, amelyekre a biogáztelep épül. A berendezésben naponta mintegy 27 tonna szarvasmarhatrágyát, közel 1,5 tonna sertéstrágyát és 14 tonna növényi anyagot – 6,5 tonna fűsilót, 3,6 tonna kukoricasilót és 3,5 tonna gabonát – kívánnak feldolgozni. A telep saját energiaigényeként csak az adagolószivattyú és a melegvíz-keringtető szivattyú meghajtása jelentkezik. A keringtető szivattyú juttatja el a fűtési meleg vizet a fermentor és az utógázosító hőleadóihoz.
A rendszerben a tehénistállóból a hígtrágya egy tárolóba kerül, innen ezt átszivattyúzzák a napi tárolóba. Ide szállítják be tankautóban a sertéstrágyát is. A kimért növényi anyagokat és a trágyát ezután az előgödörbe adagolják, innen a szubsztrátum az ún. örvénykamrába kerül, ahol az előállított gázzal keverik. Az erjesztési anyagot a fermentorba szállítják át, ahol a kigázosítás folyamata a megfelelő hőmérsékleten lejátszódik. A kigázosított anyagot további feldolgozásra egy csavarszivattyú „átviszi” az utóerjesztő kamrába, amely egyben egy duplamembrános gáztároló szerepét is betölti. A gáztárolóba kerül a fermentorból a biogáz.
Az előgödör, az örvénykamra, a fermentor és az utógázosító betonból épült.
A telepen naponta mintegy 5000 köbméter biogázt kívánnak előállítani, melynek felhasználását helyben, kazánban és gázmotorban tervezik. A kéntelenített biogázt egy gázmotorban kívánják felhasználni, melynek elektromos teljesítménye 540 kW, termikus teljesítménye 529 kW lesz. A gázmotort egy konténerbe szerelték be. A biogáz a gázmotorra megfelelő nyomással kerül fel, amit egy gázsűrítő hoz létre.
A telepen számítások szerint naponta 9200 kWh hulladékhő is képződik, melyet hőcserélőn keresztül hasznosítanának. A hőközpontban használati és fűtési meleg víz előállítását tervezik, mely a biogáz erjesztési hőigényét biztosítaná.
Említésre méltó, hogy a biogáztelepre egy 820 kW hőteljesítményű melegvizes kazánt – tartalék energiaellátásként – terveztek be, melynek üzemeltetését alternatív tüzelőanyag biztosítja. Az egyik alternatíva a telep biogáza, mellyel 905 kW névleges teljesítményt állíthatnak elő, míg a másik cseppfolyós propángáz. Ezzel közel 200 kW teljesítményt – kb. 15 kg/h propángáz eltüzelésével – kívánnak levenni a kazánról. A cseppfolyós propángáz tárolását egy fekvő elrendezésű, 2900 kg-os tartály biztosítja.
A gázmotort „elhagyó” gáz egy hőcserélő közbeiktatásával egy 10 méter magas fémkéményen keresztül távozik a levegőbe.
A generátor sarkain 12 370 kWh/nap – 4515 MWh/év – villamos energiát terveznek levenni, melyet a megépült 630 kVA-es transzformátorházon át a 10 kV-os közüzemi hálózatba kívánják betáplálni.
A tervezett biogáztelepen melléktermékként éves szinten közel 13 ezer tonna „tiszta” trágya keletkezik majd, amely az utóerjesztőből kerül a végtárolóba, és ami a környékbeli földek talajának tápanyag-utánpótlását biztosítja.
