Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Megújulók - Biogáztelepek Németországban

2007/10. lapszám | Dr. Barcsik József |  2847 |

Az alábbi tartalom archív, 14 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Megújulók - Biogáztelepek Németországban cikkünkről bővebben olvashat, ha rákattint a címre.

Arne Ritzmann mérnök 2007 júliusában szervezett szakmai utat Németország egyik tartományába, Szászországba, ahol hét biogáztelepet tanulmányoztak az érdeklődő magyar szakemberek. Az általában gazdaságokban, szövetkezetekben kialakított telepeken a biogázt főként szarvasmarhatrágyából, és a gazdaság földjén megtermelt növényi anyagok felhasználásával állítják elő. Mostani számunkban a Tirschendorf-ban épült létesítményt mutatjuk be.

A szakmai út első állomása a Tirschendorf település mellett található, a nyáron még építés alatt álló "Pfefferkorn-Anlage" volt, melynek befejezését ez év őszére tervezik. Az üzemet a biogáztelep tervezője, megálmodója, a voralbergi születésű Pfefferkorn úr mutatta be. Részleteiben ismertette a biogáztelep funkcionális sémáját, amely az ún. VPS-rendszer szabadalmán alapszik, ami azt jelenti, hogy külső energia bevitele nélkül üzemel az erjesztőreaktor. A folyamat során keletkező biogáz nyomását használja fel a szubsztrátum mozgatására, ezáltal a villamos energiával működő keverőszerkezet az utóerjesztőben is elmarad.
A biogáztelep közvetlen szomszédságában található a két nagy tehénistálló és a borjúnevelő, amelyekre a biogáztelep épül. A berendezésben naponta mintegy 27 tonna szarvasmarhatrágyát, közel 1,5 tonna sertéstrágyát és 14 tonna növényi anyagot - 6,5 tonna fűsilót, 3,6 tonna kukoricasilót és 3,5 tonna gabonát - kívánnak feldolgozni. A telep saját energiaigényeként csak az adagolószivattyú és a melegvíz-keringtető szivattyú meghajtása jelentkezik. A keringtető szivattyú juttatja el a fűtési meleg vizet a fermentor és az utógázosító hőleadóihoz.
A rendszerben a tehénistállóból a hígtrágya egy tárolóba kerül, innen ezt átszivattyúzzák a napi tárolóba. Ide szállítják be tankautóban a sertéstrágyát is. A kimért növényi anyagokat és a trágyát ezután az előgödörbe adagolják, innen a szubsztrátum az ún. örvénykamrába kerül, ahol az előállított gázzal keverik. Az erjesztési anyagot a fermentorba szállítják át, ahol a kigázosítás folyamata a megfelelő hőmérsékleten lejátszódik. A kigázosított anyagot további feldolgozásra egy csavarszivattyú "átviszi" az utóerjesztő kamrába, amely egyben egy duplamembrános gáztároló szerepét is betölti. A gáztárolóba kerül a fermentorból a biogáz.
Az előgödör, az örvénykamra, a fermentor és az utógázosító betonból épült.
A telepen naponta mintegy 5000 köbméter biogázt kívánnak előállítani, melynek felhasználását helyben, kazánban és gázmotorban tervezik. A kéntelenített biogázt egy gázmotorban kívánják felhasználni, melynek elektromos teljesítménye 540 kW, termikus teljesítménye 529 kW lesz. A gázmotort egy konténerbe szerelték be. A biogáz a gázmotorra megfelelő nyomással kerül fel, amit egy gázsűrítő hoz létre.
A telepen számítások szerint naponta 9200 kWh hulladékhő is képződik, melyet hőcserélőn keresztül hasznosítanának. A hőközpontban használati és fűtési meleg víz előállítását tervezik, mely a biogáz erjesztési hőigényét biztosítaná.
Említésre méltó, hogy a biogáztelepre egy 820 kW hőteljesítményű melegvizes kazánt - tartalék energiaellátásként - terveztek be, melynek üzemeltetését alternatív tüzelőanyag biztosítja. Az egyik alternatíva a telep biogáza, mellyel 905 kW névleges teljesítményt állíthatnak elő, míg a másik cseppfolyós propángáz. Ezzel közel 200 kW teljesítményt - kb. 15 kg/h propángáz eltüzelésével - kívánnak levenni a kazánról. A cseppfolyós propángáz tárolását egy fekvő elrendezésű, 2900 kg-os tartály biztosítja.
A gázmotort "elhagyó" gáz egy hőcserélő közbeiktatásával egy 10 méter magas fémkéményen keresztül távozik a levegőbe.
A generátor sarkain 12 370 kWh/nap - 4515 MWh/év - villamos energiát terveznek levenni, melyet a megépült 630 kVA-es transzformátorházon át a 10 kV-os közüzemi hálózatba kívánják betáplálni.
A tervezett biogáztelepen melléktermékként éves szinten közel 13 ezer tonna "tiszta" trágya keletkezik majd, amely az utóerjesztőből kerül a végtárolóba, és ami a környékbeli földek talajának tápanyag-utánpótlását biztosítja.

Dr. Barcsik József


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem