Épületgépész kiállítások kontra konferenciák
2008/4. lapszám | Veresegyházi Béla | 3046 |
Figylem! Ez a cikk 18 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Nem volt nehéz e havi lapszámunk vezércikkének témáját kiválasztani, hiszen közeledik a Construma, az építőipari-épülettechnikai szakma éves nagy seregszemléjének időpontja. Mit várhatunk a kiállítástól az elmúlt évek és különösen a 2008-ban eddig lezajlott hasonló jellegű rendezvények tükrében? Ezt próbáljuk lentebb elemezni.
A tavalyi év sokszor emlegetett, elemzett és értékelt rendezvényei voltak a Hungarotherm és a Comfort Budapest. Mi is sokat írtunk róluk, és szaklapunk szervezett egy igen sikeres fórumot, ahol a nagyobb épületgépész cégek ügyvezetői meghallgathatták a két kiállításszervező prezentációját, véleményt alkothattak ezekről, és felvázoltunk egyfajta igénylistát, jövőképet is. A fórum végső kicsengése az volt, hogy kétévente kell egy nagy kiállítás, ha lehet, egyben az építőiparral. Legyenek szigorúan csak szakmai napok, színvonalas szakmai kísérőprogram, jó infrastruktúra, és persze mindenekelőtt nagy, megfelelő összetételű látogatói tábor! Meglátjuk, hogy a mostani Construmán mi valósul meg ezekből.
A két kvázi kudarc mellett tavaly sok kis sikerről is tudósíthattunk Magyarországon, a kreditpontos képzésekről. A szakcégek régi törekvése volt, hogy kapcsolati listájukat, a tervezőket, kivitelezőket becsábítsák saját rendezvényeikre, ahol prezentálhatják termék- és szolgáltatás-skálájuk előnyeit. Ez a szándék hosszú éveken át csak úgy tessék-lássék valósult meg, az alacsony látogatottság, a gyér érdeklődés volt jellemző (általában, mert ismerünk kivételeket is). Aztán a cégek rájöttek, hogy egy katalógust szóban hallani nem elég vonzó lehetőség, még eszem-iszommal körítve sem, így általános, aktuális szakmai előadásokat is kezdtek beiktatni a programba, például a GMBSZ-ről, energiaauditról stb. Ez már több embert mozgatott meg, az igazi áttörést pedig a kreditpont-rendszer bevezetése hozta meg. Mit jelentett ez a gyakorlatban? A tervező ingyen teljesíti a kamara által megkövetelt feltételt, hasznos információkhoz jut, a gyártó pedig könnyen megtalálja a célközönségét. (Érdekes módon a szerelői tanfolyamok is népszerűbbek lettek ezzel egy időben, pedig ott a kreditpont-kötelezettség nem áll fenn.)
Versenyeztessük meg virtuálisan a nagy hazai kiállításokat, a céges kreditpontos képzéseket és a nagy európai kiállításokat (Mostra Convegno, ISH, Wels).
- Kiállítói költségek
A Hungarotherm-Comfort kettős alacsonyabb árakkal dolgozott 2007-ben, mint azelőtt a Hungexpo, de egy átlagos stand összköltsége felszereléssel-rezsivel így is milliós tétel. Európában szintén jókora summát kell letenni, a saját képzés saját telephelyen viszont nagyon olcsón kijön. - Látogatói költségek
Egy nagy kiállításra utazni kell, ott is minden drága, belépőjegy van, míg a céges képzés sokszor mobil, azaz helybe jön, és ingyen van minden. A kiállításszervezőknek el kellene gondolkodniuk azon, hogy miből szeretnének bevételt: a kiállítókból vagy a látogatókból? Ha a kiállítókból, akkor a belépést tegyék ingyenessé, utazási kedvezménnyel, az expo-területen olcsó vendéglátóipari egységekkel, ha pedig a látogatókból, akkor csapjanak „vásárt”, ahol akciózó kereskedők hadai várják a látogatókat, ekkor viszont a helypénz legyen olcsó – és tekintsenek el a komolyabb cégek jelenlététől. - Látogatók
A nagy kiállításokra nyugaton sokan kimennek, tömeg van, nálunk kong a csarnok. Miért? Arra nem foghatjuk, hogy azért, mert 2007-ben majdnem egy időben két hasonló jellegű rendezvény volt, és megoszlottak a látogatók, ugyanis az összesített végeredmény is csak törtrésze az évekkel azelőtti eredménynek.
Egy látogatottsági szint két, egymással összefüggő tételtől függ. Az egyik a rendezvény ismertsége, megalapozottsága. Ezzel elvileg a Hungarotherm esetében nem szabadna bajnak lenni. A másik a marketingkommunikáció, ami minden bizonnyal elégtelen volt. A célközönséget el kell érni, legyen az a lakosság vagy a szakma. Az nem elég, ha utólag mutogatjuk a Népszabadságban megjelent féloldalas hirdetést; ha nem jött a látogató, akkor azt a papírt nyugodtan használhatjuk alternatív célokra.
A kreditpontos rendezvények a 20-tól 200 fős látogatottságig mennek el, ami ár/érték arányosan a megfelelőtől a szuperig terjedhet. - Célközönség
Nyugaton mindenki elmegy a kiállításokra, aki él és mozog, külföldről és belföldről egyaránt, és képviseltetik magukat a szakemberek és az építkezők is. Nálunk a Hungexpo-rendezvényeknél szintén vegyes az összetétel, a Comfort Budapesten inkább a szakemberek jelentek meg, míg egy kreditpontos rendezvényre csak ők jönnek el.
A nagy magyar kiállításoknak sokkal pontosabb célmeghatározásra lenne szükségük, és erre kéne szabni a marketingstratégiát is.
Érdekes probléma, hogy ki is legyen a célközönség? Ha kiállítói szempontból nézzük a dolgot, akkor az egyik csoport – például ide tartoznak a szivattyúgyártók, a rögzítéstechnikával foglalkozó cégek – csak szakembereket várnának, de még itt is differenciálhatunk tervezőkre és kivitelezőkre, bár talán ez már túlzás lenne. A „centrum”, amelynek tagjai a kazángyártók, klímások, légtechnikai gyártók, általában egyenlő arányban várják a végfelhasználókat és szakembereket, hangsúlyeltolódásokkal. A „baloldaliak” a kereskedők, akik inkább a végfelhasználókat keresik, bár kategorikusan ezt sem jelenthetjük ki, mert az ő választékuk is nagy részben a kivitelezőknek szól.
Itt tegyen valaki mindenki kedvére. - Infrastruktúra
Alapvető igény a komfortos kiállítási csarnok, illetve a kényelmes, gyors közlekedés. Ez nyugaton megoldott pl. Frankfurtban vagy Milánóban, de az ausztriai Welsben, Európa legnagyobb megújulós kiállításán szűk utcákon torlódnak az autók – ilyenek a város adottságai -, az expo-terület pedig keszekusza alaprajzú, a csarnokok igénytelenek. Ebből persze ne azt vonjuk le, hogy egy bódéban is tarthatunk sikeres rendezvényt. Wels – a szervezők legnagyobb meglepetésére – túlnőtte önmagát, mint egy hirtelen megnyúló kamasz, és hogy az analógiánál maradjunk, most súlyt kell a hosszú csontjaira szednie. Ne kételkedjünk abban, hogy a kiváló infrastruktúra alapfeltétel egy nagy kiállításnál, nem úgy egy kreditpontos rendezvénynél, sőt! Ez utóbbinak még valahogy jót is tesznek a puritánabb körülmények, teszem azt a BME egyik fapados előadója kellő komolyságot kölcsönöz az eseménynek. De itt már el is jutunk a következő ponthoz: - Szakmaiság
A kreditpontos és kivitelezői céges rendezvény szakembereknek szól a szakmáról, ahova nem kellenek lufik, kifestett lányok és magyar sztárocskák. Információ és ennivaló: ez a minimum és a maximum. A Hungarotherm a „vásár” vagy „szakkiállítás” koncepció között őrlődve szervezett egy jó, de nem túl hangsúlyos szakmai programot, a Comfort Budapest eleve ebbe az irányba próbált elmenni, és lehet, hogy a konferenciája mentette meg a kiállítását. - Vásár vagy vendégség?
Háromféle tendencia látszik kialakulni a nemzetközi és hazai kiállítási piacon. Az egyik a szakmai képző-informáló rendezvény, a másik a „népszerű” vásár, a harmadik a vendéglátós-tárgyalós, üzleti partnerekre koncentráló szakkiállítás. Ez utóbbi kettőt a nyugati kiállítások remekül ötvözik, talán mert a standok, a cégek nagyobbak? Új idők járnak, ez kétség- telen. Az elmúlt évtizedek gyakorlata, miszerint egy-egy kétnapos, (jó sokat) fizetős konferenciára azért ment el a résztvevők fele, hogy céges költségen pihenjen és egyen-igyon, kikopóban van a gyakorlatból. Hagyományosnak mondható események halódnak az ingyenes kreditpontos rendezvényekkel való kíméletlen versenyben, csak az aktuális slágertémákat (passzívház, megújulók stb.) feldolgozó szemináriumok aratnak sikert. Talán jobb is így, ezt diktálja a piac, és így közvetlenebb, sokrétűbb az információáramlás.
Milyen legyen hát a nagy, egyetlen, országos szakkiállítás? Legyen az igények szerinti! Ki fogja az igényeket rendszerezni, ki alkuszik értük? Melyik szövetség a sok közül, esetleg egy cégek közötti összefogás? Azt hiszem, a mostani Construma sok kérdésre választ fog adni – és újabbakat vet fel. Válaszoljunk okosan, és válaszoljunk végre!
