VGF&HKL szaklap

Gázkészülékek kád fölé helyezésének kérdései a gyártó szempontjából

2012. december 11. | Versits Tamás |  4308 | |

Az alábbi tartalom archív, 11 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Gázkészülékek kád fölé helyezésének kérdései a gyártó szempontjából cikkünkről bővebben olvashat, ha rákattint a címre.

MSZ 1600/3-1986, MSZ EN 60529: 2001, DIN VDE 0100, GMBSZ. Hogy mit jelentenek? Talán ma már egyre egyértelműbb, hogy a felsorolt szabványok az időszakosan nedves helyiségek esetében - esetünkben a fürdőszobánál - követelményeket támasztanak a készülék elhelyezésével kapcsolatban az IP-védettség kérdésében.

A hazai előírások (gázkészülék-gyártókra és gázkészülékek tervezésével, szerelésével foglalkozókra a GMBSZ előírásai vonatkoznak a legszélesebb körben) az IPX5 vagy vízsugár ellen védett besorolású készülékeket fogadják el a kád fölé szerelhetőség feltételének, természetesen a többi előírás betartása mellett (pl. kád lefolyó felőli oldala).
Mitől válik egy gázkészülék alkalmassá a kád fölé szerelésre? A vizsgálati módszerek mindenki számára kötelezőek, de a megvalósításhoz vezető út már gyártótól függően, a fejlesztés különbözőségéből adódóan más és más. Ez nem feltétlenül homlokegyenest más technikai megoldást jelent, hiszen a gázkészülékek design-trendje, az alkalmazott anyagok, a szinergiákból adódó beszállítói azonosságok kicsit meghatározzák a lehetséges megoldást.
Egy gázkészülék IP- (International Protection) besorolása a gyártói, bizonyítása a tanúsítási, illetve a bevizsgálási folyamat része. Így kerülhet fel az adattáblára a megfelelő jelzés.
A készüléknek a vizsgálati laboratóriumban meg kell felelnie a vizsgálati technikának, ami hitelt érdemlően bizonyítja, hogy például a kád fölé szerelhetőség (1. zóna) követelményeinek maradéktalanul eleget tett. A gyártónak kell a készülék elektromos berendezéseit (vezérlő elektronika, erős- és gyengeáramú berendezések, érzékelők) érintésvédelmét úgy elkészíteni, beleértve a hozzájuk vezetett elektromos vezetékek kábel át- és bevezetését, rögzítését, hogy a vizsgálati folyamat alatt a védettség folyamatosan fennálljon.
Visszatérve a hazai előírásokra. Az IPX5 az elfogadott védettség a kád fölé szerelhetőségnél. Egyes gázszolgáltatóknál, amennyiben a gyártó nyilatkozik arról, hogy az IPX4 besorolású készüléke az 1. zónában érintésvédelmi (FI) relé beépítésével felszerelhető, akkor jóváhagyásra kerül a gázterv. Fontos, hogy a gyártó nyilatkozik arról, hogy mindez nem automatikusan történik és nem minden készülékre általánosan vonatkozik, hanem mint pl. a CE-tanúsítvány, egy adott készülékcsaládra vagy konkrétan egy készülékre.
Figyelmesen tanulmányozva a gyártók készülékekre vonatkozó típuslapjait, találkozhatunk már a DIN VDE 0100 szerinti besorolás jelzéseivel, ami új kódolásban mutatja az IP-védettség szerinti besorolást, pl. IP 24. A szám egyértelműen mutatja, hogy a készülék a 2. zónába kerülhet felszerelésre. Ez a szabvány kimondja, hogy csak stabil elekt-romos bekötést szabad alkalmazni, és FI-relét, illetve EPH-t (egyenpotenciálra hozás) is kell használni. Természetesen a hazai követelményekben is találkozunk az érintésvédelmi relé (FI) és az EPH követelményeivel.
A készülékek IP-védettségét komolyan kell venni, hiszen a körülmények szerencsétlen együttállása esetén a nem megfelelő IP-besorolású készülék kád fölé helyezése tragédiához is vezethet. A gyártók a passzív védelmet (készülékkonstrukció) igyekeznek a lehető legmagasabb szinten tartani, hogy a nemzetközi piacon értékesített termékek a lehető legtöbb országban, teljes körű változtatások nélkül alkalmasak legyenek az esetleges országspecifikus előírások kielégítésére is. Ezzel nem csak a felszerelhetőség bővül, hanem a standardizálás miatt a gyártási önköltségek is csökkennek, ami a tartós fogyasztási cikkek árának csökkenő trendjében előnyként mutatkozik.
A gázkészülékek kád fölé helyezésének kérdése igen fontos kérdés, mert a hazai gyakorlatban a lakásfűtő és vízmelegítő készülékek elhelyezése, főleg kis alapterületű, egyedi fűtésű lakások esetén a fürdőszobára korlátozódik.

Versits Tamás


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem