Új lakások jótállása

2008/7-8. lapszám | TB |  2976 |

Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Nagyon sokan nem tudják, hogy az újonnan épített lakásokra más szabályozások vonatkoznak, mint a régi építésű házak lakásaira. Ha például valaki új lakást vesz és az új lakásban tönkremegy a kazán és a készülék garanciáján túl, de az új lakás garanciáján még innen van, örülhet a kivitelező pedig bosszankodhat. Ugyanis létezik a 181/2003-as kormányrendelet, amely a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szól.

Magyarországon a KSH adatai szerint 2000 és 2007 között a kiadott lakásépítési engedélyek száma a 2003-as fellendülés (59 241 kiadott engedély) után mostanra visszaállt a 2000-es szintre, 2007-ben 44 276 lakásépítési engedélyt adtak ki a szakhatóságok (2000-ben ennél 433-mal többet). Az országos adatok szerint az összesen épített lakások száma 2000 óta 67%-kal emelkedett: 2007-ben 36 159 lakást építettek meg, ezek majd’ felét (46%) jogi személyiségű gazdasági szervezetek kivitelezték. Ezen adatok szerint még mindig sok a vállalkozó irányítása alatt megépült új lakás. Ezen ingatlanokra jótállás vonatkozik, amelyeket törvényi és rendeleti szinten szabályoztak.

A 181/2003-as kormányrendelet 2. §-a kimondja: „a jótállási kötelezettség az építési szerződéssel az építési szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt, építési szerződés hiányában pedig az építési-szerelési munka tényleges elvégzőjét (…) terheli”. Majd a 3. §-ban folytatja: „a jótállás időtartama az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított három év”. Mindez a jótállási jegy elvesztése esetén is érvényes, hiszen „a jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jogosult részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét”.

A citált kormányrendelet 1. számú melléklete tartalmazza azokat a lakás- és épületberendezéseket, amelyekre a három éves jótállás vonatkozik. Ezek közé tartoznak:

- főzőkészülékek (tűzhely, főzőlap stb.);
- a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.);
- a melegvízellátó berendezés (gáz-vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha);
- az épületgépészeti és egészségügyi berendezések (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze stb., a hozzá tartozó szerelvényekkel);
- a szellőztető berendezés (páraelszívó stb.); (…)
- a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezés a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és a fűtőtesteket (radiátor stb.) is, kivéve a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett vezetékeket és berendezési tárgyakat;
- a víz-, szennycsatorna- és gázvezeték a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt is, a hozzá tartozó szerelvényekkel; gázvezeték esetén a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett vezetékek és berendezési tárgyak kivételével. (…)
- A lakást szolgáló szellőztető berendezés és a klímaberendezés,
- a lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés.”

A jótállási kötelezettség alól csak akkor mentesül a vállalkozó, „ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett” – mint a PTK 248 §-nak első pontja kimondja. A jótállásról szóló törvényrészlet szerint, a jótállás az, amit a kötelezett a szerződésben, jogszabályban továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban áll.

Érdemes mindkét oldal – így a fogyasztó és a kivitelező - figyelmét felhívni a fent leírt szabályozási rendellenességre. A fogyasztókét azért, hogy ismerjék a jogaikat; a kivitelezőket pedig azért, hogy ha pl. egy társasház építése esetén nagy tételben vásárolnak kazánt vagy bármilyen készüléket a lakásba, minimum 3 év garanciát kérjenek a gyártótól, hogy a hasonló helyzeteket el tudják kerülni.

 

 

---

---