Megújuló energiahasznosítók kapcsolása fűtési rendszerekhez
2008/7-8. lapszám | Marosi Balázs | 6073 |
Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A következőkben szeretnénk egy rövid áttekintést adni a megújuló energiahasznosítók, ezen belül a szilárdtüzelésű, még mélyebben a pellettüzelésű központi kazánok rendszerbe illesztéséről és ennek kérdéseiről.
A napjainkban tervezett és megépülő épületeknél, családi házaknál betervezett fűtési rendszerek a legtöbb esetben összetett rendszerek (padlófűtés, falfűtés, radiátoros fűtés), melyek hidraulikai kapcsolását, szabályozását jó előre át kell gondolni. Egy komoly szabályozástechnikai rendszer kialakítása, üzemeltetése ma már nem számít kirívónak, szinte mondhatjuk, hogy az energiatakarékosság és az elérhető komfortérzet miatt szinte elengedhetetlen. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk a gazdaságosságra, amit egy jól kialakított hidraulikai rendszerrel és annak automatizálásával meg tudunk valósítani.
Felmerülhet a kérdés, miért van arra szükség, hogy ezzel komolyabban foglalkozzunk, hiszen ez is „csak” egy kazán, kapcsolási rajz számtalan kering a szakmában, bizonyára ide is jó lesz valamelyik. Ez azért nem ennyire egyszerű, hiszen ha csak végiggondoljuk egy gáz és egy szilárd tüzelésű kazán működését, sok olyan pont kerül elő, ahol a rendszerbe illesztést komolyan át kell gondolnunk, mind biztonságtechnikai, mind szabályozástechnikai oldalról azért, hogy a legbiztonságosabb, és lehetőleg a leggazdaságosabb rendszert tudjuk kialakítani.
Nézzük meg először a szabályozástechnikai oldalát. Mielőtt ebbe belemennénk, gondoljuk végig, hogy miként is működik egy automatikus üzemű, megújuló energiát hasznosító rendszer. Milyen folyamatoknak kell végbemenni ahhoz, hogy egy pellettüzelésű kazán hőt tudjon leadni. Hőigény jelentkezésekor először be kell indulnia a füstgázoldali ventilátornak. Miután ez teljesen átöblítette az égőteret, tüzelőanyagot kell szállítani a rostélyra, amit elektromos izzítással öngyulladási hőmérsékletre kell hevíteni. Ezután kezdődik az égési fázis, ahol már elindul a hőtermelés, megkezdődik az öntvénytagok felmelegítése. Lendületben van a folyamat, de még a fűtési rendszerünk mindaddig nem kap ebből semmi energiát, ameddig a kazánköri visszakeveréssel a kazánkör hőmérséklete el nem éri a 60 °C hőmérsékletet. Ezek után a szabályozástechnikai rész kezdi nyitni a keverőszelepet úgy, hogy az már a fűtési rendszer felé is keringjen. Mindazonáltal folyamatosan figyeli, hogy a visszakeverés mindaddig fennálljon, ameddig a rendszer felől érkező visszatérő hőmérséklet a megadott hőfokot el nem éri. A teljesen nyitott állapotot csak ezután engedi meg, mivel a kazán hőmérsékletoldali védelme csak így biztosítható (ez a módszer termosztatikus visszakeveréssel is megoldható). Ez az előbb leírt folyamat rendszernagyságától függően lehet rövidebb vagy hosszabb időtartamú is. Így tehát azt a megállapítást tudjuk levonni, hogy a rendszer fűtésre történő ráindulása nem olyan gyors, mint például egy gázkészülékes rendszernél.
Ahhoz hogy rendszerünk működjön, puffertároló vagy tárolók beépítése szükséges. Mit is takar ez valójában? A rendszerünkbe be kell építeni egy vagy több (kazánteljesítménytől függően) puffertartályt, melyet természetesen a rendszerhez méretezni kell. A puffertartály feladata jelen esetben többes. Egyrészről hidraulikus váltóként is üzemel, ill. a szabályozó rendszer a puffertároló hőmérsékletét figyeli és ez alapján működteti a pelletkazánokat.
Az épületgépészet tárháza valósággal kimeríthetetlen, ami annyit jelent, hogy minden egyes hidraulikai megoldás más és más, ezért nem lehet általános sémákat felállítani.
A felületfűtési rendszereket praktikusan kétféleképpen szolgálhatjuk ki.
– Időjárásfüggő szabályozó alkalmazásával keverőszeleppel (1. ábra),
 |
| 1. ábra |
– padlófűtés szabályozó rendszer beépítésével (5. ábra).
A nagyobb kiterjedésű padlófűtési rendszereket célszerű a kazán szabályozórendszerével szabályozni. Legpraktikusabb, amennyiben kazánunk időjárásfüggő szabályozóval van ellátva, hiszen ez esetben a külső hőmérséklet függvényében a méretezett és beállított paraméterek mellett váltakozó hőmérsékletű víz kering a rendszerben, ami alacsonyabb külső hőmérséklet esetén magasabb előremenő hőmérsékletet eredményez. Ennek ellátása a puffertárolóról történik.
Semmiképpen ne feledkezzünk el a fűtési rendszer beszabályozásának fontosságáról, amihez beszabályozó szerelvények beépítésére is szükség van (2., 3., 4. ábra).
 |
 |
| 2. ábra | 3. ábra |
 |
|
| 4. ábra | |
A mellékelt kapcsolási rajzban egyértelműen láthatjuk a fent leírtakat. A kazánok a megfelelő kazánköri védelem mellett a puffertárolók hőntartását végzik, amit az időjárásfüggő szabályozó vezérel. Jelen esetben a szabályozóba van elektromosan bekötve az összes érzékelő, szivattyú, solar rendszer, használati melegvíz-ellátó rendszer. Ez a szabályozó vezérli a fűtési rendszereken túlmenően a használati melegvíz-termelést is, akár a kollektorokról, akár a puffertárolóról történik.
A kisebb kiterjedésű padlófűtési köröket szabályozhatjuk zónaszelepes megoldással is. Ez a megoldás csőmérettől, és a csövek fektetési távolságától függően 4-30 m² között lehetséges a 5. ábra szerint. A kapcsolási vázlatnál a fűtési rendszerek között van termoventillátoros, padlófűtési, radiátoros fűtési kör, illetve használati melegvíz-termelés egyaránt.
 |
| 5. ábra |
Összegzésképpen elmondható tehát, hogy a megújuló energia felhasználók fűtési rendszerbe illesztése nem ördöngős feladat, csak (ma még) egy kicsit nagyobb szakmai figyelmet igényel, hiszen az elmúlt évtizedekben a gáz lefedettség miatt leginkább a gáztüzeléssel üzemelő berendezések rendszerbe illesztése volt a gyakoribb, megújuló energiahasznosítással kevesen foglalkoztak. Ez azonban a gáz piaci árának emelkedése miatt változni fog a jövőben, és talán nem lesz kirívó eset a megújuló energiával üzemelő berendezések betervezése, üzemeltetése sem.
