Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

A légszennyezés forrásai

2008/7-8. lapszám | Harangozó Bettina |  3677 |

Az alábbi tartalom archív, 13 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A levegőszennyezésért legnagyobb mértékben az energiatermelés a felelős Magyarországon. Legfontosabb feladat az energiafelhasználás hatékonyságának növelése és az emissziók csökkentése.

A rendszerváltás utáni időszakot a nagy átalakulás jellemezte. A nagyobb kohászati, vegyipari és nehézipari vállalatok megszűntek, az életszínvonal romlott, a kibocsátások csökkentek. Ehhez hozzájárultak a környezetvédelmi intézkedések, a katalizátoros autók és az energiatakarékos háztartási gépek elterjedése. Ennek következtében jelentős csökkenés figyelhető meg a kén-dioxid és a szén-monoxid esetében. A ’90-es évek végétől egy újabb változási hullám érte el Magyarországot. Az életszínvonal növekedése nagy energiafelhasználást, és ezzel párhuzamosan nagyobb szennyezőanyag-kibocsátást eredményezett.

Az EUROSTAT adatai alapján elmondható, hogy nemzetközi összehasonlításban az EU-s átlaghoz képest jól állunk az egy lakosra jutó kibocsátásokat illetőleg. 2003-ban 23. helyen voltunk a kén-oxidok-kibocsátását illetőleg, 7. helyen a nitrogén-oxidok alapján, 10. a szén-monoxid, és 5. a szén-dioxid értékei szerint a 30 vizsgált európai országból. Ettől függetlenül a magyar gazdaság még mindig elmaradottnak tekinthető az alkalmazott technológiákat illetően, és általában jobban szennyezi a környezetet a többi fejlett ipari országhoz képest.

Fűtésből eredő szén-dioxid-kibocsátás

Szén-dioxid főleg a karbon tartalmú tüzelőanyagok felhasználásából származik. Hazánk évente 55-61 millió tonna szén-dioxidot juttat a levegőbe. A ’90-es évektől napjainkig a szén-dioxid-kibocsátás csökkent, de érdemes megfigyelni ennek szektorok szerinti megosztását. Míg az ipari szektor csökkentette kibocsátását, addig a közlekedés és a lakossági kibocsátások növekedtek. A szén-dioxid-kibocsátások napjaink egyik legfontosabb problémája. A globális felmelegedéshez az atmoszféra szén-dioxid tartalma közel 50%-ban járul hozzá.

Fűtésből eredő kén-dioxid-kibocsátás

A kén-dioxid az elégetett fosszilis tüzelőanyagok éghető kéntartalmának oxidációjából származik. Kén-dioxid a felelős a téli londoni szmogért, mely 1952 decemberétől 1953 tavaszáig 12 ezer ember halálát okozta Londonban. 1952 decemberében Londonban tapasztalták először a jelenséget, melyet már a világ minden táján ismernek. A második világháború után a megnövekedett autóforgalom, a rossz minőségű, magas kéntartalmú szénnel való tüzelés következtében alakult ki a szörnyű helyzet. Napokon át köd borította a várost, szélcsend volt, és a szmog-réteg egyre csak növekedett. A 12 ezer halott között főleg idősek és csecsemők voltak. 1989 januárjában Budapesten és Miskolcon is észlelték a jelenséget.

Kialakulása elsősorban ipari- nagy forgalmú városokban alakul ki, feltételei:

  • szélcsendes időjárás,
  • magas légnyomás,
  • magas relatív páratartalom,
  • –3...+5 ۫C közötti hőmérséklet,
  • légszennyezés: SO2, por, korom.

A szmog egészségügyi következményei: asztma, halálos kimenetelű tüdőödéma.

A kén-dioxid nem csak a londoni szmogért felelős, hanem súlyos egészségkárosító hatása is van, miszerint a véráramba kerülve gátolja az oxigénfelvételt. A kén-dioxid jelenléte befolyásolja a klímát, savas esőt okoz, fotokémiai oxidálószerekkel reakcióba lép. A megfigyelhető kén-dioxid-kibocsátások csökkenése a dízelolaj kéntartalmának csökkentésével van összefüggésben, valamint a tisztább tüzelőanyagok elterjedésével.

Fűtésből eredő nitrogén-oxid-kibocsátások

A nitrogén-oxidok elsődleges emberi tevékenységből eredő forrása a tüzelés. Főleg nitrogén-monoxid keletkezik tüzelés során, és csak 10% nitrogén-dioxid. A tűzteret elhagyva és lehűlve, a levegő oxigénjével tovább oxidálódik nitrogén-dioxiddá. A nitrogén-dioxid a nedves légúti nyálkahártyához kapcsolódva salétoromos- illetve salétrom-savvá alakul, és helyileg károsítja a szöveteket. A nitrogén-dioxid másrészt felszívódva a véráramba jut, ahol a hemoglobin molekulát methemoglobinná oxidálja, így az nem képes oxigént szállítani a szervekhez. Heveny mérgezés tünetei: kötő- és nyálkahártya izgalom, köhögési, hányási inger, fejfájás, szédülés. A tünetek 1-2 órán belül lezajlanak, majd több órás tünetmentes időszak után kifejlődik a tüdővizenyő és a tüdőgyulladás. Szabad légköri körülmények között heveny mérgezés nem fordul elő. Huzamosabb hatásának tünetei, hogy csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben, súlyosbítja az asztmás betegségeket, gyakori légúti megbetegedéshez, idővel pedig a tüdőfunkció gyengüléséhez, vérkép elváltozásokhoz vezethet.

A nitrogén-dioxid és más nitrogén-oxidok fő alkotórészei a nyári, Los Angeles-típusú, fotokémiai szmognak. Los Angelest már az indiánok is a Füst öblének nevezték. Már ők is megfigyelték, hogy különös éghajlata van a Los Angeles-i medencének, a füst nem egyenesen száll felfelé. Három oldalról hegyek veszik körül, negyedik oldalról pedig az óceán található. Az erős napsütés és az óceán felől jövő áramlatok okozzák e terület furcsa mivoltát.

Az 1950-es évektől kezdték megfigyelni a növekvő forgalom hatására kialakuló szmogréteget, és kezdtek foglalkozni annak élettani hatásaival. A sok autó, a nagyon erős napsütés, az eső és a szél hiánya miatt tud az autókból kipufogó nitrogén-oxidok hatására ózon létrejönni talajközelben. Az ózon agresszív, oxidáló, mérgező anyag.

A Los Angeles-i szmog kialakulásának feltételei:

  • erős napsugárzás (UV-sugárzás),
  • közlekedés által kibocsátott szennyezések (NOx, szénhidrogének, CO),
  • gyenge légmozgás.

A kazánok szempontjából különösen fontos az NOx-kibocsátás. A lakosság közvetlenül kerül kapcsolatba ezzel az anyaggal, még mielőtt tovább bomolhatna. Így a kazángyártók elsősorban a NOx-kibocsátások csökkentésére tettek intézkedéseket, a lakosság egészségének védelme érdekében.

1. táblázat: A hazai lakásállomány és energetikai minősítése 2004-ben (forrás: Környezetvédelmi és vízügyi minisztérium Klímapolitika Az éghajlatváltozás csökkentése és az alkalmazkodás lehetőségei az épített környezet alakításával, 2007. 03. 01. – 2007. 05. 31)

2004 családi ház Több szintes összesen
hagyományos iparosított
Lakásszám 2 507 804 889 401 795 728 4 192 933
Nem lakott lakások 109 400 49 900 6000 165 300
Hőszigetelés mértéke nagyon rossz 1 826 834 185 408  – 2 012 242
rossz 350 000 473 600 635 400 1 459 000
korábbi szabványnak megfelelő 330 970 230 393 160 328 721 691
jelenlegi szabványnak megfelelő elenyésző Elenyésző elenyésző elenyésző

2. táblázat A magyarországi épületek energetikai minősítése (forrás: Környezetvédelmi és vízügyi minisztérium Klímapolitika Az éghajlatváltozás csökkentése és az alkalmazkodás lehetőségei az épített környezet alakításával, 2007. 03. 01. – 2007. 05. 31.

Minősítés U eredő [W/m²K]
nagyon rossz u > 1,3
Rossz 0,8 < u <1,3
korábbi szabványnak megfelelő 0,5 < u <0,8
jelenlegi szabványnak megfelelő u < 0,5

Fűtésből eredő szén-monoxid-kibocsátások

A szén-monoxid tökéletlen égésnél keletkező, közbenső termék. Egy megfelelően szabályozott, jól karbantartott tüzelőberendezésnél a szén-monoxid érték általában alacsony. A CO belélegezve a véráramban lévő hemoglobin molekulához kapcsolódik, ezzel kiszorítva az oxigént, az idegrendszer és a szívizom oxigénhiányát okozza. A heveny mérgezés tünetei: fejfájás, nehéz légzés, szívműködési zavarok, súlyos esetben eszméletvesztés, légzésbénulás. A túlélőknél gyakori a lassan gyógyuló idegi károsodás. A heveny mérgezés szabad légköri körülmények mellett nem fordul elő. Az idült hatások tünetei: fejfájás, szédülés, álmatlanság, szívtáji fájdalmak, idegrendszeri tünetek, a szívinfarktus gyakoriságának növekedése.

Környezetterhelések csökkentési módszereinek bemutatása

A fűtésből eredő környezetterheléseket elsősorban a fűtési rendszer korszerűsítésével lehet csökkenteni. Négy fontos módszert szeretnék bővebben bemutatni:

  • hőszigetelések,
  • kazánok korszerűsítése,
  • kondenzációs kazánok,
  • kazánvizek kezelése.

1. ábra A magyar lakásállomány számított fűtési energiafogyasztása, lakástípus és energetikai minőség szerinti bontásban (forrás: fenntarthato.hu)

Hőszigetelés

Utólagos hőszigetelés esetén mindenképp fontos a már meglévő fűtési rendszer átvizsgálása, esetleges átmosása, vegyszeres tisztítása. Az utólagos hőszigetelés fontosságára a fenntarthato.hu honlap szerkesztői is felhívják a figyelmet, bemutatva a Magyarországi lakások szigetelésének rossz állapotát, az épületek minőségét (1. táblázat). Az épületek energetikai szempontok alapján történt felmérése azt mutatta meg, hogy a magyarországi épületek nagyon rossz állapotban vannak hőtechnikai szempontból (2. táblázat). A lakásállományból számított energiafogyasztási ábra jól mutatja, hogy a legjelentősebb energiafogyasztás a családi házakhoz köthető, mivel az energiafelhasználást befolyásolja a felület térfogat aránya (1. ábra).

Folytatása következik.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem