Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Napenergia: a tömegek eszköze vagy a gazdagok luxusa?

2008/6. lapszám | Nyárády-Berzsenyi Győző |  2462 |

Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A panelházak felújításának korát éljük. Mára már tisztában vagyunk azzal, hogy ezek az épületszerkezetek hosszú távon velünk maradnak. Tehát valamit kezdenünk kell velük: nem maradhatnak tovább elavult, energiafaló monstrumok, hanem a mai kor igényeinek és követelményeinek megfelelő lakóépü-letekké kell válniuk. Az egyre több helyen látható homlokzati felújításon, hőszigetelésen és nyílászárócserén túlmutató, és gyorsabban megtérülő beruházás a fűtési rendszer korszerűsítése. De vajon itt is felhasználhatjuk a manapság annyit emlegetett megújuló energiákat?

 

A rendelkezésre álló megoldások közül önálló telek híján a talajhőszivattyú szóba sem jöhet, a levegős hőszivattyúk pedig még nem jelentenek gazdaságos alternatívát a vezetékes gázzal vagy a távfűtéssel szemben. Azonban mindig van egy magasan fekvő tetőfelület, amit semmi sem tud beárnyékolni. A napkollektoros rendszerek valóban ingyenes energiát hasznosítanak. Azonban egy ilyen rendszer meglehetősen drága. Persze keresgélhetünk a piacon olcsóbb berendezéseket, de a tény akkor is tény marad: egy átlagos méretű családi ház éves használati melegvíz- igényének felét fedezni tudó szolár rendszer ára jóval egymillió Ft felett mozog. De gondoljuk tovább a feladatot: mi a helyzet egy soklakásos épületnél? Különbözik-e egyáltalán, és ha igen, akkor miben a két épülettípus? Vagy ez egyik ugyanolyan, mint a másik, csak nagyobb?

Ha megvizsgáljuk egy átlagos családi ház melegvíz-fogyasztását, akkor azt tapasztaljuk, hogy az ott lakó 3-4 fő nem folyamatosan használja a vizet. Jól elhatárolható fogyasztási csúcsok vannak, pl. a tisztálkodás és a mosogatás ideje. Az idő nagy részében azonban nincs elvétel. A panelház azonban nem ilyen. Itt gyakorlatilag mindig van fogyasztás. Mindig van korán kelő és későn hazaérő, otthonülő, későn kelő, nyugdíjas, kismama, aki a baba miatt naponta mos. Jelent-e ez a különbség valamit egy napkollektoros rendszer számára?

Nézzük először a családi házat. Reggel 8 óra magasságában üres szolártárolóval indul a nap. Ha a család reggel tisztálkodik, akkor éppen most ürült ki, ha pedig este, akkor már 12 órával ezelőtt. A nap kisüt, és a kollektorok elkezdik felfűteni a tárolót. Elvétel nincs, a család munkában van. A tároló vize egyre melegebb, és a szabályozás is egyre melegebben tartja a kollektorokat. Aztán elérjük a kollektorok maximális hőmérsékletét, és a szolár rendszer leáll. A tároló hőmérséklete pedig elérheti a 90 °C-ot is. A panelházban azonban mindig van elvétel, és ez azt is jelenti egyben, hogy folyamatosan érkezik friss, 8-12 °C hőmérsékletű hálózati hideg víz a rendszerbe. A napkollektoros rendszerek hatásfoka pedig annál nagyobb, minél alacsonyabb a fűtött tároló hőmérséklete. Jól méretezett rendszernél, alkalmasan megválasztott hidraulikai kapcsolásnál a beérkező friss víz nem hagyja túlmelegedni a tárolót, és a kollektorok egész nap jó hatásfokkal dolgozhatnak.

A fentiek miatt a szükséges kollektorszámok érdekesen alakulnak. Éves 50%-os használati melegvíz-termelésre vonatkozó szolárfedezet mellett a családi háznál, négy főt figyelembe véve 4-6 m2 kollektorfelület adódik. Ugyanez az érték egy 60 lakásos panelépületnél, 150 főre 40-50 m2. Az egy lakásra eső szükséges kollektor mennyiség csak az ötöde a panelháznál, mint a családi háznál. A központi elemek (tárolók, szabályozás, szivattyúk) árán pedig 60 lakás osztozik. Egy családra a helyi adottságoktól függően 250- 500 ezer Ft esik a rendszer árából. Ezt összevetve az energiahordozók árával és azok alakulásával, kijelenthetjük, hogy a megtérülési idő jóval 10 éven belül van. Amennyiben pedig sikerül pályázaton vissza nem térítendő támogatást szerezni, ez sokkal rövidebb is lehet.

A cikkhez felhasznált képanyag egy nagy múltú cég referenciamunkája Miskolcon. Itt összesen húsz darab, egyenként két négyzetméter felületű napkollektor támogatja a melegvíz-készítést. A rendszer optimalizált szabályozása a közeljövőben egy adatgyűjtő-elemző berendezéssel egészül ki. Mert sokan sok mindent tudnak mesélni, de a hiteles mégis a számokkal alátámasztható valóság lesz.