Épületgépész zöldben
2008/5. lapszám | TB | 4025 |
Figylem! Ez a cikk 18 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Németh Vilmos a kitűnő érettségi után 1972-ben végzett épületgépész szakon a Pollack Mihály Főiskolán, elvégezte a szakmérnökit, majd a munkavédelmi főiskolát. Soha nem foglalkozott mással, mint az épületgépészettel. Különböző továbbképzéseken vett és vesz részt. Diplomája megszerzése óta folyamatosan tervez és kivitelez, először a Kereskedelmi Építőnél, majd 1978-tól a Fővárosi 4-es Építőipari Vállalatnál, ahol épületgépészeti építés-vezető, majd főépítés-vezető lett.
A nyolcvanas évek elejétől egészen 1987-ig a Mezőgazdasági Szövetkezetek Országos tanácsának volt a műszaki vezetője, mígnem egy frissen alakult kft. ügyvezető igazgatójává nevezték ki, ahol szintén műszaki vezetőként dolgozott. 1995-ben alapított saját építőipari és kivitelező szolgáltató bt.-t, amely eleinte víz-, gáz- és csatorna-kivitelezéssel foglalkozott, majd az önálló tervezést is bevezette. Alighogy elvégezte a felülvizsgálói szakvizsgát, 2007 decemberében nyugdíjba ment. A különféle jogosítványaival tervezhet, átadhat, kivitelezhet és felülvizsgálhat. Nyugdíjazása óta sokkal könynyebb az élete: már nem vállal kivitelezést, marad a tervezés és a felülvizsgálat. Természetesen a továbbképzések még mindig részét képezik életének, mert bár nyugdíjas, elvégezte az olaj- és tüzeléstechnikai felülvizsgálati igazolvány kiegészítő tanfolyamát, amelynek vizsgáját február végén sikerrel abszolválta. Amíg teheti, nem hagyja abba a munkát; ötleteivel, tapasztalataival segíti a régi munkatársakat.
A MÉGSZ tagja már több mint 11 éve, négy éve pedig a Gázszerelési és Füstgázelvezetési Szekciójának a vezetője, mely megbízatást most újabb négy évre meghosszabbították, amit eleinte nem akart, de a "szolid erőszaknak" engedve mégis elvállalt. Az ottani önkéntes pozíciója sok munkával jár: képviseli a tagok érdekeit, gyárlátogatásokat és találkozókat szervez. A szövetség érdekképviseletet is ellát, továbbképzéseket szervez (ezekre a szövetségi tagoknak kedvezmény jár) és jogosítványokat ad. Céljuk egységesíteni a gázszakmát Magyarországon, amelyet megfogalmazása szerint 35 éves munkássága alatt nem sikerült elérnie. Németh Vilmos elégedett a jelenleg kb. 7-800 tagot számláló szövetség fejlődésével; ő maga pedig már "túlélt" 3 elnököt.
A GMBSZ korábbi kidolgozásában és mostani felújításában is részt vett. Fontosnak tartja az ajánlások nemzeti elfogadását, hiszen szerinte ha most egy vidéki szerelő Budapesten vállal munkát, nem feltétlenül tud az ottani előírásoknak megfelelni, hiszen nem ismeri őket. Ellenben ha egységes volna a szabályozás, ez nem fordulhatna elő. Viszont a gáztársaságok, nem hajlandók eltérni az eddigi bevett gyakorlattól. Németh Vilmos a szándékot, a készséget sem látja. A GMbSZ-szel az az alapvető probléma, hogy csak ajánlás, nincs törvényerejű rendelet rá, nincs kontroll, sem szankció arra, aki nem tartja be. Jelenleg is folyik a lobbitevékenység a GKM-nél a biztonsági szabályzat munkaanyagával, folyamatos módosításokkal.
További problémaként említi, hogy a kéményseprők szövetsége "mindent ki akar sajátítani magának", így az oldalkivezetésű kazánok füstgáz- kivezetését is, holott Németh Vilmos úgy gondolja, hogy az épületgépészeknek inkább van jogosultságuk a méretezésre, felülvizsgálatra és mérésekre, mint a kéményseprőknek (akik egy "leeresztett labda" segítségével vizsgálják át a kéményt). A MÉGSZ egyezséget kíván kötni a kéményszövetséggel, ám az eddigi tárgyalások kevés eredménnyel jártak.
A fiatalságnak szívesen továbbadja amit tud, mert örül, ha valakit érdekel a szakma. Szereti elmesélni, hogy manapság mennyivel jobbak már a munkakörülmények, mint az ő fiatal korában voltak. Azonban nincs jó véleménnyel a most iskolapadokban ülő generációról, mert szerinte "egy diák vagy azt tudja, hogy mikor volt a mohácsi vész, vagy tud menetet vágni". Vagy általános műveltség, vagy szakmai tudás, ami nem jó, annak ellenére, hogy mindkettőre szükség van. Az oktatásban szemléletváltozást sürget: a tanár ne csak adja le a tananyagot, hanem tanítson meg a szakma szeretetére is. Legyenek olyanok a nevelők, mint az ő régi tanárai. A mai gyerekek nem tudnának egy szenes kazánt megrakni, szerinte ezeket nem kellene elfelejteni, de azt is hozzáfűzte, hogy lehet, mégsincs igaza. (Úgy érzi, hogy a világ rossz irányba tolódott el, azonban "felgyorsult, modernizált, automatizált és elkorcsosult" világunkban persze ő is hiányolja a távirányítót a kezéből.)
Néha találkozik olyan kazánnal, amelynek nem tudja hirtelen, hogy "melyik az eleje és a hátulja", de nincs olyan ember, aki mindent tudna. Szerinte nem szégyen kérdezni, ha valaki nincs tisztában valamivel. Előnyben részesíti a gázkazánokat, a megújulókkal már nem akar foglalkozni, különösen, hogy azt látja, hogy az állam nem egyértelműen támogatja őket, pl. a szélerőműveket, amelyekben sok lehetőség rejlik - lásd Ausztria.
A Ferencvárosi Tornaklub örökös tagja, saját táblája is van a stadion előtti járdán. A híres klubhoz való vonzódása azzal magyarázható, hogy már ifiként rúgta a labdát a Fradi mezében. Azóta rendszeresen kijár a meccsekre, sőt a labdarúgó- csapatot a nemzetközi megmérettetésekre is elkíséri. Idézete szerint "Eltelt már egy teljes század, s a Fradi-szív mégsem fárad.". Újévi jókívánságként egy ismerőse NB1-et kívánt neki. Németh Vilmos házában minden tárgy zöld, arról nem is beszélve, hogy autó- jának rendszáma FTC kezdetű.
Magánéletében, munkájában a Fradi címerében levő három E betű az irányadó:
Erkölcs, Erő, Egyetértés.
