Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Szabványok és direktívák

2008/5. lapszám | TB |  10 140 |

Figylem! Ez a cikk 16 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A szabvány olyan önkéntes hivatkozási dokumentum, amely a vállalatok közötti kommunikációt, a jogszabályi követelmények érvényesülését, így a piac szabályozását is segíti. A szabvány közmegegyezéssel elfogadott dokumentum. Kialakulásában nagy szerepe van a vállalati érdekeknek, amelyek a gazdaság globalizálódásának következtében egyre szélesebb körű egységesítést és alkalmazást igényelve mozgatórugói a nemzeti, a regionális és a nemzetközi szabványosításnak.

A Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) non-profit köztestület, amelyet az 1995. évi XXVIII. számú, szabványosításról szóló törvény alapján, az európai szabványosítási alapelveknek - függetlenség, önkéntesség és nyilvánosság - megfelelően hoztak létre. Az MSZT ügyintéző szervezete végzi a nemzeti, európai és nemzetközi szabványosítási munka támogatását, a kapcsolódó tanúsítási, oktatási tájékoztatási és kiadói feladatokat nemzetközileg elismert szinten. Az MSZT-nek jelenleg 398 tagja van. Az MSZT tagja lehet bármely szervezet, amely elfogadja az Alapszabályt és vállalja a tagdíj megfizetését.

A szabványosítás szakmai munkájában az ügyintéző szervezet által működtetett 189 műszaki bizottságban a tagszervezetek képviselői vesznek részt. Minden tagszervezet egy képviselőt delegálhat bármelyik műszaki bizottságba. Az EU-csatlakozással Magyarország részben lemondott önállóságáról a szabványosítás területén. Így az MSZT az európai szabványügyi szervezetek, a CEN, a CENELEC, illetve az ETSI tagjaként minden európai szabványt bevezet (MSZ EN jelzettel) nemzeti szabványként. Az európai piac egységes műszaki szabályozásának alapja, hogy az EU és az EFTA minden tagországában is követik a nemzeti szabványügyi szervezetek. A hazai gyártók és kereskedők számára nagy előnyt jelent, hogy a magyar szabványok azonosak a több mint 400 milliós európai piac szabványaival.

Az angol, francia és német nyelvű EN-szabványokat minden tagországban kötelező bevezetni általában 6 hónapon belül. Az MSZT ezt a határidőt csak angol nyelvű szabványok kiadásával teljesítheti. Az MSZT honlapján (www.mszt.hu), a webáruházban található szabványlista is tájékoztatást ad a szabványok nyelvéről. Az MSZT álláspontja az, hogy a magyar szabványok legyenek magyar nyelvűek. A magyar kiadás elkészítése költséges folyamat, de az MSZT igény esetén minden MSZ EN-szabvány magyar nyelvű kiadását elkészíti, amennyiben a szükséges fedezet rendelkezésre áll. Jelenleg a bevezetett EN-szabványok 26%-a magyar nyelvű. Bár az MSZT kizárólagos joga a szab-ványok terjesztése Magyarországon, az ebből származó bevétel nem elegendő a szabványok kidolgozási és bevezetési költségeire. A szabványok árának megállapítása során a kidolgozási költségeket nem is veszik figyelembe. A gazdaság igényei szerinti szabványkidolgozás megvalósulását elősegíti, hogy az MSZT a felmerülő költségeinek megtérítése esetén dolgozza ki a szabványt.

A kormányzati szervek elsősorban az európai irányelvekhez harmonizált, jogszabályt támogató EN-szabványok magyar kiadását fedezik. Egyre több kormányzati szerv ismeri fel a szabványok szerepét a jogszabályok egyszerűsítésében, követelményeik érvényesítésében. A gazdaság szereplői közül a szabványok szerepét marketingcéljaik megvalósításában felismerő és a szabványosításban aktívan részt vevő vállalatok finanszírozzák a tevékenységükhöz kapcsolódó szabványokat. Minden szervezet elsősorban saját maga tehet azért, hogy a tevékenységére vonatkozó szabványok magyar nyelvűek legyenek.

A magyar kiadás kidolgozásának lépései megegyeznek a szabványosítás fázisaival:
1. az európai szabvány fordítása;
2. a szabványjavaslat elkészítése a szakmai és szabványosítási nyelvi konvenciók alapján;
3. műszaki bizottsági egyeztetés, jóváhagyás;
4. a szabványkézirat elkészítése, a folyamat dokumentálása;
5. nyelvi lektorálás, helyesírás-ellenőrzés, javítás;
6. a kiadással kapcsolatos tevékenységek.

Ez a folyamat legalább hat hónapot vesz igénybe. Az MSZT hivatalos lapjában, a Szabványügyi Közlönyben teszi közzé az újonnan kiadott szabványok listáját. A szabványok megvásárolhatók az MSZT Szabványboltjában (Bp. Üllői út 25.) személyesen, postai úton vagy a webáruházon keresztül.

Az 1995. évi XXVIII. törvény a szabványok jogállásában is hozott változást. Korábban minden szabvány kötelező volt, eltérni csak előzetes engedély alapján lehetett. A szabványok kötelezősége akadályozta a műszaki fejlődést. Ma a szabványok alkalmazása a törvény szerint is önkéntes. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a szabványokat nem kell betartani. A szabványok a műszaki fejlődésnek megfelelő, elfogadott megoldásokat kínálnak. A szabványnak megfelelő termék, szolgáltatás esetén igazolható, hogy az elvárható gondossággal jártak el. Az önkéntesség azt jelenti, hogy előzetes engedély nélkül a szabványtól eltérő megoldást szabad alkalmazni, de utólag igazolni kell, hogy legalább a szabvány szerinti követelményeket teljesítették. Ennek igazolása jogszabály által szabályozott szakterületen kötelező, és ebben az esetben a vonatkozó jogszabály követelményeinek teljesülését is feltételezik. Jogszabály által nem érintett területen a szabványnak való megfelelőség igazolása reklamáció, vita, per esetén válhat szükségessé.

Fontos, hogy a megrendelők, a pályázatkiírók helyesen használják a szabványokat, és a megrendelésekben és a pályázatokban a szabványokra hivatkozva, pontosan írják elő a követelményeket. Ez alapja és feltétele annak, hogy a teljesítés a megfelelő minőségű legyen.

Szabványok