Belső gázellátás tervezése
2008/3. lapszám | Szilágyi Zsombor | 3610 |
Figylem! Ez a cikk 18 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A gázellátó rendszereken belül a belső gázellátás alatt a telekhatáron belüli létesítményeket (vezetékek, szerelvények, gázkészülékek, nyomáscsökkentő és mérőberendezések), összefoglaló néven fogyasztói gázberendezéseket értjük. A belső gázellátás létesítését, átalakítását, megszüntetését (néhány szabályozott esettől eltekintve) tervezni kell. A tervet a Magyar Mérnöki Kamara tagja és az adott évi megfelelő tervezői névjegyzékben szereplő természetes személy tervezheti. A belső gázellátást épületgépész tervezői jogosultsággal lehet tervezni.
A gázellátási tervet az elosztói engedélyes (régen úgy hívtuk, hogy gázszolgáltató) felülvizsgálja, és minősíti a kivitelezhetőség szempontjából. Az országban mintegy nyolcvan személy végzi a tervek felülvizsgálatát. A terv- felülvizsgálóknak is tervezői jogosultsággal rendelkező személynek kell lenni, a 103/2006. (IV. 28.) és a 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet értelmében.
Általában a belső tervek felülvizsgálatával foglalkozók dolga az elosztó- és a leágazó vezeték-tervek minősítése is. Az elosztóhálózati tervek száma két nagyságrenddel kisebb, mint a belső terveké.
Az országban dolgozó mintegy 3000 tervező tudja igazolni, hogy az egyes tervvizsgálók között nagy különbség lehet a műszaki-biztonsági jogszabályok, szabályzatok és technológiai utasítások értelmezésében, és talán azt is tudják tanúsítani, hogy az egyes tervvizsgálóknál a munka során megjelennek egyéni igények is a dokumentáció tartalmát, külalakját illetően. A tervvizsgálók a gázellátás biztonsága szempontjából nagyon fontos munkakört töltenek be, mert a jóváhagyott terv szerint kivitelezett gázellátó rendszer használatbavételét már a műszaki tartalom miatt nem lehet(ne) megakadályozni. A gázellátó rendszer használatbavételénél az elosztói engedélyes műszaki átvevője mintegy hatósági vizsgálatot tart, és dönt a megépített rendszer sorsáról.
Évente bekapcsolásra kerül 50- 60 ezer új fogyasztó, meglévő gázellátó rendszert módosítanak legalább 15 ezer esetben, régebben jóváhagyott tervet kell módosítani vagy korszerűség szempontjából felülvizsgálni legalább 5000 esetben. 80 ezer körüli belső ellátási terv fordul meg az elosztói engedélyeseknél, nem beszélve a javításra visszaadott tervekről. Figyelmünket most azonban a tervfelülvizsgálókra fordítsuk.
Az utóbbi pár év során kis felmérést készítettünk három nagy elosztói engedélyes tervvizsgálói körében, a munkájukról. A vizsgálatban részt vevő 39 tervvizsgáló elég jó képet ad a teljes, ezzel foglakozó személyzet átlagos helyzetéről. A tervvizsgálók név nélkül nyilatkoztak, tehát a válaszok többségénél valós kép tárul elénk. Szándékosan nem kérdeztük, hogy a tervvizsgálók rendelkeznek-e tervezői jogosultsággal, de ellenőriztük, hogy a megkérdezettek az aktuális elosztóhálózati vagy belső tervezési tervezői névjegyzékben szerepelnek-e. Azt állapítottuk meg, hogy akkor a tervvizsgálók 15%-ának nem volt tervezői jogosultsága. Időközben bizonyára pótolták ezt a hiányosságot. Az alábbi táblázatok a felmérés első szakaszának eredményeit összegzik.
A 39 tervvizsgáló közül 12 volt kezdő, kevesebb, mint fél éve töltötte be a munkakörét. Az elemzéseknél a nyilatkozataikat nem vettük figyelembe.
Különösebb megjegyzést ehhez az eloszláshoz nem kell fűzni. Örvendetes, hogy az elosztók időben gondoskodnak a nyugdíjba készülő vagy más munkakörbe kerülő munkatársak pótlásáról, új tervvizsgálók képzése és gyakoroltatása a tapasztalt kollégák mellett folyik. A gyakorlottság és egy terv vizsgálatára fordított idő általában fordított arányban van, de természetesen ez nem helytálló megállapítás minden tervvizsgálóra. Nem vonható kétségbe a válaszok realitása.
A felmérésben résztvevők közül egy fő nyilatkozta azt, hogy átlagosan 4000 tervet vizsgál felül évente, de évenként 2000 db feletti a tervek száma 10 személynél, az összes vizsgáló mintegy negyedénél. Nyilvánvaló, hogy ilyen tömegű terv esetén az egy terv vizsgálatára fordítható idő is kevesebb, mint fél óra.
A tervszám megoszlása azt mutatja, hogy az egyes vizsgálókhoz tartozó működési terület (településszám) nagysága egyenetlen. Tudhatjuk, hogy a tervvizsgálattal teljes munkaidőben le nem terhelt vizsgálók más feladatokat is kapnak, például mérőleolvasást.
Az évente vizsgált tervek száma és a tervezők által reklamált tervvizsgálatok száma között nem állapítható meg összefüggés. A válaszokat reálisnak tekinthetjük.
A tervek visszaküldésére természetesen a tervezési szezonnak megfelelően az év során különböző hosszúságú várakozási idő után kerül sor. Köztudott, hogy az év folyamán benyújtásra kerülő tervek fele augusztus-október hónapban készül. Ebben az időszakban előfordul egyhónapos várakozási idő is a tervjóváhagyásra. Ugyanakkor januárban néhány nap alatt visszakapja a tervező a tervet. Jó lenne, ha a 30 napon túli felülvizsgálatok megszüntetésére az elosztó erőfeszítéseket tenne, és ebben a csúcsidőszakban nem adna más feladatot a tervvizsgálónak.
Nem kérdeztünk rá, hogy az adott elosztónál van-e lehetőség az azonnali, megvárható tervvizsgálatra, pedig ilyen szolgáltatásra van igény, indokolt esetekben. Valószínűsítjük, hogy a szabályozott tervvizsgálati eljárás (például postai beküldés és érkezési sorrend szerinti elbírálás) mellett van lehetőség soron kívüli tervvizsgálat intézésére is. A felmérésben a válaszok valósak lehetnek.
A nagy gyakorlattal rendelkező tervvizsgálóknál talán elfogadható a 10 percnél kisebb időszükséglet egy átlagos terv átvizsgálására. A több mint 60 percig vizsgálódó tervellenőr nagyon kezdő lehet, vagy erősen rutintalan (bizonytalan). Az átlagosnak tekinthető 20 perc körüli idő reális a terv minden részletének átvizsgálására. A válaszokat őszintének tekintjük.
A tervvizsgálók a kérdés elolvasásakor már nem vették tekintetbe az előző kérdésre adott válaszaikat, mivel a műszaki leírás és a tervezői nyilatkozat részletes elolvasása több időt igényelhet, mint a terv rajzos részeinek értékelése. A műszaki leírások és a tervezői nyilatkozat általában előre szerkesztett formulák fogyasztóra aktualizálásával készülnek, és jobbára tartalmazzák a GMBSZ-ben előírt tartalmat.
Őszinte válaszokat kaptunk, reális az, hogy a szöveges tervrészeket csak mintegy 20% olvassa el.
A tervvizsgálat alapján a tervezőnek átdolgozásra, javításra visszaadott tervek arányát a nyilatkozatok alapján magasnak ítélhetjük. Valószínű, hogy az átlagosnak tekinthető 10-15% visszaadott tervarány nem a tervezők felkészületlenségét vagy szakszerűtlenségét tükrözi, hanem a tervvizsgáló személyes ambícióját a munkaköre fontosságának elismertetésére. Amelyik tervvizsgáló pedig a benyújtott tervek több mint 30%-át visszaadja, azt a tervvizsgálót az elosztó határozottabban ellenőrizhetné. A válaszokat nem tekintjük reálisnak, túlzott az el nem fogadott tervek aránya.
Ezt az arányt ismét a tervvizsgálók adták meg. Az 5% körüli tervezői reklamációk arányát talán még soknak is tarthatjuk, mert a tervező általában akkor is „megtakarítja” a reklamációt, ha a szabályzatok szerint egyértelműen igaza van, mert a további tervei jóváhagyását nem akarja megnehezíteni.
A tervvizsgálattal kapcsolatban hatósági felülvizsgálatot a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál lehet kérni. Nincs tudomásunk ilyen másodfokú reklamációról. Nem vizsgáltuk azokat az eseteket, amikor a jóváhagyott terv szerinti kivitelezést a műszaki átvevő azért nem vette át, mert felülbírálta a tervvizsgáló döntését.
A „korlátlan” szabványhozzáférést nyilatkozó tervezőnek Internet-hozzáférése van a szabványok teljes állományához (?). Remélhetően a felmérés óta a tervvizsgálók szabvány- (és jogszabály-) ellátottsága javult, mert a felmért vizsgálók némelyikének el kellett magyarázni az MSZ és az MSZ EN szabványok közti különbséget.
Kötetlen beszélgetés keretében kíséreltük meg felmérni azt, hogy az elosztói engedélyes a jogszabályok, szabványok változását milyen gyorsan, illetve milyen gyakran vezeti át a vállalati technológiai utasításokon. Igen változatos képet kaptunk az elosztói engedélyesek gyakorlatáról, de azt nem tudtuk megállapítani, hogy az elosztó egy-két hónap múlva már megjelenteti-e az új, saját szabályozását. (Éppen a GMBSZ megjelenése után kiadott vállalati technológiai utasítások mutatják azt, hogy jó pár hónap után a GMBSZ szövegét szinte szó szerint vették át az elosztók, pedig lett volna néhány kiegészítő szabályozásra szükség.)
A tervvizsgálók egyik csoportját felkértük arra, hogy három-három belső gázellátási mintatervet minősítsenek. A szokásos tervdokumentációnak a rajzos részét adtuk át felülvizsgálatra, azzal a kiegészítéssel, hogy a dokumentáció szöveges részeiről feltételezzük, hogy rendben vannak. Azt kértük, hogy a tervet megfelelő, visszaküldendő (súlyos hiányosságok vagy hibák miatt), átdolgozásra visszaadva (kisebb hibák miatt), javítható (formai hiányok vagy hibák miatt) jelzetekkel minősítsék. Mindegyik minősítéshez indoklást is kértünk. A próba előtt mind a három terv egy (másik) elosztói engedélyesnél jóváhagyásra került, a terv szerinti gázellátó rendszer megépült, és beüzemelték. (A fogyasztók nevét és címét természetesen torzítottuk.)
A tervjóváhagyók a következő minősítéseket adták:
Ugyanannak az elosztói engedélyesnek a tervvizsgálói ugyanazt a tervet különbözőképp minősítették. Kis rosszindulattal azt is fel lehet tételezni, hogy ugyanaz a tervvizsgáló egy hónap múlva ugyanarról a tervről más minősítést adna.
Mindegyik vizsgáló láthatóan sokkal szigorúbban értékelt, mintha a terv a napi munkája részeként „csak” kivitelezésre és műszaki átvételre ment volna, és a tervvizsgáló esetleges mulasztását vagy hibáját a műszaki átvevő kolléga korrigálhatta volna, baráti eljárással. Remélhetően nem juthatunk ennek alapján arra a következtetésre, hogy a terv minősítése a tervvizsgálati helyzettől függ.
Az indoklások nagyon vegyes képet mutattak. A legtöbb vizsgáló alapos felsorolást adott a hiányosságokról vagy a szabálytalanságokról, de néhányan csak egy-két alapvetően formai hiányosság miatt döntöttek a visszaküldésről.
A részletezett hiányosságok között számos volt, amit a tervvizsgáló rájegyezhetett volna a tervre a tervezői jogok sérelme nélkül. Mivel a tervvizsgálathoz általában kísérőlevél is csatlakozik, ebben azokat a kiegészítésre szoruló pontokat lehet leírni, ami miatt a tervet visszaadták.
Néhány következtetés, amelyet az elosztói engedélyes tervvizsgálóinak szakmai irányítói részére készítettünk:
A GMBSZ jogi státusza (ugyanis nem tekinthető jogszabálynak, alkalmazása mégis kötelező) miatt jó lenne, ha valamennyi elosztói engedélyes egységesen határozná meg a technológiai utasításaiban az elvárt műszaki tartalmat. Néhány példa a különböző vállalati szabályozásokból: PE cső alkalmazásának felső nyomáshatára, fogyasztóvezeték szerelése falhoronyban vagy elvakolva, turbo készülék alkalmazásánál a kéményseprői közreműködés határai, homlokzati égéstermék-kivezetés esetén az építési engedély megkövetelése, mérő szabadban elhelyezhetősége.
Nagyon fontos, hogy az elosztó a hatályos GMBSZ alapján készítse el és rendszeresen aktualizálja a belső gázellátásra vonatkozó technológiai utasításait. Ebbe a munkába vonják be a tervvizsgálókat és a műszaki átvevőket is.
Biztosítani kellene, hogy a tervvizsgálók munkaköri kötelezettsége legyen az érvényes tervezői jogosultság, aminek költségét a munkáltatónak kellene vállalni.
Tervvizsgálók gyakoribb egységes szakmai továbbképzéshez segítése, ahol mintatervek közös értékelését is lehetne gyakorolni. Nem csak akkor kell a tervvizsgáló munkáját ellenőrizni, amikor reklamálják a tervvizsgálatot. El kell látni a tervvizsgálót a munkájához szükséges jogszabályokkal, szabványokkal.
