Drága a földgáz!
2008/10. lapszám | Szilágyi Zsombor | 61 801 |
Figylem! Ez a cikk 18 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Minden negyedévben emelkedik a földgáz ára, és a következő időszakra is ez lesz a jellemző. Ma is sok háztartásban gondot okoz a gáz számla vagy a távfűtés kifizetése. Mire számíthatunk? Erre keresi a választ cikkünk.
Mire költjük a pénzünket?
Az egy főre jutó kiadások közül a legfontosabbak 2006-ban a következők voltak:
Az összes kiadás 673 381 Ft volt. Ebből:
- élelmiszerre: 141 235 Ft, 20,9%,
- háztartási energiára: 79 128 Ft, 11,7%,
- lakásfenntartásra: 54 371 Ft, 8,1%,
- egészségügyre: 26 577 Ft, 3,9%,
- ruházatra: 22 956 Ft, 3,4% jutott.
A háztartási energia magában foglalja a villamos áram-, a földgáz-, a pébé-felhasználást. Részleges felmérés alapján a földgázra költött összeg az összes kiadás 4%-a körül volt. Ugyanekkor telefonálásra 5,8%-ot, tévére, kábeltévére és Internet-használatra 2,5%-ot költöttünk. Valamennyi tétel nőtt 2007-ben, az arányok lényegesen nem változtak, de végleges számok még nem állnak rendelkezésre. Ha összevetjük a földgáz költségét (kb. 4%) a telekommunikációra költött összeggel (8,3%), akkor kissé túlhangsúlyozottnak tűnik a háztartások földgáz költsége a mindennapi beszédtémák között.
2007 végén 3,252 millió háztartási földgázfogyasztó volt hazánkban, ez a 4,238 millió háztartás 76,3%-a. A statisztikák nem pontosan különítik el az állandóan lakott lakásokat az időszakosan lakás céljára igénybe vett hétvégi házaktól, üdülőktől, mégis azt mutatják ezek a számok, hogy Európában másodikak vagyunk (Hollandia mögött), ahol a földgáz elterjedtségét tekintve. 2007-ben az egy háztartásra jutó földgáz-felhasználás 1203 m³ volt (2004-ben 1444 m³, 2005-ben 1491 m³, 2006-ban 1412 m³). A háztartások tipikusan külsőhőmérséklet-függő fogyasztók, az éves felhasználás elsősorban a meteorológiai változásokat tükrözik, de megjelenik a fajlagos fogyasztásban a lakások alapterületének, komfortosságának lassú növekedése, az újonnan bekötött fogyasztók között a második lakások arányának növekedése, de a földgáz árának alakulása is.
2007-ben 44 000 új háztartást kötöttek be a földgázellátásba, ez a szám az előző évek egyre csökkenő tendenciájának folytatása. Ugyanakkor a múlt évben 36 000 lakás kapott használatbavételi engedélyt. Az új lakások legtöbbjében a földgáz a fűtési energiahordozó, de mintegy ezer új lakásban megújuló energiahordozót használnak a fűtésre és a melegvíz-előállításra. Az új földgáz-bekötések számát több tényező befolyásolja: mindenekelőtt az új lakásépítések (lényegesen nem változtak az előző évekhez képest), az új elosztóvezeték-építések (2007-ben 327 km, erősen csökkent az előző évekhez viszonyítva), és kis mértékben a földgáz árának gyors emelkedése is. Az új lakásokban a választott fűtési energiahordozók között ismét jelen van a távfűtés, mérhető arányban választanak nap- és földenergiát (hőszivattyút), és szép számmal állnak rá a fatüzelésre. Ezek a megújuló energiahordozóra épülő fűtésmódok versenyképesek a földgázzal az éves költségek szempontjából, bár az alapberuházás akár többszöröse is lehet, mint a földgázalapú fűtésé.
Fogyasztói árérzékenység
A háztartási földgáz-fogyasztó árérzékenységét sokszor vizsgálták már, különböző feltételek mellett, és különböző más befolyásoló tényezőkkel párosítva. Rendre az állapítható meg, hogy egy átlagos háztartás éves gázfogyasztását legalább 80%-ban a külső hőmérséklet magyarázza, a fennmaradó mintegy 20%-on osztoznak az egyéb meteorológiai paraméterek (szél, napsütés stb.), a földgáz-felhasználási szokások változása (például a fürdési szokások, napon belüli fűtésszabályozás) és a földgáz árának hatása. Ma is az állapítható meg, hogy a háztartások fogyasztását a nyári időszakban hatályba léptetett földgázáremelés nem befolyásolja, a téli időszakban is legfeljebb három hónapig mutatható ki az áremelés miatti takarékosság. A magyar földgázfogyasztók árérzékenysége nem tervezési kategória.
Mit fizetünk meg a földgáz árában?
A hatósági, közüzemi fogyasztói árban a következőket fizetjük meg:
- a földgáz, mint anyag árát, hőmennyiség-elszámolásban,
- a rendszerhasználati költségeket (szállítás, tárolás, elosztás és szagosítás), hatósági áron,
- a fogyasztót ellátó szolgáltató költségeit,
- adókat.
A közüzemi szolgáltatásban a földgáz ára és a rendszerhasználati díjak hatósági ármaximumok, a szolgáltatók adhatnának árengedményt (természetesen minden fogyasztónak, azonos mértékben), de a szolgáltatás nyereségtartalma ezt nem engedi meg.
A földgáz fogyasztói árában a meghatározó tétel a földgáz ára. A fogyasztóhoz eljutó földgáz mintegy 90%-a importból származik, 10% körüli a hazai termelés aránya. A hazai termelést import átlagáron számolják el a termelővel. Az importárat a nemzetközi tőzsdéken kialakult jegyzésárak mozgatják. A fűtőolaj és a gázolaj jegyzésárainak előző kilenc havi átlaga határozza meg a gáz árát, és ezt az árat negyedévente újra megállapítják. A gázolaj és a fűtőolaj tőzsdei ára szorosan összefügg a kőolaj tőzsdei árával.
A gázolaj tőzsdei átlagára 2008 januárban még 797 dollár volt, a fűtőolajé 483 dollár tonnánként. Ez az ár kúszott fel rohamosan júliusra 1200 dollár, illetve 730 dollár fölé. Augusztusba és szeptemberben kismértékben mérséklődtek az árak, és reméljük, hogy év végéig lecsökken a gázolaj ára 1000 dolláros szintre, és a fűtőolaj sem lesz drágább 640 dollárnál. Ha ez a várakozás teljesül, akkor a kilenchónapos mozgó átlagolás miatt 2008. októbertől és 2009. januártól is emelkedik még az import földgáz ára.
A rendszerhasználati díjak struktúráját és mértékét az elmúlt évek során többször megváltoztatták. Az árakat a Magyar Energia Hivatal vizsgálja, és az energetikai miniszter határozza meg. A megállapított hatósági díjak a rendszerhasználati szolgáltatások költségeit követik. Például 2008. júliustól lényegesen megemelkedtek a szállítási díjak, mert a szállításnál üzemeltetett földgázhajtású kompresszorok üzemanyagának ára megnőtt.
A fogyasztót ellátó közüzemi szolgáltató költségeit is a MEH vizsgálja, és csak az indokolt költségeket ismerik el a miniszteri rendelettel kihirdetett árakban.
Tulajdonképpen ugyanezeket az árelemeket kell megfizetni a szabadpiacon is. A szabadpiaci kereskedő onnan szerzi be a földgázt, ahonnan akarja, így rendelkezésére áll a közvetlen importálás lehetősége, másik kereskedőtől is vehet, és vásárolhat az évente megtartott hazai földgázaukción is. Az így összeállított források lehetnek olcsóbbak, mint a közüzemi szolgáltató kötelező beszerzési csatornáján vehető földgáz. A szabadpiaci kereskedő is megfizeti a hatósági rendszerhasználati díjakat, és érvényesíteni akarja az áraiban a saját egyéb költségeit is. Együttesen a szabadpiaci kereskedők fogyasztói árai általában alacsonyabbak, mint a közüzemi árak.
Ha a közüzemi fogyasztói árakat valamiért eltérítik a földgáz és a szolgáltatás reális árától, akkor torz piaci mozgások indulhatnak el. A lakossági földgáz hatósági fogyasztói árai már évek óta alacsonyabbak, mint az import földgáz ára és a belföldi költségek összege. A lakossági közüzemi gázszolgáltatás ma veszteséges. Ugyanakkor a nem lakossági fogyasztók valamivel magasabb árat fizetnek meg, mint az ellátásuk összes költsége. Ebből származik a sokszor emlegetett keresztfinanszírozás.
Mik a kilátások?
A kilátások között a legfontosabb: a hatályos új gáztörvénynek megfelelően 2009. július 1-jén megszűnik a hatósági közüzemi árszabályozás, vagyis a fogyasztók legtöbbjénél a piaci árak fognak érvényesülni. A megszűnő közüzemi szolgáltatást felváltja az egyetemes szolgáltatás, amely sok hasonló vonást is fog mutatni, mint a közüzemi szolgáltatás, de lesz néhány új eleme is:
- A fogyasztói árakat a szolgáltató határozza meg, várhatóan negyedévenként. Az ár megállapításánál a MEH árellenőrző szerepet lát el, nem engedi az indokoltnál magasabban megállapítani az árakat.
- A szolgáltató onnan szerzi be a földgázt, ahonnan akarja, lesz lehetősége olcsóbb földgázhoz jutni, ezzel versenyképességét növelni.
- Valódi versenyhelyzetbe kerül az egyetemes szolgáltató, mert a szabadpiaci kereskedők mellett másik egyetemes szolgáltatóval is versenyezni kell, ugyanis ugyanazon a településen több egyetemes szolgáltató is kaphat ellátási jogosultságot. A versenyhelyzet hatással lesz a fogyasztói árakra és a szolgáltatás színvonalára is.
A szabadpiaci kereskedők továbbra is versenyeznek a fogyasztóért az egyetemes szolgáltatókkal, szintén az áraikkal és a szolgáltatás színvonalával. Összefoglalva: kialakul a valódi piac. Lehet, hogy a kormány még kijelöl egy átmeneti időszakot (egy-két év), amíg a lakossági fogyasztók a teljes piacosodás folyamatában bizonyos (ár)védelmet kapnak. Az új gáztörvény létrehozta a végső menedékes szolgáltatást, amelyet azok a fogyasztók vehetnek igénybe átmenetileg, akik ellátás nélkül maradnak a szolgáltató ellehetetlenülése miatt. Szintén új szolgáltatási intézmény a szociálisan rászoruló személyek részére biztosított különleges jogok a gázszolgáltatás általános szabályai között.
A kilátások között nyilván a földgáz árának alakulása a legizgalmasabb tétel. Az import földgáz árát nemzetközi gazdasági és politikai események mozgatják. Magyarországon az import földgáz árát meghatározó árformula 2015-ig várhatóan változatlan marad, tehát a gázolaj és a fűtőolaj tőzsdei ára mozgatja a gáz árát. Ha a kőolaj ára 100 USD körül alakul hordónként, akkor a mai földgáz import árak szintjére kell felkészülnünk tartósan. Némi remény van erre, bár váratlan események azonnal magasabbra lökik a kőolaj árát, ami magával viszi a gázolaj és fűtőolaj árát is. A külföldi elemzők és a piaci szereplők (kivéve az olajtermelő cégeket) is alapvetően optimisták a kőolaj árát illetően, a jelenlegi árak stabilizálódásában bíznak.
A kőolaj árát tartósan csökkentő lépések (kőolaj-helyettesítő motorhajtó és fűtőanyagok, energiatakarékosság) még nem mutatkoznak a nagy olajfogyasztó országokban, sőt a legdinamikusabban fejlődő országok (Kína, India, Brazília és sok szempontból Oroszország is) olajéhsége igencsak tartósnak mutatkozik. Talán egyedüli az Egyesült Államok, ahol évi 1-2%-os olajfogyasztás-csökkenést mutatnak ki a takarékosság miatt.
Ne felejtsünk el még egy fontos tényezőt a belföldi árak alakulása szempontjából: a dollár-forint árfolyamat. Az erős vagy erősödő forint belföldön olcsóbbá teszi a földgázt, a forint gyengülése pedig fordított mozgást idéz elő. Ez az árfolyammozgás elfedheti a dollárban számolt importár-emelkedést, de rá is erősíthet. Az árfolyammozgás azonos nagyságrendű változást is okozhat, mint a kőolaj tőzsdei árának változása.
