Legdrágább kincsünk a víz

2008/9. lapszám | VGF&HKL online |  7920 |

Figylem! Ez a cikk 18 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Manapság mindennapi életünkben pótolhatatlan mennyiségű ivóvizet pazarolunk el, ráadásul olyan vizet, melynek előkészítése és a háztartásba juttatása rendkívül költséges. Gondoljunk mindannyiunk, gyerekeink jövőjére és környezetére, gyűjtsük az esővizet, és máris a fenntartható fejlődés érdekében cselekszünk.

A víz maga az élet, életünk feltétele. Az emberiség mindig a vizek mellett élt – Nílus, Tigris, Eufrátesz, Duna – a megélhetést, a gazdagságot, a „Kánaánt” jelentette. A folyók nemcsak a megélhetést, hanem a kultúrák közti összeköttetést is biztosították, az emberek számára „kinyílt” a világ, s megismerték az addig ismeretlent. Mi a XXI. század – a kényelem – emberei megszoktuk, hogy egyetlen mozdulattal, legyen az egy csap nyitása vagy egy palackról a kupak lecsavarása, máris tiszta ivóvízhez juthatunk. Azonban a víz további sorsáról már nagyon kevesen gondolkodunk el, nem törődünk azzal, mi történhet vajon az elhasznált vízzel, hová kerül, mi lesz a sorsa.

Szükségleteinket kielégítettük, a továbbiakat pedig oldják meg a hozzáértők! – hallhatjuk nap mint nap.

Éppen itt lenne az ideje felismernünk, hogy nemcsak a szakértők, a környezetvédők, a környezetmérnökök feladata, sőt egyáltalán nemcsak az ő feladatuk a környezeti problémák megoldása, hanem mindenkié együtt. A környezetvédelem „közös ügyünk”, mindenkinek ugyanannyi joga van mind hátráltatni, mind előnyhöz juttatni a szennyezés csökkentését, megelőzését. A szakemberek javasolhatnak, kidolgozhatnak olyan megoldásokat, amelyek az élhető környezetért működnek, de míg mi be nem látjuk, hogy igenis értünk, a jövőért, a fennmaradásunkért cselekszenek, addig ezek a megoldások nem fejtik ki a kellő hatásukat.

A csapadékvíz-hasznosítás típusai

A csapadékvíz települési hasznosítása terén alapvetően két irányról, a csapadékvíz két típusáról beszélhetünk. Az egyik a tetővizek hasznosítása, a másik a burkolt (és burkolatlan) felületekről lefolyó csapadékvizek összegyűjtése, felhasználása. A háztartások vízgazdálkodásában az épületek tetejéről lefolyó víz hasznosítása játszik szerepet, ezzel szemben a burkolt felületekről lefolyó vizek kezelése már települési szintű tevékenység. Mindkét csapadékvíz típusnak óriási jelentősége lehet az elkövetkező évtizedek hazai települési vízgazdálkodásban. A csapadék mennyisége és időbeli eloszlása alapvetően meghatározhatja egy térség vízgazdálkodását, hiszen a felszínre hulló víz jelentős befolyást gyakorol a felszíni és felszín alatti vízkészletekre.

A tárolt csapadékvíz mennyiségét és minőségét a gyűjtő tetőfelület mérete és anyaga határozza meg. Jók a cserép és a műanyag felületek, a fém héjazat bár sima, a fémionok kioldásának veszélyét hordozza, hasonlóan a betoncserépnél is várhatók kémiai reakciók. Palatetők a csapadékvíz felhasználáshoz nem ajánlottak, a bitumenes tetőkről a szag és elszíneződés veszélye okoz gondot.

A klímaváltozás hatása vízkészleteinkre

A meteorológiai modellvizsgálatokból egyértelműen arra következtetnek, hogy a globális felmelegedés hatására a Kárpát-medence éghajlata szárazabbá fog válni. Hazai kutatók becslése szerint a Föld átlaghőmérsékletének 1-1,5 ºC-os emelkedése a hazai éves csapadékmennyiség 10%-os csökkenését eredményezheti, ami leginkább a nyári és őszi hónapokra koncentrálódik. Arra az időszakra, amikor a természetnek óriási szüksége lenne a nélkülözhetetlen vízutánpótlásra. A klíma szárazabbá válása maga után vonja a rendelkezésre álló vízmennyiség csökkenését. A felszíni vízkészletek akár 30-70%-kal, a felszín alattiak 25%-kal csökkenhetnek. A kialakuló vízhiány elsősorban a mezőgazdaságot sújthatja, de a vízkészletek csökkenése a települési vízellátás zavartalanságát is veszélyeztetheti. Magyarország vízkészlete ugyan jelentős, de korántsem kifogyhatatlan (gondoljunk a karszt- és rétegvíz szint csökkenésére).

Az éghajlatváltozás hatására bekövetkező vízkészlet-csökkenést mindenképpen érezni fogjuk mindennapjainkban a kommunális vízellátás, (pl. időszakos vízkorlátozások), illetve az ivóvíz árán keresztül (növekvő tisztítási költségek). Magyarországon, a háztartási csapadékvíz-gyűjtés – jelenleg szűk térbeli kiterjedésű – alkalmazási körzete a közeljövőben jelentősen kiterjedhet. „A víz számos előrejelzés szerint szűkös erőforrás lesz a közeli jövőben. A jelenlegi vízgazdálkodási koncepciókban még mindig erősen jelen van a vízelvezetés elsődlegessége. A településekre lehulló csapadékvizek hasznosítása nélkül a települések zöldterületének fenntartása igen problémássá válhat.

Nagy kérdés a településekre beérkező vezetékes víz jelenlegi körfolyamata is. A csatornázás koncepciója elsődleges jelenleg (ez az esetek többségében továbbra is támogatandó), de a tisztítás módja, és a tisztított vizek hasznosítása véleményünk szerint szakmapolitikailag nincs megfelelően átgondolva és az önkormányzati, államigazgatási gyakorlatban egysíkúan van kezelve” – olvashatjuk a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Klímapolitika című kiadványában.

Költségeink mérséklése érdekében hazánkban bárhol érdemes csapadékvizet tárolni és újrafelhasználni. Mind a városkörnyéki, hegyvidéki területeken, vagy a Duna-Tisza közi homokhátság vidékén a csökkenő és egyre inkább dráguló ivóvízkészletek helyettesítésére kiválóan alkalmas lehet a házilag gyűjtött csapadékvíz.

Gyűjtsük az esővizet

Minden tetőfelület lehetőséget ad arra, hogy gyűjtsük és tároljuk az esővizet. Hazánkban ma még csak kevesen, a környezetvédelemre érzékeny, takarékos emberek tesznek így. Ugyanakkor a napjainkban és a jövőben is egyre csak emelkedő víz- és csatornadíjak arra késztetnek minket, hogy takarékoskodjunk a vízzel. A víz maga az élet, nem pazarolni, védenünk kell. Gondoljunk bele, az ország csaknem egyetlen saját „energiaforrása” a víz, a takarékosság és a környezetvédelem, mind indokolttá teszi az esővízgyűjtést. Az Európai Unió sok helyén már kötelező az esővízgyűjtők (vagy szikkasztók) telepítése, többek között a karsztvizek védelme, az időszakos vízhiányok kezelése, a takarékosság és a szennyvíztisztítók tehermentesítése érdekében. Fontos szempont a csapadékkezelés telken belüli megoldása. Korábban (sokszor még ma is) fúrt kutak segítségével takarékoskodtak a felhasznált vízmennyiséggel, amely nemcsak vízkészlet-romboló, hanem a különböző szennyezések miatt sokszor veszélyes is.

A vízhasználat megoszlása

Az 1. ábrán is láthatjuk, hogy a lágy esővíz alkalmas mosásra, WC-öblítésre, takarításra és kertgondozásra. A csapadékvíz teljes újrahasznosításával akár 50%-os ivóvíz megtakarítás is elérhető. A csapadékvíz hasznosítása révén nem csupán a közműves ivóvíz felhasználása csökkenthető, de késleltethető, illetve redukálható a csapadékvíz lefolyása is, és ezáltal a belterületi elöntési kockázat is kisebb lesz.

Az esővízgyűjtés helyzete

Hazánkban korábban (néhány helyen még napjainkban is) az eresz alá helyezett bádoghordók képezték a háztartási csapadékvíz-hasznosítás műszaki létesítményeit. Komolyabb tetővíz-hasznosítás csupán az ország néhány településén alakult ki – zömében karsztvidéki nyaralóövezetekben, illetve borvidékeken. Csak az utóbbi években váltak nálunk is elérhetővé a nyugati országokban már régóta forgalmazott beton, acél, műanyag csapadékvíz-tároló tartályok. Ezen berendezések térhódítása reményeink szerint egyre növekedni fog az ország egész területén.

Csapadékvíz – nem a szennyvízcsatornában a helye

Mint azt tudjuk, a városi szennyvíztisztítók adott lakos számra (lakos egyenértékre) vannak tervezve, méretezve. A biológiai tisztítók a nagyobb mennyiségű csapadékvíz érkezésére, a terhelés ingadozására érzékenyek, egyszerűen kiöblíti a biológiai tisztítást végző baktériumokat a rendszerből. A helyreállítás több hetet vehet igénybe, amelynek következtében a szennyvíz rosszabb tisztítási hatásfok után kerül a befogadóba, a környezetünkbe.

Megoldások esővízgyűjtésre

Az esővíz gyűjtésére legegyszerűbb megoldás, ha egy hordót állítunk az ereszcsatorna alá. Ezzel az a baj, hogy nehéz a vizet kinyerni belőle, nincs az öntözéshez szükséges víznyomás, ráadásul hamar elkoszolódik, bealgásodik a víz. Ennél szakszerűbb módja az esővíz felfogásának, mikor acéltartályokat vagy a helyszínen kivitelezett vasbeton tartályokat építenek. Ezek hátránya, hogy gyakran idő előtt korrodálódnak, vagy nem nyújtanak kellő vízzárást. A legmodernebb megoldás a megfelelő műanyagból, speciálisan víztárolásra gyártott tartályok földbe süllyesztése. Ezeknek az esővízgyűjtőknek vannak alaptípusai, de a célnak megfelelően mindenféle méretben és összeszerelésben gyárthatók. További előnye a műanyag tartálynak, hogy könnyen telepíthető, köszönhetően a kis súlyának és szerelvényezhetőségének. A tartályok összekapcsolhatók, ezért nagyfelhasználók igényeit is képesek kielégíteni.

Csapadékvízgyűjtés otthon

Minden épületre elhelyezhető ereszcsatorna, ahonnan csapadékot össze lehet gyűjteni. A tető minden egyes négyzetméteréről évente 500-700 liter, igen jó minőségű víz gyűlik össze. Tudta, hogy 100 m² tetőfelületről évente 50-60 m³ esővíz gyűjthető?

A csapadék hasznosításával megóvjuk a Föld víztartalékait, mivel a vízhasználat lecsökken. A tetőre eső csapadék használat és tisztítás után szennyezés nélkül tér vissza a talajba. Nem szabad szem elöl téveszteni azt a tényt, hogy minden földi édesvíz elsődleges forrása a csapadék. Amit a vízművek szivattyúznak, azé is. Csapadékvízgyűjtő és újrahasznosító rendszer segítségével az összegyűjtött csapadék a háztartásban újrahasznosítható.

A növények fejlődéséhez a víz elengedhetetlen közeg. A növények a víz segítségével veszik fel az éltető tápanyagokat a talajból. Az esővizet felhasználhatjuk a kert öntözésére is, ezáltal pénzt is megtakarítunk, hiszen a növények vízellátásához nem a költséges vezetékes ivóvizet használunk, hanem a víz természetes körforgását „utánozva” a leeső csapadékot visszajuttatjuk a talajba, javítva annak vízgazdálkodását. Egyedi igényeknek megfelelően ma már tetszés szerint válogathatunk szögletes és hengeres kivitelű műtárgyak között is. Amennyiben nemcsak öntözésre szeretnénk használni az összegyűjtött vizet, hanem WC-öblítésre, mosásra, takarításra is, abban az esetben egy a vezetékes vízhálózattól teljesen különálló hálózat kiépítése szükséges.

Az esővíz a benne lévő kémiai anyagok miatt horganyzott cső esetén korróziót okozhat, ezért a rendszert ajánlott műanyag csőrendszerrel kiépíteni.

Kerti-tó kialakítása csapadékvíz felhasználásával

A csapadékvíz az előbbiekben felsorolt megannyi lehetőségen kívül kerti tó kialakítására is alkalmas. Ehhez azonban az esővíz nemcsak mechanikai tisztítására van szükség, hanem egy könnyen beszerelhető és egyszerűen működő szerkezet működtetésére is, például homokszűrős, aktív szenes tisztítási eljárások. E szerkezet feladata az úgynevezett lemosó csapadék gyűjtőtartályba való jutásának megakadályozása. Ugyanis a lemosó csapadék sodorja magával az esőzés kezdeti állapotában a tetőfelületen lévő szennyező anyagokat.

A megtisztított csapadékvíz ekkor már kiválóan alkalmas a kerti tavunk feltöltésére. A megfelelő méretű berendezés kiválasztásához a következő paraméterek, jellemzők szükségesek, mindezeket ismerve tervezhetők otthonunkba az esővízgyűjtő rendszerek:

• a csapadékvíz összegyűjtésére alkalmas tető felülete,
• felhasználók száma,
• a havonta felhasznált vezetékes víz mennyisége,
• a berendezés elhelyezésének és környezetének helyszínrajza (kültéri telepítés esetén),
• a telepítés helyi körülményei, korlátai.

Számítsa ki otthon, kényelmesen az legmegfelelőbb méretű tartályt!

1. Első lépésként szüksége van a lakóhelyére vonatkozó évi csapadékmennyiségre! Ezt az értéket a Magyarországon előforduló éves csapadékösszegek átlagát bemutató térképről könnyedén le lehet olvasni.
2. Második lépésként számolja ki, mennyi a lakóháza csapadékfelfogó felülete, azaz a tetőfelület nagysága.
3. Harmadik lépés: a háztartásban felhasznált víz mennyiségének meghatározása.

Ha a csapadékvizet a háztartásban és a kertben is szeretné használni, a következő paraméterekkel kalkuláljon: naponta 75 liter/fő a háztartásban és naponta 60 liter m²-enként az öntözésben.

Tekintsük át a fentieket egy példán keresztül. (A képlet a www.summatrade.hu honlapról származik.)

Átlagos évi csapadékmennyiség, amely a tetőfelületére hullik:

A csapadék mennyisége (liter/m² – térképről leolvasott számadat) szorozva a tetőfelület nagyságával (ha van a tetőnek túlnyúlása természetesen azt is hozzáadva) szorozva a tető anyagára jellemző szorzószámmal**.

** szorzószám kiválasztása a következők szerint:

• 0,9: agyagcserép, égetett, zománcozott,
• 0,8: pala, beton és agyagcserép,
• 0,6: lapos tető kavicsréteggel.

Például: 1000 l/év x 120 m² x 0,8 = 96 000

Éves csapadékvíz-szükséglet:

1. WC-öblítés: 8800 liter/év/fő,
2. mosógép-használat: 3700 liter/év/fő,
3. takarítás: 850 liter/év/fő,
4. öntözés: 60 liter/m².

Az első három értéket szorozzuk be a háztartásunkban élő személyek számával, majd adjuk hozzá a 4. érték és a kert területének szorzatát. Például, ha négyen élnek egy háztartásban, és 500 m² területű kertet öntöznek csapadékvízzel, akkor az így kapott eredmény:

(8800×4)+(3700×4)+(850×4)+(60×500) = 35200+14 800+3400+30 000 = 83 200 liter/év.

A tartály mérete:

A lehullott csapadékvíz és a szükséges csapadék mennyiségének átlagértékét kell vennünk:

(96 000 + 83 200) / 2 = 89 600 liter ezt az értéket beszorozva a 21 nap biztonsági tartalék és 365 hányadosával kapjuk meg a tartály méretét:

89 600×(21 nap / 365 nap) = 5155 liter, azaz az ideális tartály kb. 5500 liter térfogatú.

Megtakarítás:

Csapadékvíz szükséglet m³-ben szorozva a jelenlegi vízdíjjal (szennyvízzel együtt).

A példában átlagos vízdíjérték szerepel (régiónként változó érték):

83,2 m³×600 = 49 920 Ft az éves megtakarítás.

A csapadékvíz-gazdálkodás előnyei

A modern háztartási csapadékvíz-gazdálkodás számos előnnyel bír a települési szintű vízgazdálkodás szempontjából. A tetővíz-hasznosítás egyrészt költségcsökkentő (kevesebb ivóvizet kell előállítani), másrészt környezetkímélő tevékenység (mivel nincs a közcsatornába csapadékvíz-betáplálás, kevesebb a szennyvíz mennyisége, illetve az öntözésre természetes állapotú vizet használnak). Ráadásul az eljárás mérsékeli a közterületekre kifolyó, és ott esetleg károkat okozó csapadékvizek mennyiségét is.

Egy háztartás vízgazdálkodását rendkívül nagymértékben képes átformálni a csapadékvíz-felhasználás. A tetővizek többcélú hasznosítása esetén (kertöntözés, WC-öblítés, mosógép) egy kertes ház ivóvíz-felhasználása 64%-kal is csökkenthető, a hagyományos víztakarékossági technológiák (takarékos WC, önzáró szelep stb.) esetében a vízmegtakarítás aránya csak 24%. Személyenként számolva éves szinten 8,76 m³, az öntözendő kert m²-re számolva 0,006 m³ ivóvizet takaríthat meg egy, a csapadékot széleskörűen felhasználó család.

A csapadékvíz gyűjtése elsősorban a kertvárosi-vidéki jellegű terekhez kötődik – érthető, hiszen általában ott van öntözendő kiskert. A kettős vízellátó rendszerek elterjedése (konyhában, fürdőszobában ivóvíz; WC-ben, garázsban csapadékvíz) viszont szerephez juttathatja a csapadékvíz-hasznosítást a nagyvárosok belső részein is.

A csapadékvíz jelenleg a hazai települési vízgazdálkodásban kiaknázatlan lehetőséggel bír, sajnos csekély szerepet tölt be; ha viszont beigazolódnak az éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos előrejelzések, a csapadékvíz lehet a magyar vízgazdálkodás egyik vésztartaléka.

Az ivóvíz csapadékvízzel történő helyettesítése

• Öntözés
  Ez a legkézenfekvőbb megoldás, hiszen ez a megoldás független teljesen a házi ellátó rendszertől. Ez a legkedveltebb, és takarékossági szempontból igen előnyös csapadék újrahasznosítási eljárás, ennek köszönhetően a legelterjedtebb is. Jelentősen csökken a kifizetendő víz- és csatornadíjunk az esővízgyűjtő berendezéseknek köszönhetően. A növények számára is előnyösebb a csapadékvíz összetétele, mint a vegyszeres kezelésen átesett ivóvízé.
  Nem mindegy az összegyűjtött víz minősége sem, figyelembe kell vennünk, hogy nyáron, a melegebb hónapokban romlik a víz minősége, elszaporodnak az algák, csökken az oxigén koncentrációja. Mindezek megelőzése érdekében a térszínalatti kialakítás a legkedvezőbb megoldás (nem éri közvetlen napfény a tartályt). A vízfelhasználás egyszerűen és könnyedén szivattyú segítségével történhet.
• Ház körüli tisztogatás
  A tárolási és felhasználási feltételek megegyeznek az esővíz öntözéses hasznosítása során megadott feltételekkel. Felhasználhatjuk az esővizet felületek lemosására, tisztítására, akár a mezőgazdaságban használt gépek, eszközök tisztítására, azonban arra nagy figyelmet kell fordítanunk, hogy ha olajszennyezés érné a talajt, illetve a talajvizet, olyan területen végezzük a tisztítást, ahonnan a szennyezett víz olajfogón keresztül jut a csatornahálózatba.
• WC-öblítés
  A házi ellátó rendszertől függő eljárás kialakítható úgy, hogy a csapadékvíz felhasználása következtében a teljes öblítésre szánt ivóvíz mennyisége és költsége megtakarítható, illetve kevesebb fekete szennyvíz keletkezik. A megtakarított ivóvíz mennyisége pontosan 45 liter/fő naponta (kilenc literes öblítővíz-mennyiséggel, napi ötszöri öblítést feltételezve), víztakarékos WC-tartály kialakítás esetén a napi fajlagos vízfelhasználás 24 liter/fő.
• Mosógéphasználat
  A második legnagyobb ivóvíz megtakarításként említhetjük a csapadékvíz mosásra való felhasználását. Előnyként említhető meg az ivóvíz-megtakarítás, a csatornahálózatot terhelő idegenvíz mennyiségének csökkentése, a mosószer megtakarítás.

Nap mint nap hallhatjuk, hogy az ivóvízkészletek világszerte drasztikusan csökkennek, a vízháztartásban az egyensúly megbomlani látszik. Ha nem dugjuk homokba a fejünket és gondolunk a jövő generációira, gyerekeink, unokáink életére, környezetére, akkor igenis tennünk kell azért, hogy színvonalas életük, fennmaradásuk biztosítva legyen.

Ha elolvassuk azokat az érveket, amelyek az esővíz gyűjtése és felhasználása mellett szólnak, beláthatjuk, hogy minden szempontból előnyös, hosszú távon óriási költségterheket vesz le a vállunkról, és ha nemcsak pénztárcánkra, hanem környezetünkre is összpontosítunk a csapadékvíz gyűjtése során, akkor már tettünk valamit a fenntartható fejlődés érdekében.

Az elmúlt időben többször is olvashattuk a sajtóban, hallhattuk a televízióban, hogy várhatóan 30%-kal, de akár 50%-kal is emelkedhet a közeljövőben a víz- és csatornadíj, amelynek természetesen senki sem örül. Mindenki megérzi a pénztárcáján, hogy többet kell fizetnünk mind a villanyért, gázért, élelmiszerért, és sorolhatnánk tovább.

Éppen ezért fontos az energiaforrásokkal való takarékoskodás, illetve az újrahasznosítási formák kiaknázása. Cselekedjünk együtt hasznosat a jövőért, értünk!

Elek Edina

Felhasznált irodalom

• Dulovics Dezsőné, 2003: Csapadékvíz-gazdálkodás a környezetterhelés csökkentésének egyik eszköze, In: Hírcsatorna, 2003/nov-dec., pp. 15-22.
• Klímapolitika, kutatásvezető Medgyasszay Péter – Független Ökológiai Központ, 2007

---