Az egyéni védőeszközök követelményeiről I.
2009/4. lapszám | Mattiassich Péter | 4142 |
Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Témánk kicsit száraznak tűnhet, de fontos adatokat tudhatunk meg arról, miket is kellene használnunk… Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megvalósítása céljából, a munkavállalók munkavégző képességének megóvása érdekében ott, ahol a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök együttes alkalmazásával kell a biztonságos munkakörülményeket megvalósítani.
Alapfogalmak
A 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz-használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről, 2. § (1) a) szerint az egyéni védőeszköz meghatározása: aa) minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse; ab) az eszköz bármely kiegészítése vagy egyéb segédeszköz, amelynek a feladata az aa) pont szerinti cél elérése (a továbbiakban aa) és ab) pontok együtt: védőeszköz). A (2) pont rögzíti, hogy nem minősül védőeszköznek: a) a közönséges munkaruha és az olyan egyen-, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak. (5): A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja, továbbá karbantartás, tisztítás, javítás vagy csere útján gondoskodik arról, hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen.
Védőeszköz-használati oktatás
A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a kockázatoknak a jellegéről és mértékéről, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt megvédi, továbbá gondoskodik arról – szükség esetén gyakorlati képzéssel –, hogy a munkavállaló megtanulja a védőeszköz használatának módját, ellenőrzését, karbantartását, tárolását, cseréjét, és azt, hogy az elhasználódott védőeszköz veszélyes hulladékként kezelendő. A munkáltató a védőeszköz rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg magyar nyelvű tájékoztatót és használati utasítást a munkavállaló rendelkezésére bocsát. A védőeszköz-használati oktatás dokumentálása a következő: a tájékoztatás és a gyakorlati képzés megtörténtét a munkáltató írásban dokumentálja, és azt a munkavállalóval alá kell íratnia, továbbá – kérelemre – az ellenőrzést végző hatóság részére a dokumentumot be kell mutatnia.
A védőeszközök használatával összefüggő legfontosabb jogszabályok
- 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről.
- 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról.
- 17/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök megfelelőségét tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének és bejelentésének részletes szabályairól.
- 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (MvT.). Az MvT. 54. § (1) g) kimondja, hogy a munkáltató köteles biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, kielégítő higiénés állapotát, szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását.
A munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység kizárólag az ezekre a szakmai feladatok ellátására feljogosító, közép-, vagy felsőfokú szakmai végzettséget igazoló vizsgabizonyítvány megléte esetén végezhető. Ez a védőeszközök kiválasztási, juttatási rendjének meghatározása, felülvizsgálata, használatának oktatása és dokumentálása esetén kötelező szempont.
A védőeszközök használatával kapcsolatos kockázatok felmérése
Az 54. § (2) kimondja, hogy a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe. A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A munkáltató a kockázatértékelést és a megelőző intézkedéseket első alkalommal az I. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított hat hónapon belül, egyébként egy éven belül, azt követően indokolt esetben köteles elvégezni és azt évenként felülvizsgálni.
Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendje
A 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 56. § rögzíti, hogy az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A munkáltatónak a kockázatértékelés eredménye alapján a védőeszköz-szabályzat részleteit ki kell dolgozni. Munkakörönként és munkahelyenként kell meghatározni azokat a munkafolyamatokat, technológiákat, anyagokat, ahol egyéni védőeszköz juttatása szükséges.
A munkavállalóra vonatkozó, egyéni védőeszközökkel kapcsolatos használati előírások
Az MvT. 60. § (1) b) szerint az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően kell használni, és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni szükséges. 63. § (1): a munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg kell tagadnia. (2): Az (1) bekezdésben meghatározott veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges biztonsági berendezések, az egyéni védőeszközök működőképtelensége, illetve hiánya.
A munkáltatóra vonatkozó, egyéni védőeszközökkel kapcsolatos használati előírások
A 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 3. § (1): Amennyiben megelőző műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg, a kockázatok egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentése érdekében a munkáltató a munkavállalókat a kockázatokkal szemben védelmet nyújtó védőeszközzel látja el, és ellenőrzi azok rendeltetésszerű használatát. Az MvT. 23. § (1) szerint a biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni az egyéni védőeszközt. Általában a gyártók határozzák meg a védőeszköz időszakos biztonsági felülvizsgálati időszakait, de vannak olyan egyéni védőeszközök, amelyeknél termékszabványok írják elő az időszakos biztonsági felülvizsgálat gyakoriságát. Ilyenek a magasból való leesés elleni védőeszközök vagy az elektrotechnikai védőkesztyűk. Az üzemeltető munkáltatónak a védőeszközt soron kívül felülvizsgálattal kell ellenőriznie, ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be. Az ellenőrzés elvégzéséig annak üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. Az ellenőrzés elvégzése – a veszélyeztetés jellegétől függően – munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.
