Földgáz vagy áram?

2009/4. lapszám | VGF&HKL online |  6784 |

Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Alternatíva földgáz- helyett a villamos fűtés? Sokan furcsállhatják, de igen. Közkeletű gondolkodás, hogy a villamos fűtés drága. 10 éve állítok ki a vásárokon villamos fűtéseket. Mindig jönnek látogatók, és mondják: elektromosan fűteni? Hiszen az drága! Miért? - kérdezem. Tudja, mennyibe kerül? Azt nem, csak azt, hogy drága. Ezután következik egy hosszabb beszélgetés, ami alatt meggyőzöm, hogy van értelmes alternatíva.

Mindez a január-februári számban megjelent cikk, a „Földgáz- vagy fatüzelés” egyik mondata jutatta eszembe, idézet: „A pébére, gázolajra vagy villamos fűtésre való átállást a földgázról, azt hiszem, senki sem mérlegeli.” Most mégis arra kérem a szakmát, gyakorlati tapasztalatok alapján, hogy csak mérlegeljünk egy kicsit. Az első elektromos hőtárolós padlófűtést – kizárólagos fűtésként - szüleim lakóházába építettük be 1983-ban. Azóta is kifogástalanul, gondozásmentesen üzemel. Saját kertes házam 8 éve, irodánk 7 éve üzemel hasonló megoldással.

Miért választottuk ezt a fűtésmódot?

Mint sokan mások - akik építkeznek – kerestük azokat a megoldásokat, ami a beruházási, valamint a hosszú távú üzemelési költségeket ésszerű mértékben csökkentheti. A teljes kivitelezést magunk csináltuk, a szükséges anyagokat a gyártól kedvező áron tudtuk beszerezni.

Mi is az elektromos hőtárolós padlófűtés?

Képzeljünk el egy vizes padlófűtési rétegrendet némi módosítással. Mivel a hőtároló betonréteg a nap 24 órájában hasonló hőmérsékletű, célszerű a szokásosnál vastagabb (8-10 cm) hőszigetelést alkalmazni a talaj felé történő hőveszteség csökkentésére. A betonréteget – a megfelelő tárolókapacitás biztosítására – 10-12 cm vastagra készítjük. A fűtőkábel a beton közepére, kígyóvonalban kerül lefektetésre. A betonra jellemzően járólap, a hálószobákba padlófűtéshez alkalmas laminált padló, esetleg padlószőnyeg kerülhet. A sűrű kábelezés tökéletesen elosztja a meleget a padló felületén, és a termosztátok segítségével a szabályozás helyiségenként megoldott.

A vastag betonréteg a kedvezményes időszakban felmelegszik, majd napközben leadja a hőt. Az alulról, a nap 24 órájában egyenletesen érkező meleg - a radiátoros fűtéshez képest - magasabb komfortérzetet, egyenletesebb hőelosztást eredményez, 1-2 ºC-kal alacsonyabb szobahőmérséklet mellett is. Ez azt jelenti, hogy az energia felhasználás is csökkenni fog kb. 10%-kal. Bármilyen környezetben használható, legyen az iroda, lakás, műhely vagy sportcélú épület. A padlófűtés-rendszer gyakorlatilag láthatatlan. Rejtett mivolta miatt szabad lehetőséget ad a szoba bebútorozására. A helyiség összképét sem rontják az oda nem illő radiátorok. A fűtőkábelek mozgó alkatrészt nem tartalmaznak. Élettartamuk – a minimálisra méretezett fűtési terhelés, az alacsony kábelhőmérséklet miatt - gyakorlatilag megegyezik a falba épített rézvezetékével. A hőtárolós fűtés bárhol alkalmazható, ahol rendelkezésre áll az úgynevezett vezérelt („éjszakai”) áram.

Hogyan határozzuk meg a szükséges beépített teljesítményt?

A hőtárolós fűtés a kedvezményes időszak (8-10 óra) alatt tárolja be azt a hőmennyiséget, ami 24 órán keresztül biztosítja a helyiség fűtését. A beépített teljesítmény 150-200 W/m2 között mozog, annak ellenére, hogy egy új, jól szigetelt épület átlagos hőigénye 60-80 W/m2, de a fürdőszobában ennél magasabb is lehet. A 150-200 W/m2 természetesen magasabb érték, mint amit vizes padlófűtésnél alkalmazunk, de ott, ha kell, napi 24 órás betáplálás is lehetséges. Sokan félnek a fűtött padló magas felületi hőmérsékletétől, és az ebből esetlegesen származó egészségügyi ártalmaktól. A félelem jogos, mert a sok tervezés nélkül – „így szoktuk módon” - megvalósított vizes padlófűtés bizony okozhat problémát. A kivitelező igyekszik a lehető legkevesebb csővel megoldani, amelybe a használó kénytelen magas hőmérsékletű vizet táplálni. Erre csak ráfejel az a rossz szokás, amikor napközben hagyom kihűlni a lakást, megérkezésemkor pedig azonnal meleget akarok. Éppen ennek az újságnak a lapjain számoltak be arról a vizsgálatról, ami kimutatta, ez a fűtési ciklikusság nem vezet energia-megtakarításhoz. A hőtárolós fűtésnél a nagyobb beépített fűtési teljesítmény a 10-12 cm beton közepén, alacsony felületi hőmérsékletű – 35-40 oC - fűtőkábelek szakaszos működése útján valósul meg. A padló felületi hőmérséklete a nap folyamán közel azonos, hiszen a vezérelt megtáplálás nem egyhuzamban, hanem napi 4-5 szakaszban történik. Saját lakásomban 24-25 oC-os padlóhőmérséklet biztosítja a kellemes, 21-22 oC-os szobahőmérsékletet.

Hogyan történik a vezérlés?

Igazán komfortos megoldás, amikor minden helyiségbe egy-egy padlóhőmérséklet-érzékelős termosztátot teszünk. Ezek gondoskodnak – a lakó beállítása alapján - a funkcionálisan eltérő hőigények kielégítéséről, hiszen attól, hogy megjön a vezérelt áram, nem kell feltétlenül fűteni, csak ha a termosztát is jelzi ezt. A termosztát segítségével az adott helyiség teljesen ki-, vagy egymagában be is kapcsolható. A termosztátok egy részének költsége is megtakarítható, ha az eleve különböző funkciójú helyiségekbe eltérő teljesítményt építünk be, így egységnyi idő alatt a magasabb teljesítményű – például fürdő – jobban felmelegszik, mint a hálószoba. A biztonságot és a tartóságot növeljük azzal, hogy egy helyiségbe nem egyetlen fűtőszálat építünk be, hanem legalább kettőt, nagyobb szobákba többet.

A szálak lefektetése mindig egymással párhuzamosan, a teljes felületen történik, a megfelelő kábeltávolságot – 7,5-10 cm - műanyag távtartó biztosítja. A párhuzamos fektetés azt eredményezi, hogy ha egy szál kiesik, akkor sem marad fűtetlen felület. A betonban történő egyenletes hőeloszlást a kábelek környezetében elhelyezett vashálóval is növelhetjük.
A hőtárolós padlófűtés alkalmazásának előnyei:
- kivitelezése egyszerű, a bekötés igényel csak szakértelmet,
- az anyagköltség hasonló a vizes fűtés kialakításához,
- az üzemelése a vezérelt áram kedvező tarifája miatt alacsony költségű,
- nem szükséges drága kémény kiépítése, engedélyezése,
- nincs szennyezőanyag-kibocsátás,
- a vezérlése pofonegyszerű,
- házbővítésnél jól alkalmazható, ahol a meglévő vizes rendszer átalakítása nehézkes,
- sokakat zavar a lábuk alatt csordogáló víz, egészségügyi problémától tartanak,
- a fűtőkábelek árnyékoltak, amit összekötünk a földeléssel, így nem keletkezik elektroszmog,
- kiválóan alkalmas állandóan nem lakott házak, üdülők fűtésére, amikor távolról – az Internet segítségével – kapcsolom be előre a fűtést,
- a fűtésre használt áramot utólag, éves szinten havonta egyenletesen elosztva fizetem,
- bárhol alkalmazható, mert gáz nincs minden telek közelében, de áram igen.

 

Milyen bosszúságtól és költségtől menekülök meg ezen fűtési mód választásakor?

- nincs szükség kazánra,
- 20-25 év múlva nem kell a fűtési rendszert, kéményt cserélni, felújítani,
- nem vízkövesedik el a keringtető szivattyú,
- nem kell figyelni a fűtési víz minőségre, a rendszer légtelenítésére,
- nem kell csináltatni, engedélyeztetni a gázbekötési tervet,
- nem cserélnek pár évente gázórát,
- nincs gázrobbanás-veszély, periodikus fizetős kazán-felülvizsgálat,
- nincsenek fűtési, hatásfoki veszteségek, és ezek költségei stb.

A költségekről: ha megnézzük az uniós árakat, azt látjuk, a villamos áramért már hasonló összeget fizetünk, mint másutt, a gázért viszont még jóval kevesebbet. Vajon melyiknek az ára fog a nagyobbat nőni?

A hőtárolós elektromos padlófűtés rendszer tökéletes fűtési megoldás, a leggazdaságosabb energiafelhasználás mellett. Ezt a saját 26 éves tapasztalatom alapján mondhatom. Sokan állítják, hogy a padlófűtés rugalmatlan, ez a hőtárolós fűtésváltozatra különösen igaz. De ez a fokú rugalmatlanság itt már előny, mert nem tudom, mikor van fűtés, mikor nincs, mert a nagy tömegű betontömb a lábam alatt, ezáltal az egész ház, mindig egyenletes hőmérsékletű. Sokan kérdezik: mi van, ha nincs áram? Akkor a gázfűtés sem működik! Különben is, a radiátor hűl ki hamarabb, vagy a lábam alatti 12 cm vastag meleg beton? Ha egy napig nincs áram, én még nem fázom. Egy napnál hosszabb áramszünet pedig ma már nem jellemző.

Mi a jövő? Egyre hatékonyabb módon leszünk képesek a napfényből elektromos áramot előállítani. Az így keletkező „ingyen” áram nagy részét nem kell bonyolult módon a hálózatba visszatáplálni, nem kell akkumulátorokban tárolni, nem kell a feszültségértéket 230 voltra transzformálni, hanem közvetlenül felhasználhatom a fűtőkábelek megtáplálására.

Cikkemmel arra szerettem volna rávilágítani, hogy az elektromos padlófűtés alternatíva, különösen új házak esetében csökkenti a beruházási igényt, használata egyszerű, gondozásmentes. A távrányithatósága miatt alkalmas kevésbé cselekvőképes emberek otthonának kontrollálására is. Ahol pedig a kialakítás nem lehetséges, ott az elektromos infrafűtés a lehetőség, de az már egy másik cikk témája.

---