Megújuló környezetvédelmi miniszter
2009/4. lapszám | VGF&HKL online | 1509 |
Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Magyarországon szinte mesébe illő történet, hogy Szabó Imre (lapzártánk idején még) környezetvédelmi miniszter már nem gázzal, hanem hőszivattyús és napkollektoros rendszerrel biztosítja meg fűtési-hűtési, illetve nyáron szabadtéri medencefűtési energiaigényét. Ráadásul döntésének időpontjában, 2007 tavaszán még nem volt miniszter, csak környezettudatos állampolgár, aki egyébként 15 éven keresztül a Magyar Természetbarát Szövetség főtitkáraként részt vett a nyugat-európai partnerszervezeteknél természetbarát akadémiákon, ahol a klímatudatosság fontos szempont volt. Tehát az alternatív energia alkalmazásáról már komoly szakmai információk birtokában hozott felelős döntést.
A hőszivattyús földhő-hasznosításhoz 3×100 méter 40 mm-es szimpla REHAU szondahurok került lefúrásra és beépítésre az 1. ábrán látható vonalban, majd a gerincvezeték összekötése után a telek 1 méterrel feltöltésre került.
A megújuló energiákat alkalmazó épület-átalakítás 2007-ben maximális hőszigeteléssel egészült ki: a 30 centiméteres téglafalazat 15 centiméteres dryvit rendszerű szigeteléssel került kiegészítésre a földszinten, az új tetőtéri kialakítás szintén 15 centiméteres szigeteléssel készült.
A régi beépített nyílászárókat korszerű fa nyílászárókra cserélték, amelyek üvegezése u = 1,1 értékű. Ezekkel a megoldásokkal az épület hőigényét jelentősen sikerült csökkenteni.
2007 augusztusában elkészült a hőszivattyús beruházás. A leányfalui, tulajdonképpen „megújuló energiás ház” 185 négyzetméter alapterületű, és átépítésekor több hőszivattyús márka közül a Viessmann egy 16,3 kW-os hőszivattyújának földszondás változatát választotta a miniszter úr, amelyet a HGD Kft. tervezésével, komplett szondatelepítésével és gépészeti kivitelezésével rendelt meg.
A szondák a fűtésen kívül, az olcsó, úgynevezett passzív hűtéshez is hozzájárulnak nyáron, amikor nem szükséges a hőszivattyút üzemeltetni, hanem elegendő a keringető szivattyúval a szondákban a Tyfocor munkaközeget cirkuláltatni. Ezzel mintegy 90%-os megtakarítás is elérhető ebben az időszakban. Emellett a használati meleg vizet is hőszivattyú segítségével állítják elő.
A kertben elhelyezett különálló faház tetejét napkollektorok borítják, amelyek alkalmasak és elegendők arra, hogy a nyári időszakban folyamatosan hőn tartsák a gyerekeknek a kerti medencét – persze vízcserével. Télen ugyanezek a napkollektorok látják el a faház padlófűtését energiával.
A beruházás hőszivattyús fűtési-hűtési rendszerének további műszaki adatait és érdekességeit illetően a következőket érdemes még megemlíteni:
2. ábra A hőközpont helyisége
A fűtési teljesítmény:
16, 3 kW, a hőleadók pedig fűtésben padló-, fal- és mennyezeti gipszkartonba ágyazott Walltherm felületfűtés. Fűtési hőfoklépcső:37/30 ˚C. A hidegpadlós helyiségekben padlófűtés került beépítésre, ez biztosítja a megfelelő hőérzetet. Hagyományos vizes technológiával készült: hőszigetelés, betonacél-hálóra rögzített műanyagcső, esztrich. A fűtési rendszert a fürdőszobákban törölközőszárítós radiátorok egészítik ki.
A rendszer passzív hűtőteljesítménye 9 kW, amely a fal- és mennyezeti gipszkartonba ágyazott hőleadókon keresztül hűti az épület helyiségeit. A hűtési rendszer hőfoklépcsője: 17/20 ˚C. A téli-nyári üzem-átváltás automatikus, a külső hőmérséklet által szabályozott.
A fűtési puffertároló 400, a használati melegvíztároló pedig 300 literes. Az alkalmazott hőszivattyú COP-értéke 4,53 (B0/W35 ˚C mellett) , amely jónak mondható, és az energiaköltség (áramszámla) is „barátságos”.
Bár a miniszter úr a NEP 2007 pályázati lehetőséget nem vette igénybe, mégis éves energia-megtakarítása kb. 275 000 Ft. Az eltelt időszakban műszaki hiba nem zavarta az általa többször hangoztatott kellemes, komfortos energiaellátást az esztétikailag is barátságos hőközpontban.
Kívánjuk, hogy az alternatív energiába vetett bizalma alapján még sok-sok évig működtesse a hőszivattyút, példát szolgáltatva a mai helyzetben a „gáz-frásztól” ideges beruházóknak, az új beruházásokhoz és a fosszilis energiáról való átállást tervezőknek.
