Az első panelházas napkollektor Budapesten
2009/7-8. lapszám | Fülöp Miklós | 2912 |
Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A megújulók alkalmazása egyre inkább beszivárog az átlagemberek gondolataiba is, így nem csoda, hogy egyre több újépítésű ház készül környezettudatos szemlélettel, sokszor vállalva a magasabb telepítési költségeket, amelyeknél a hosszú távú, gazdaságos és környezetkímélő üzemeltetés az elsődleges szempont. Emellett egyre gyakoribb, hogy a tulajdonosok meglévő rendszereket alakítanak át és bővítenek újabb összetevőkkel, törekedve a mind optimálisabb komfortra és üzemeltetési költségekre. Az olcsón építeni és mindegy milyen áron üzemeltetni szemlélet úgy tűnik, a múlté, ám a régi építkezési szokások még sokáig velünk lesznek, hiszen a lakosság jelentős része él öreg belvárosi bérházakban vagy a rengeteg panelház egyikében.
Komoly példaértékkel bír, hogymegvalósult Budapest legnagyobb teljesítményű, panelépületben lévő napkollektoros melegvíz-ellátó rendszere
Panelház és megújulók?
Elsőre egymásnak ellentmondó kifejezések, ám reméljük, hogy ezután egyre gyakrabban említhetjük egy mondatban őket. Egy példaértékű összefogás a lakók részéről, a területi és önkormányzati képviselők rugalmassága, valamint a közműszolgáltató partneri hozzáállása eredményezte, hogy megvalósulhatott Budapest legnagyobb teljesítményű, panelépületben lévő napkollektoros melegvíz-ellátó rendszere.
2008-ban Újbuda önkormányzata
a kerületben található társasházi lakóközösségek számára pályázatot hirdetett. A pályázatban a megújuló energiatermelő berendezések telepítése által keletkező, hosszú távú költségcsökkentést kívánták vissza nem térítendő támogatásokkal megvalósítani. A pályázat egyik nyertese a gazdagréti Regős u. 14–16. alatti társasház volt. A 119 lakást érintő beruházás során kialakításra került napkollektoros rendszer megvalósulását harmadrészben az önkormányzati támogatás, szintén harmadrészben a lakók, valamint lakástakarék-pénztári hitellel finanszírozták. Az épületen egyéb költségcsökkentő beruházásokat is elvégeztek, mivel a társasház sikeresen pályázott a panelprogramban, így a ház külső hőszigetelését és a komplett nyílászáró-cseréjét is elvégezték. A teljes panelrekonstrukció 145 millió forintba került, a napkollektoros rendszer kialakítása ezen belül 28 millió forintos beruházást jelentett, amelynek kivitelezését a Mészáros Udvar-Ház Kft. végezte. A rendszer az engedélyeztetés eljárás során megkapta a FŐTÁV támogatását is, így a nyári időszakban szinte teljesen kiváltja a távhőrendszert.
Hogy jön létre egy ilyen beruházás? Kell hozzá először is egy olyan lakóközösség, amelynek mindegyik tagja hisz a megújulók általi érték- és komfortnövelésben, és szán is rá pénzt. Aztán kell hozzá egy olyan lakó, aki a többiek nevében felvállalja az ügyintézést, szervezést – ilyen ember sem terem minden bokorban. Végül pedig szükséges, hogy jó partnerekre; kivitelezőre, hőszolgáltatóra, önkormányzatra találjon a társasház. Nos, itt minden összejött.
A pozitív szemléletű lakók és a helyi „örökmozgó” adott volt, a kivitelező és az önkormányzat pedig kart karba öltve érkezett. Mészáros György a kerület vezetésének támogatásával már rutinosan állt a kérdéshez, hiszen három éve telepít napkollektorokat az önkormányzat tetejétől lakóházakig mindenhova. Ismeri a műszaki, és ami még fontosabb, bürokratikus elvet és gyakorlatot is.
Végül – szintén sokat segített a tapasztalat – a FŐTÁV is partnernek bizonyult abban, hogy csökkenjen a haszna, de ezáltal elégedettebb vevői legyenek. Lássuk tehát, hogyan is néz ki a kialakított rendszer.
A rendszer az engedélyeztetési eljárás során megkapta a FŐTÁV támogatását is, így a nyári időszakban szinte teljesen kiváltja a távhőrendszert
A felhasználási igények
felmérése során a korábbi évek adataiból kiderült, hogy a napi 9-11 m³ a melegvízfogyasztás legkisebb értéke, így erre a hőigényre került megtervezésre a rendszer. A tetőn 36 darab vákuumcsöves napkollektort helyeztek el, amelyek 54 m² felületen 55 kW névleges teljesítményre képesek. A napkollektorokat a lapos tetős, tízemeletes panelépület tetején, 45°-os szögben döntött tartószerkezeten, déli tájolással helyezték el. A napkollektorok hatos csoportokban kerültek szerelésre, az egyes csoportok Tichelmann kötéssel vannak bekötve.
A napkollektoros kört 200 literes szolár tágulási tartállyal, szabályozó egységgel és 6 bar nyomáson lefúvó biztonsági szeleppel látták el.
A panelház földszintjén került kialakításra hőközpont, ahol három darab 1000 literes tároló került elhelyezésre. A távhőszolgáltatóval történő egyeztetés követően a kialakításra került rendszer csatlakozott a meglévő távfűtési rendszerre. Ez annyit tesz, hogy a bejövő hideg vizet először a napkollektoros rendszer melegíti (ha képes rá, akkor csak ez), és innen megy tovább a távhőtől érkező, hőcserélőn keresztül történő továbbmelegítésre. Nyáron, ideális napviszonyok mellett a távhő teljesen kizárásra is kerülhet, amúgy pedig a hálózati, 12-14 ºC-os vizet már 20 ºC-ra emelve is hasznot hajtanak a kollektorok. Az előmelegített víz előbb a második, majd a harmadik bojlerbe kerül, végül a meglévő HMV-hőcserélő hidegvíz-bekötésén kerül a fűtési rendszerbe. A tervezett helyeken váltócsapokat helyeztek el, melyek feladata, hogy amikor az első tároló felfűtése befejeződik, akkor átváltson a második, majd a harmadik HMV-tárolóra. Amennyiben mindhárom tároló felfűtése befejeződött, akkor az első tároló hőfokérzékelője a szolár szivattyút leállítja.
A rendszer esetleges meghibásodása esetén egyszerűen kiszakaszolható, ezt követően a biztonságos melegvízellátást komoly beavatkozás nélkül ismét a távfűtéses rendszer végzi.
A tartályokban a használati meleg víz hőmérséklete csúcsidőben 65 °C feletti. Beépítésre került egy termosztatikus háromutú keverőszelep, melynek az a feladata, hogy csak az előre beállított hőfokú vizet juttassa a hőcserélő hideg víz bekötésére, így akadályozva meg, hogy a hálózat felé 46 °C-nál magasabb hőmérsékletű víz kerüljön ki. A bojlerek fűtési körét 80 literes tágulási tartállyal és 3,5 bar nyomáson lefúvó biztonsági szeleppel látták el. Emellett a legionella-ellenőrzés és a vízminőség szakszerű vizsgálata céljából a napkollektoros rendszer „végén” mintavételi pontot hoztak létre.
A bojlereket 6 cm, a csővezetékeket 2 cm vastag hőszigeteléssel, napkollektoroktól lejövő vezetékpárt 2 cm vastag, a tetőn a napkollektorokat ellátó csővezetékeket szintén 2 cm vastag hőálló szigeteléssel és alumínium lemezburkolattal látták el.
Hogy jön létre egy ilyen beruházás? Lakóközösség, képviselő, kivitelező, hőszolgáltató, önkormányzat... jó helyen, jó időben. Nos itt minden összejött.
Ahogy említettük
a kialakított rendszer a nyári időszakban közel 100%-ban fedezi a 119 lakás használati melegvíz-igényét, valamint a téli és az átmeneti időszakban is képes némi napenergiát hasznosítani (10-15%), ezzel csökkentve a távfűtésszámlát. Lakásonkénti egyéni mérés nincs, a ház lakói négyzetméter alapján arányosan fizetnek. Az északi homlokzat külső hőszigetelésének, a nyílászárók cseréjének köszönhetően, a napkollektoros melegvíz-termelés nélkül 24-25%-kal mérséklődtek a fűtési költségek. A napkollektorok újabb súlyos százalékokat jelentenek majd.
Minek köszönhető még a pluszmegtakarítás? Természetesen a szabályozásnak és a mérésnek. Elég csak arra gondolni, hogy annak idején a FŐTÁV csak beérkező hőmennyiséget és hideg vizet mért, nem mért viszont külön HMV-t, illetve fűtési hőt, azaz csak primer oldalon mért, szekunder oldalon pedig viszonyított. Nem kell mondanunk, ez mennyire bizonytalan módszer. Ma ellenben külön méri a FŐTÁV a fűtési és a HMV-hőcserélőt – ez még úgy is optimálisabb módszer, hogy a hőközpont vesztesége most sincs benne a számadásban.
Zárszóként még egy sokszor elhanyagolt téma: a nyílászáró-korszerűsítéssel párhuzamosan első lépése volt a társasháznak, hogy a tetőventilátorokat modernre cserélje, és a szellőzőrendszert felújíttassa, nehogy a szép, új, energiatakarékos házukban megfulladjanak. Követendő példa.
