Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Épületgépészeti és építészeti anyagok, termékek vegyi és mechanikai kapcsolata

2009/6. lapszám | Györök László |  3164 |

Figylem! Ez a cikk 13 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Az elkészült épületek és építmények, bejezett felújítások számos építőipari szakma és sok szakember, dolgozó közös munkájának gyümölcse. A munkák befejezéséig az adott építési helyszínen, munkaterületen egyidejűleg vagy egymást követve több szakma képviselője is együtt dolgozik.

1. ábra: helytelen tömítés miatt kifolyt koncentrátuom által szétmart padlószerkezet egy üdítőital gyárban 

Ha figyelembe vesszük

hogy megrendelői és kivitelezői együttes érdek a minőségileg és határidőben legmegfelelőbb megoldás elkészítése, akkor a felhasznált sokféle anyag és termék egymással biztosan érintkezésbe, kölcsönhatásba kerül. Az egymással kölcsönhatásba kerülő anyagok, termékek azonban semmiképpen sem vezethetnek minőséget gyengítő megoldásokhoz. Ezért az egyes szakmákban alkalmazott megoldásoknak egymással és egy másik építőipari szakmában használt termékkel, anyaggal vegyileg és mechanikailag is teljes összhangban kell lenniük. Különösen nagy figyelmet kell fordítani az építészeti és az épületgépészeti megoldások olyan kapcsolatára, ahol a statikus teherviselő részekkel szemben támasztott általában merev és stabil teherviselési követelmény mellett egyszerre jelentkezik például a folyadékokat, légnemű anyagokat áramoltató vezetékek, berendezések gyakran mozgást, alakváltozást okozó megoldásainak együttdolgoztatása, úgy, hogy egyik se sérüljön meg.

2. ábra: egyenetlen esztrichtakarás padlófűtés-rendszer felett

3. ábra: a helytelen tömítés miatt kifolyt koncentrátum által szétmart padlószerkezet egy üdítőital gyárban II.

Az épületgépészeti és az építészeti megoldások találkozásainak igen körültekintő odafigyelést igénylő és a teljesség igénye nélkül a legjellemzőbb találkozásai a következők lehetnek.

A padló- és falfűtési, esetleg -hűtési rendszerek, ahol az úsztatott, csúsztatott vagy a födémszerkezethez kötött aljzatbetonban, esztrichekben vagy a vakolatokban kell vezetni a fűtést, esetleg a hűtést is biztosító csőrendszert. A megfelelően kialakított esztrich és a fűtési csőrendszer megfelelő együttdolgoztatása azért fontos, mert az elkészült padlót kis hiba esetén is fel kell tárni, a hibahelyet meg kell találni és helyre kell állítani. A javítás időráfordítása és költségvonzata súlyos pluszteherrel jár.

A károk elkerülésére különösen fontos a csővezeték feletti megfelelően szilárd és vastag esztrichtakarás kialakítása, amelybe erősítő acélhálót is be kell építeni, nehogy mechanikai sérülések előfordulhassanak. Az esztrichet csak vízzel történő bekeverést igénylő, azaz előkevert és felhasználásra kész, úgynevezett zsákos vagy szárazhabarcsból, illetve esztrichcementtel, kétszer rostált esztrichhomokkal és vízzel bekevert esztrichből lehet előállítani.

4. ábra: csövek fedése Mapecem-mel, és erősítőháló fektetése

Mindkét módszer szerint használni lehet normál kötésidejű vagy gyorskötésű alapanyagokat. Mindenképpen zsugorodáskompenzált esztricheket kell bedolgozni, mert ellenkező esetben az esztrich későbbi felületkiegyenlítése vagy burkolása előtt a repedéseket még megfelelő szilárdságú anyaggal el is kell tömíteni, az esztrich törésének vagy továbbrepedésének megakadályozására.

Az esztrich megfelelő kiszáradása után próbafűtést, hőntartást és visszahűtést is kell végezni két egymást követő alkalommal az aljzat és a gépészet együttdolgoztatásának beállítására, és hogy a fűtés feszültségmentes, burkolt aljzatban üzemeljen. Ezután az esztrichrepedéseket megfelelő szilárdságú és tulajdonságú műgyanta beöntésével lehet eltömíteni. A műgyantával és betonacél-darabokkal vagy esztrich-kötőlemezekkel így „összevarrt” esztrich kerülhet aztán felületkiegyenlítésre, burkolásra, illetve ha húzó-, tapadószilárdsága nem éri el lakossági felhasználás esetén az 1 N/mm²-t, ipari és középületek esetén pedig az 1,5 N/mm²-t, akkor megszilárdításra. Ugyanúgy megszilárdítani, illetve kezelni kell a meglévő vagy felporló aljzatokat a további munkák előtt. A szilárdításhoz nem szabad használni oldószeres anyagokat, mert az oldószer súlyosan károsítja a padlófűtés csőrendszere és úsztatott esztrich esetén a hangszigetelés polisztirol anyagát.

Az épületszerkezetekben áthaladó

a helyiségek szerkezetéhez rögzített vezetékrendszereknek megfelelően zártaknak kell lenniük, nehogy az összeillesztéseknél – a vezetékek zártságot megkövetelő részéből – szivároghasson a nyomással vagy gravitációs úton szállítandó víz, szennyvíz, illetve a légnemű közeg.

5. ábra: A helytelen tömítés miatt kifolyt koncentrátum

6. ábra: Poliuretán ragasztóhabarcs felhordása fémfelületre

Amennyiben savak, lúgok vagy egyéb koncentrátumok – például egy megtörtént esetben az üdítőital-gyártáshoz használt koncentrátum – szivárog ki a vezetékekből, az súlyos szerkezeti károsodásokat okozhat. Zártságot hézagkitöltő-anyagok, tömítőanyagok, ragasztók helyes használatával lehet kialakítani a műanyag, fém vagy beton vezetékelemek toldásánál. Olyan segédanyagot kell választani, ami az adott alkalmazástól függően bírja akár a szélsőséges hőingadozásokat. A gyakorlatban ez műgyanta, szilikon vagy poliuretán ragasztó, illetve hézagkitöltő tömítőanyagot jelent. Szintén ilyen megoldásokkal kell megakadályozni például egy medence esetén a fürdővíz el- vagy beszivárgását a medencefal-szerkezet világítótesteihez az életveszély elkerülésére.

Speciális hézaglezárásnak, tömítésnek számítanak a fürdőszobák és medencék esetén a burkolat alatti kent vízszigetelésekkel egybeépítendő gumírozott szövetek, rugalmas hőálló szalagok, amelyek a szigetelésnek a csatlakozásban történő elmozdulását is lehetővé teszik. Amennyiben csatlakozásba tömítőanyagot hordanak fel, akár zártcellás habosított polietilén vagy hasonló tulajdonságú háttérkitöltés után is, mindenképpen olyan anyagot kell választani, amely megfelelő mértékben tud tágulni és összenyomódni, és javasolt, hogy a felhordást se túl meleg, se túl hideg hőmérsékletben végezzék, hanem az üzemszerű működés hőmérséklettartományának középhőmérsékletén. Hézagkitöltő és tömítőanyagok tapadását alapozószerekkel lehet javítani fém vagy nem nedvszívó aljzatokon is a biztosabb zárás érdekében.

7. ábra helyes rögzítés gyorskötő és gipszmentes habarcsal

Esetenként előfordul

hogy a munkaterületeken hagyományosan alkalmazott építőanyagok, megoldások csak rövidtávon szolgálnak megfelelő eredménnyel, és így ezek nem tekinthetők tartósnak. Tapasztalatok alapján az építkezéseken az egyszerű, bevált anyaghasználatot, illetve a különleges szakismeretet nem igénylő és gyors megoldásokat részesítik előnyben. Ez az igény a nyílászárók rögzítési módjait, valamint a villanyszerelési, gépészeti vezetékek, szerelvények felerősítéseit tekintve is igaz. A kivitelezők és az építtetők, a későbbi lakók számára pedig külön öröm, ha a gyors megoldások tökéletesen sikerülnek, és rövid idő múlva nem esnek ki a rögzített nyílászárók, elektromos szerelvények, és elsősorban a nedvesség, pára hatására nem duzzadnak meg, és nem is repedeznek fel falrészek. Ezért olyan szerelőhabarcs használata ideális és tökéletes megoldás, amely gipszet nem tartalmaz, és a cementkötésű szerkezete tökéletesen és nagyon gyorsan hozzáköt aljzatához. Fontos, hogy a helyiség és a külső környezeti pára vagy nedvesség ne tegyen benne kárt, ne alakítsa át szerkezetét, ne duzzassza meg. Használatával elkerülhetők a gipsznek vízzel történő bekeverését követően azonnal fellépő szerszámkorrodálások, a később jelentkező átrozsdásodások, a gipsz nedvesség hatására történő visszaoldódásai, és a kémiai reakció hatására megnövekedett térfogatból eredő feszítő hatások.

Szintén gondos anyaghasználatot igényel a téli hideg és a túlzott fűtési költségek ellen védő, egyre inkább terjedő homlokzati hőszigetelő rendszer alkalmazása. Mivel gyakorlatilag a polisztirol hőszigetelés alapú rendszereket kétszer-háromszor kedvezőbb áron lehet kialakítani, népszerűbbek is a kőzetgyapot hőszigetelő-táblás rendszereknél. Azonban az olyan helyeken, ahol magas hőmérséklettel érintkezhet a polisztirol, mint például a parapetkonvektorok homlokzati füstgázkivezetéseinél, a kivezetés környezetében a polisztirol helyett mindenképpen tűzálló kőzetgyapotot kell alkalmazni. Ha a polisztirol részek helyett nem alkalmaznak éghetetlen kőzetgyapotot, akkor a teljes homlokzati hőszigetelés, a tetőszerkezet és az egész építmény könnyen és gyorsan (akár egy órán belül) teljesen leéghet.

8. ábra helyes rögzítés gyorskötő és gipszmentes habarcsal

Ha a manapság egyre népszerűbb olyan építőanyagokra, mint a QSB vagy OSB faanyagú építőlemezekre, illetve fém anyagra, aljzatra vagy berendezésre kell valamilyen másik fém anyagot, berendezésegységét, burkolatot ragasztani, akkor mindenképpen poliuretán ragasztóhabarcsot kell használni. A megfelelően kiválasztott poliuretán ragasztóhabarcs bármely anyagot bármely anyaggal képes összeragasztani. Egyik jellemző példa a liftek fémaljzatára ragasztott és gyakori, fokozott igénybevételnek kitett hidegburkolatok. A tartósság és a jó tapadás biztosítására a ragasztandó aljzat legyen feszültségmentes, szilárd, laza részektől, olajtól, zsírtól, viasztól, festéktől, rozsdától, portól stb. mentes, és megfelelően száraz.

Főleg ipari, illetve közösségi építmények esetén jellemző aknák és nagyméretű tisztítónyílások elhelyezése, illetve felületi vízelvezető folyókarendszerek használata. Az építményekből vagy térburkolatokról összegyűjtött csapadékvíz elszállítására beton-, illetve műgyanta-szerkezetű folyókarendszerek betonozással egyidejű vagy utólagos beépítése terjedt el. A tisztítónyílások, túlfolyók, szellőzőcsatornák, védőkorlát, fedlapok rögzítése szintén utólagos vagy építéssel egyidejű megoldással készülhet, akár olyan helyeken is, ahol a felület leejtése nagymértékű. Az elhelyezés speciális cementkötésű, szálerősítéses habarccsal egyszerű és biztonságos. Ezeknek a habarcsoknak a szálerősítése és nagymértékű műgyantatartalma tartósságot, vízállóságot, repedésmentességet és az illesztésekbe való könnyű beönthetőséget biztosít. Ha kb. 5 cm-nél szélesebb illesztések kitöltése szükséges, a habarcsokhoz megfelelő szemcsenagyságú adalékanyagokat kell keverni. A rendelkezésre álló idő és az elkészült megoldás terhelhetőségének kezdete befolyásolja a gyorskötésű vagy normál kötésidejű habarcs kiválasztását használatra.

Igen körültekintően kell eljárni a tűzivíz- vagy ivóvíz-tározók készítése során. Figyelembe kell venni, hogy a vízzáró betonszerkezetből készített tározók csak addig vízzárók, ameddig egy aljzatmozgás vagy egyéb külső behatás miatt szerkezetük el nem reped. Ezért gyakorlatilag vízzáró tározót, medencét csak megfelelően rugalmas vízszigetelés felhordásával lehet készíteni, és el kell kerülni a zsalukövek használatát a nem egységesen kialakítható szerkezetük miatt. Az alkalmazható vízszigetelések közül a szerkezet külső oldalára felhordottak nem érintkeznek a tárolt vízzel, a belső oldalra felhordott bevonatoknak, kezeléseknek pedig, mivel az ivóvíz tárolása fokozott gondosságot igényel, megfelelő közegészségügyi minősítéssel kell rendelkezniük. Amennyiben a szennyvízelvezetést nem műanyag-, hanem betonszerkezetű folyókákkal, vezetékekkel kell megvalósítani, figyelembe kell venni, hogy a szennyvíz károsíthatja a vezetékeket. A károsítás elkerülhető, ha kerámiaburkolatot savállóan ragasztanak a medencetesthez, és saválló fugázóhabarccsal kitöltik a fugahézagokat.

9. ábra helyes rögzítés gyorskötő és gipszmentes habarcsal

A kandallók és cserépkályhák új reneszánszukat élik. Készítésük és tartósságuk nem okozott gondot a régi cserépkályha-készítő mestereknek. A manapság készített kandallók és cserépkályhák leggyakoribb hibája, hogy nem megfelelő fugázóhabarccsal töltik ki a burkolat közötti fugahézagokat. A helytelen fugázóhabarcs használat közben idővel összerepedezik, kipotyog. Ezért ne a fugázóhabarcs színe és bekerülése legyen a választás fő szempontja, hanem mindenképpen olyan fugázóhabarcsot kell használni, amely az adott szélességre javasoltak, és megfelelő hőállóságot biztosít. Mivel a hagyományos cementkötésű fugázóhabarcsok legfeljebb +80 °C-ig, esetleg +90 °C-ig hőállók, ezért a hőállósági tartományban módosított fugázóhabarcsok használata javasolt. Ugyanakkor a sarkokba, illesztésekbe alkalmazott szilikon hézagkitöltések hőállósági tartománya általában magasabb, azaz kb. +180 °C-ig hőállók, ezáltal a cserépkályhák, kandallók magasabb felületi hőmérséklete sem okoz kárt bennük.

A felsorolt példákból is látszik, hogy az épületgépészeti és az építészeti megoldásokat egymással összhangban kell kialakítani, mert ha valamelyik szakma képviselői nincsenek tekintettel a rokonszakmában alkalmazott, alkalmazható anyagokra, akkor sérülések, károsodások csökkentik az építmények élettartalmát, elkerülhető többletmunkákat okozhatnak. A helyesen kiválasztott megoldások egymással esztétikusan és tartósan együttműködnek.