Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

A gázszolgáltató szemszögéből IV.

2009/6. lapszám | VGF&HKL online |  2665 |

Figylem! Ez a cikk 13 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A gázszolgáltatóhoz felülvizsgálatra beérkezett tervekkel kapcsolatos szomorú tapasztalat, hogy a tervek jelentős hányada mind tartalmilag, mind szakmailag kifogásolható. Az alábbiakban álljanak itt a gáztervek tartalmával kapcsolatos megjegyzések a gázszolgáltató szemszögéből.

1. ábra

A gázszolgáltatóhoz felülvizsgálatra

beérkezett tervekkel kapcsolatos szomorú tapasztalat, hogy a tervek jelentős hányada mind tartalmilag, mind szakmailag kifogásolható. Az alábbiakban álljanak itt a gáztervek tartalmával kapcsolatos megjegyzések a gázszolgáltató szemszögéből.

A jelenleg is érvényben lévő GMBSZ

úgy foglal állást, hogy annak közzétételét követően a Szabályzatban foglaltak szerint kell eljárnia műszaki-biztonsági szempontok szerinti tervfelülvizsgálat és lejárt érvényességű (még nem kivitelezett) terv ismételt felülvizsgálata során.

Nem kell gázterv abban az esetben, ha meglévő készülékek cseréjéről van szó (és csak cseréje, nem pedig áthelyezéssel is járó csere), ha az új készülék:

  • a réginél nem nagyobb teljesítményű,
  • a régivel azonos működési elvű,
  • a régivel azonos rendeltetésű,
  • és a készülékek osztályozása szerint (MSZ CEN/TR 1749) az új készülék a régivel azonos alcsoportba tartozik.

A gázfogyasztó készülékek

nem tervköteles cseréje során az eredeti létesítéskor hatályban lévő vagy a GMBSZ előírásait kielégítő légellátási és égéstermék-elvezetési feltételek meglétét ellenőrizni kell. E tekintetben a kémény megfelelőségének igazolásaként az időszakos és érvényes kéményvizsgálati bizonylat is elfogadható.

A hivatkozott szabályzati szövegrész egyértelműen meghatározza a tervkötelezettséget, illetve az alóli mentességet, hisz minden új létesítés, átalakítás, bővítés vagy a felsoroltaktól eltérő készülékcsere tervköteles. Azonban, ha a Szabályzat szövegét alaposan szemügyre vesszük, akkor az is igaz, hogy annak nincs visszamenőleges hatálya, így „a közzétételt követő” tervekre vonatkozik, vagyis azt nem deklarálja, hogy a régi előírások 1/1977. NIM rendelettel érvénybe léptetett GOMBSz szerinti szabályozás és az azt tartalmazó normatívák kevésbé lennének biztonságosak. Ezért fogalmaz úgy, hogy „az eredeti létesítéskor hatályban lévő vagy a GMBSZ előírásait kielégítő légellátási és égéstermék-elvezetési feltételek meglétét ellenőrizni kell”.

2. ábra

A tervezési határok pontos meghatározása

Az előzőkből következik, hogy például egy légellátási feltételekben – és csak abban – történő változás (nyílászáró-csere fokozott légzárásúra, kéményfelújítás vagy mindkettő egyszerre) nem indokolja a készülékek új szabályozást kielégítő cseréjét vagy módosítását, hiszen ez esetben csak a légellátási és/vagy égéstermék-elvezetési feltételekben következik be változás. Úgy is fogalmazhatunk, hogy ez esetben a tervezés tárgya a légellátásra és/vagy égéstermék-elvezetésre vonatkozik, vagyis a tervezés nem kell, hogy kitérjen a meglévő és egyébként a létesítéskori szabályoknak megfelelő gázberendezésekre. Ebben az esetben csak arról van szó, hogy a készülékek légellátását biztosítsuk a szükséges légbevezetők meghatározásával és beszereltetésével. Ebből következik, hogy nagyon alaposan meg kell gondolni a tervezési határokat. Hasonló a helyzet, ha például csak a gázmérő vagy vezetékezés áthelyezésére kerül sor, itt is csak az áthelyezéssel, átszereléssel érintett csőszakaszokra, szerelvényekre vonatkozzon a terv, ha egyébként a többi gázberendezés és a légellátás a létesítéskori szabályoknak megfelel. Ennek ellenőrzése viszont tervezői kötelesség, amelyről a tervezőnek a tervben nyilatkoznia kell.

A terv tartalma

A földgázellátásról szóló törvény végrehajtási utasítása úgy rendelkezik, hogy: „A földgázelosztó a kiviteli terven kizárólag a csatlakozó vezeték és felhasználói berendezés létesítéséhez szükséges műszaki-biztonsági követelményeinek meglétét és a GMBSZ előírásainak betartását köteles ellenőrizni, amelyet a tervnek részletesen tartalmaznia kell. A csatlakozó vezeték és felhasználói berendezés létesítéséhez szükséges hatósági engedélyek és polgári jogi hozzájárulások beszerzése, az abban előírtak betartása az ingatlantulajdonos kötelessége.”

Az már viszont a tervező mérnök-etikai kötelessége, hogy a létesítéshez szükséges hatósági engedélyek és polgári jogi hozzájárulások beszerzésének szükségességéről az ingatlantulajdonost tájékoztassa. Az idézett szövegrész kiemelt mondatrészeiből következik a tervek részletességére vonatkozó igény és előírás fontossága.

A terv részletessége

A tervek részletességére – és csak a részletességre – vonatkozóan ajánljuk mintegy példaként az 1. és a 2. ábrán bemutatottakat. Tesszük ezt annál is inkább, mert adott esetben rendkívül nehéz eldönteni a körülmények műszaki-biztonsági mibenlétét. Erre vonatkozóan említjük meg, hogy például egy égéstermék-elvezető rendszerben történt változtatás akár a lekondenzálódott víztartalom lefagyásához és az égéstermék-elvezetés megakadályozásához is vezethet.

Sajnos a tervek részletességében vannak hiányosságok. A gázszolgáltatóhoz felülvizsgálatra beérkezett tervekre általánosságban jellemző, hogy:

  • hiányzik a gázvezeték(ek) hidraulikai méretezése vagy a méretek ellenőrzése,
  • hiányos az égéstermék-elvezető rendszerek elemeinek pontos meghatározása, valamint méretezése,
  • nem pontos a beépítésre kerülő szerelvények meghatározása,
  • nem pontos a gázfogyasztó készülékek, különösen a kazánok vagy kombi készülékek megnevezése, illetve a hozzájuk tartozó – velük együtt vagy nem együtt minősített – égéstermék-elvezető berendezések tételes (cikkszám szerinti) megnevezése, vagy azok éppen nem ahhoz a kazánhoz tartoznak, ami a tervben szerepel,
  • hiányosságok merültek fel a gázfogyasztó készülékek légellátásának meghatározásában, a szellőzők kiválasztásában,
  • sablonos, mindenre (vagy éppen semmire sem) alkalmazható műszaki leírások vannak a tervekbe becsatolva.

Az természetesen nem műszaki-biztonsági ismérv

, hogy a tervező helyesen hivatkozik-e jogszabályokra és/vagy szabványokra, ám ez önmagában is minősíti a felkészültséget. Az a tapasztalat, hogy a tervek jelentős hányada nem konkrétan arról szól, ami a tervezés tárgya. Nem egy esetben találkoztunk olyan műszaki leírással, amely a földmunka és a polietilén-vezeték szerelésével, hegesztésével kapcsolatos előírásokat részletesen taglalja, ám a terv egy lakásbelső gázszerelési munkáiról szól(na).

Nem lehet kifogásolni az ismétlődő, elsősorban technológiai részletek tipizálását, és azok szerepeltetését a műszaki leírásban, ám – a mai számítógépes kultúrával megáldott világunkban könnyen megoldhatóan – csak annyi az elvárás, hogy az ismétlődő részletek ahhoz a tervhez illeszkedjenek, amely az éppen aktuális kivitelezéshez ad normatívákat.

Ismét a felkelősségekről

Egy kicsit emlékeztetve a cikksorozat első írására, felfedezhető a tervekben az a téves filozófia, amely szerint:

  • a tervező annak tudatában, hogy őt követően van még egy gázszolgáltatói tervellenőrzés, amely majd valamiféle felelősség-átvállalási szerepben előírja azt, ami kimaradt a tervből,
  • ám, ha ez sem elég, akkor majd a kivitelező – hiszen ő is ért hozzá, ő is szakember – majd csak korrigálja a hiányosságokat, és ha ő sem,
  • akkor ott a műszaki-biztonsági ellenőr (műszaki átvevő), aki aztán mégiscsak a nevét adja az üzembe helyezéshez. Neki igazán érdekében áll, és kötelessége a hiányosságok megállapítása és javíttatása.

Vagyis ebben a filozófiában tetten érhető a felelősségek elmosódása (szétkenése), amiből egy – sose következzék be – bírósági ügy során csak a felelősségek egymásra tologatása, és az „én csak ezt csináltam, meg nem is bizonyítható, és…és… és” kezdetű vég nélküli kifogások következnek. Kérjük, ne kövessék a tervezők ezt a filozófiát, és az általuk készített terv arról – és csakis arról – szóljon, amire a megbízásuk szólt. Az viszont legyen olyan részletes és színvonalas, amelyből a kivitelező minden olyan adatra választ kap, ami az általa – a szakma szabályainak megfelelő kivitelezéshez – végzett installációhoz szükséges is, és elegendő is. Ismételjük az első cikk megállapítását, amely szerint nem szabad a kivitelezőt olyan döntések elé állítani, amelyek a tervező felelősségi körébe tartoznak, hisz ő a szakma szabályai szerinti kivitelezésért felelős, és semmi másért.