Tűzszakaszok funkciója, szabályozása

2009/3. lapszám | VGF&HKL online |  4666 |

Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Immár több mint egyéves, már nem is annyira „új” az OTSZ, vagyis a 2/2008. (I. 22.) ÖTM rendelettel életbe léptetett tűzvédelmi előírás-gyűjtemény. A tűzvédelmi szakmában szélsőségesen változatos fogadtatásban részesült a rendelet. Más-más véleménye, ellenvetése volt a tűzoltóknak, az építő és építtető cégeknek, és megint más szemszögből értékelték a szabályzat bevezetését a beépített oltóberendezéseket kivitelező cégek. Nagy várakozás előzte meg és szélsőséges vitát eredményezett a szakmában az új OTSZ. Minden rétegnek, szakmának volt hozzáfűzni valója az új, minden tűzvédelmi kérdést megválaszolni hívatott írásműnek. Jelen eszmefuttatás a szabályzatnak azzal a részével foglalkozik, amely a tűzszakaszok tervezésével és kivitelezésével foglalkozik.

A tűzszakaszokra vonatkozóan precíz, minden részletre kitérő, és a korábbi OTSZ–hez képest kőkemény szigorításokat tartalmaz a 2/2008. (I. 22.) ÖTM rendelet. De miben is jelentkezik a szigorítás? Kezdjük talán a legegyszerűbb(?), legkönnyebben áttekinthető és leginkább konkrét szabályzatrésszel, a fogalmával, nagyságával, határolásának szabályozásával.

Szelet vetett, vihart aratott

A tűzszakasz-szabályozás kritikájával kapcsolatban sok mindent el lehet mondani, de azt a védelmében bizton kijelenthetjük, hogy egyértelmű (tehát kevés joghézagot tartalmaz), következetes (teljesen végigvezeti a tűzszakaszok határolását konjunktív gondolatmenettel), és a tűzvédelmi tervező (szakértő) kötelező alkalmazásával érvényt is szerezhet a szabályzat rendelkezéseinek végrehajtására. Azt is elmondhatjuk, hogy megfelelő biztonságú, sőt, a kritikusok túlzott szigorról beszélnek, és ez az EU többi tagállamában trendi szabályozások figyelembe vételével talán nem is túlzás. A tűzszakaszok nagyságára vonatkozó európai szabályozások összehasonlítása egy külön dolgozat tárgya lehetne, itt, ebben a tanulmányban erre nem vállalkozunk. Azt azért megállapíthatjuk, hogy „ahány ház, annyi szokás”, országonként változik az egy tagban megengedett beépíthető tűzszakasz mérete, a tűzállósági osztályok pedig még jobban eltérnek, például horribile dictu fejlett ipari országokban előfordul, hogy fából készülhet a födémszerkezet a tűzveszélyes anyagok raktárában!

A tűzszakasz fogalma

Fogalom-meghatározások
A tűzvédelemmel kapcsolatos hazai szabályozásban fontos szerepet játszik a „tűzszakasz” fogalma. Fontos, kiemelt szerepe volt minden korábbi szabályozásban, és ez így van az új OTSZ 5. sz. mellékletében (Építmények tűzvédelmi követelményei. Építmények tűzvédelme.) is. (Továbbiakban: „R”.)

Miért fontos ez a fogalom?
- A létesítmény biztonságával függ össze, ezért fontos az adott létesítményt használó, ott élő, ott dolgozó emberek, tehát mindannyiunk számára.
- A biztonsággal függ össze, ami pénzbe kerül, tehát fontos az adott létesítmény beruházói, tulajdonosai számára.
- Végül, de nem utolsó sorban: a biztonsággal függ össze, tehát fontos a biztonságos létesítésért és fenntartásért felelős hatóságok, szervezetek és személyek számára.

Mit jelent a tűzszakasz fogalma?
Tűzszakasz: az építmény vagy szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől – meghatározott éghetőségű és tűzállósági határértékű – tűzgátló szerkezetek és a jogszabályban előírt tűztávolságok választanak el. („R” 1/2 fejezet, 2.2.11 pont.)
Tűzszakasz-terület: az egy tűzszakaszhoz tartozó helyiségek, közlekedő terek nettó alapterületének összessége m2-ben. („R” 1/2 fejezet, 2.2.11.1 pont.)

Az is felróható, hogy az új OTSZ egyforma szigorúságú mértékkel mér minden létesítményt (mint országos szabályzat, talán nem is tehet mást. Tehát a kisebb létesítmények esetében a szabályozás túlzottan szigorú, mivel ott a rizikó is kisebb egy megalétesítményhez képest, például mert a környezetben lévő más létesítmények veszélyeztetése kisebb, vagy mert a tárolt anyagok mennyisége és fűtőértéke jóval kisebb, de ezzel együtt azonos kategóriába esik a nagy létesítménnyel). Az ilyen jellegű különbségeket valóban nem érzékeli a szabályzat. A multinacionális cégek 60-90%-ánál amúgy is szigorúbb előírás érvényesül. Az építtető cégek problémái és költségei szuperponálódnak a saját és az OTSZ előírásainak különbözősége, és mindkettő kötelező alkalmazása miatt. Az angolszász vagy USA-beli (NFPA szabvány szerinti) FM (Factory Mutuel) vagy a VdS német alapú biztosítótársasági biztonsági műszaki intézetek a leggyakoribb minősítők. Előfordul esetleg más nemzeti (például BS-angol) szabvány megkövetelése, vagy más esetben a multinacionális cégcsoportnak külön biztosítói előírásai vannak, és tapasztalatunk szerint ezek a legszigorúbbak.

De miért tarthat a legnagyobb érdeklődésre számot a tűzszakaszok kérdése? Mert adott esetben ettől függ, hogy hol kell egy tűzgátló, egy órán felüli tűzállóságú falat kiépíteni, és ez költséges lehet. De még inkább költséges, hogy a falon átmenő gépészeti csővezetékek mindegyikébe tűzgátló csappantyúkat kell szerelni, a tűzszakasz határoló falaiba tűzgátló nyílászárókat kell beépíteni önműködő csukószerkezettel. A tűzszakasz-határok széttördelik az építmény egységes funkcióját, gátolják a személy- és teherforgalmat, és bonyolultabbá teszik a munkafolyamatokat.

Tűzszakasz nagysága
Az előírásrendszer az egyes területeken szabályozza a megvalósuló létesítményekben a tűzszakasz megengedhető maximális méretét. Az egyes szabályozott területek: („R” 1/4 fejezet, 4. pont)
- Lakó- és közösségi funkciójú tűzszakaszok,
- ipari és mezőgazdasági üzemi tűzszakaszok,
- tárolási tűzszakaszok,
- csarnoképületek tűzszakaszai.
Az egyes területeken táblázatos formában meg vannak adva a megengedett maximális területek. Ez az érték az adott létesítménycsoporton belül függ
- az ottani tevékenység jellegétől,
- az adott területre jellemző tűzterheléstől,
- az épületszerkezet tűzállósági fokozatától.

Módosító tényezők
A táblázatos értékek használatát („fő szabály”) módosító tényezők alkalmazása tarkítja, például, a teljesség igény nélkül:
- Pinceszinti tűzszakaszok mérete 50%-kal csökkentendő.
- Lakó- és közösségi épületek, ipari és mezőgazdasági létesítmények, tárolási létesítmények tűzszakasz-mérete 100%-kal növelhető, amennyiben az épület egészére kiterjedő automatikus oltóberendezés létesül.
- Csarnoképületek tűzszakasz-mérete 100%-kal növelhető, amennyiben az épület egészére kiterjedő automatikus tűzjelző berendezés, automatikus oltóberendezés és hatékony hő- és füstelvezető rendszer létesül.
- Amennyiben az ipari épület középmagas besorolású, a megengedett tűzszakasz-területek 30%-kal, amennyiben magas besorolású, 50%-kal csökkentendők.

A táblázatosan megadott, maximális tűzszakasz-területnagyságokat egyéb előírások is befolyásolják. Ezek az előírások az adott terület rendeltetésével vannak kapcsolatban. Ezek közül is néhány, a teljesség igénye nélkül:
- Önálló tűzszakaszként kell kialakítani azokat a szolgáltatás-kereskedelem rendeltetésű helyiségcsoportokat, amelyekben „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokat tárolnak, forgalmaznak.
- A gépjárművek tárolására szolgáló helyiséget 4 gépkocsi befogadóképesség felett önálló tűzszakaszként kell kialakítani.
- Tömegtartózkodásra szolgáló áruházak 500 m2 feletti raktárait a közönségforgalmi terektől független tűzszakaszba kell helyezni.
- A kórházi műtőket önálló tűzszakaszba kell elhelyezni, amelynek a hőellátása és az elektromos energiaellátása, a légtechnikai és a műtéteket kiszolgáló bármely rendszere működőképessége a szomszédos tűzszakaszok esetleges tüze esetén is biztosított legyen.

Tűzszakaszok határolása
Érthető tehát az üzemeltető, a tulajdonos, az építtető törekvése, hogy egy „tagban”, tehát egy tűzszakaszban minél nagyobb területet valósíthasson meg. Például egy 2000-3000 m2-es raktárban nem feleannyi áru tárolható, hanem cca. egyharmadnyi mennyiség, mint a kétszer nagyobb alapterületű raktárban. Tehát a 2 kisebb raktár funkcionális értéke 66%, ugyanakkor a létrehozása másfélszer annyiba kerül (150%), mint a kétszer akkoráé. Hogyan állunk az érték-költség aránnyal? 150% osztva 66% egyenlő 2,27! Több mint kétszer nagyobb költség! És a kis raktárakban nem lehet dolgozni! A targonca hol a falnak megy, hol a polcnak! Így sóhajt fel az üzemeltető: Ki volt az a normális tervező, aki ilyen kis lyukakat tervezett, amiben megfordulni sem lehet? Holott a tervező nem tett mást, minthogy betartotta az OTSZ előírásait. Ezek szerint tehát az egy tűzszakasz mérete nem lehet nagyobb, mint esetünkben „x” m2. Vajon semmiképpen nem lehet meghaladni az előírt tűzszakasz méretét? Erről majd a cikk végén esik szó.

Az „R” 1/4 fejezetének 4.8 pontja részletezi a tűzszakaszok elválasztására vonatkozó előírásokat. A fő elv, hogy a tűzszakaszokat egymástól tűzgátló szerkezetekkel kell elválasztani. A tűzszakaszok elválasztásánál a védelmi síkok folyamatosságának elve érvényesüljön, azaz a tűzszakasz-határ minden pontján a tűzállósági fokozat követelményeitől függő tűzállósági határértékű védelem teljesüljön.

Építészeti határolás

A részletes szabályozás szerint horizontálisan és az épületek homlokfelületein, valamint a tetősíkokon egyaránt biztosítani kell a megszakítás nélküli határolást. A határolásra alkalmazott anyagok és szerkezetek tűzállósági fokozata legyen legalább azonos a tűzszakasz létesítésénél felhasznált szerkezeti anyagokéval. Az „R” 1/4 fejezetének M2 melléklete részletes kialakítási példákat és számítási módszert is tartalmaz.

A szabályozás épületgépész vonatkozásban is tartalmaz előírásokat. Néhány ezek közül, a teljesség igénye nélkül:
- Biztosítani kell a csővezetékek, légcsatornák, elektromos kábelek tűzgátló tömítéssel történő átvezetését a tűzszakasz-határon. A tömítés tűzállósági határértéke nem lehet kisebb az épületszerkezet tűzállósági határértékénél.
- A közművet, csővezetéket nem éghető szerkezeti anyagból kell készíteni.
- A mechanikus szellőző berendezések csatornáit a tűzszakaszok határoló szerkezetein való átvezetésnél elzárhatóvá kell tenni. Az elzáró szerkezetet hőre vagy füstgázra automatikusan záródóra kell kialakítani.

Határolás vízfüggönnyel

Az „R” 1/4 fejezetének 4.8.4 pontja a tűzszakaszok határolásának speciális lehetőségét szabályozza. A „C-E” tűzveszélyességi osztályba tartozó tevékenységnél, legfeljebb 500 MJ/m2 tűzterhelésű épületekben a tűzszakaszokat elválasztó tűzgátló fal indokolt esetben az I. fokú tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalása alapján önműködő vízfüggönnyel helyettesíthető.

Követelmények:
- A berendezés önműködő indítású legyen.
- A berendezés legalább egy helyről kézi úton is működtethető legyen.
- A berendezés nem szolgálhat füstmozgás elzárására, csak a tűzterjedés gátlására.
- A védett nyílás szélességében folyóméterenként az alábbi víztérfogat-áramot kell biztosítani: Q = 16xd1/2 (L/min).

Ahol d a vízfüggönnyel védett nyílás magassága m-ben, de a nyílás magassága max. 4 m. A vízfüggöny alkalmazása esetenként jelentős vízintenzitást és tárolt vízmennyiséget igényel. A nagyobb (drágább) szivattyú, a nagyobb (drágább) víztartály és egy téves indítás esetén bekövetkező vízkár veszélye indokolja, hogy a vízfüggönyt tényleg csak indokolt esetben alkalmazzuk, amikor a tűzszakasz-határon átnyúló nagyméretű gép, konvejor-pálya stb. miatt építészeti határolás nem lehetséges.

Határolás sűrített sprinklersorral

Közösségi épületek esetében – amennyiben annak teljes területe beépített automatikus oltó- és jelzőberendezéssel kerül kialakításra - egyes esetekben sűrített sprinklersorok alkalmazásával történő tűzszakaszolás is megengedett. A sűrített sprinklersorok alkalmazásával történő tűzszakaszolás helyét az OKF-fel egyeztetni kell. A kialakítás megfelelőségét az I. fokú tűzvédelmi szakhatóság és hatóság vizsgálja. A sűrített sprinklersorok kialakítására, méretezésére, a tűzvédelmi rendszer vízigénye szempontjából történő figyelembe vételükre az előírások hiányosak, általában az engedélyező szakhatósággal kell megegyezni egyes követelményekről.

Ami a szabályozásban megváltozott

Az „R” hatályba lépéséig a 2/2002. (I. 21.) BM rendelet és annak mellékletei, valamint a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel hatályba léptetett és többször módosított Országos Tűzvédelmi Szabályzat volt érvényben. A BM rendelet a korábban érvényes szabványok betű szerinti átvételét tartalmazta, építészeti területen az MSZ 595 szabványsor lapjait. Természetesen ezekben az (azóta hatálytalanított) előírásokban is hangsúlyos szerepet kapott a tűzszakasz fogalma. Az ezzel kapcsolatos előírások több szabványlapon megosztva voltak megtalálhatók. Az új szabályozásban módosultak a tűzszakasz megengedett nagyságát előíró táblázatok. Ezen belül bővült, részletesebbé vált a táblázat, és egyes helyeken csökkent a tűzszakasz megengedett nagysága. Jelentős mértékben változott a kialakítástól és a rendeltetéstől függő módosító tényezők mennyisége.

A tűzszakaszok kialakításával foglalkozó előírások száma és részletessége megnőtt. Az összetartozó területekre vonatkozó előírások egy fejezeten belül megtalálhatók, a szabályozás egységesebbé vált. A vízfüggönyök alkalmazásával kapcsolatban lényeges változás, hogy a korábbi rendelkezés az OKF-hez benyújtott eltérési engedélykérelmet ír elő, míg az új szabályozás csak egyeztetést tesz kötelezővé.

A tűzszakasz méretének hatásai a tűzvédelemre

A létesítmény rendeltetésétől függően előírások sokasága szabályozza a szerkezeti kialakítás, a létesítés, a használat egyes kérdéseit. Szükséges, hogy a rendelet valamennyi előírását figyelembe véve határozzuk meg a tűzszakasz-határokat. A tűzszakasz-határok megállapítása, tehát a mértékadó tűzszakasz nagysága a tűz elleni védelem szempontjából több fontos következménnyel jár.

Tűzterhelés (MJ/m 2 )		Időtartam (óra)
0	<=200	0,5
>200	<=400	1,0
>400	<=800	1,5
>800		2,0

Oltóvíz-ellátás

Az „R” 1/5 fejezet 5.1 pontja határozza meg a létesítmény oltóvíz-szükségletét. Az oltóvíz-intenzitás a mértékadó tűzszakasz nagyságától függ, a szolgáltatás időtartama pedig a tűzszakasz mértékadó tűzterhelésétől. Az intenzitás és a működési idő szorzata adja meg a tárolandó oltóvíz mennyiségét (1. táblázat). Az intenzitás értékeket különböző tényezők módosíthatják (2. táblázat), például:
- I-III. tűzállósági fokozatú többszintes épületeknél a tűzszakasz mérete csökkenthető.
- A mértékadó tűzszakasz teljes területére kiépített sprinklerberendezés esetén a táblázat szerinti intenzitásérték egy megadott számítási módszer szerint csökkenthető, maximum 50%-kal.

Mértékadó tűzszakasz (m 2 )		Intenzitás (L/min)
0	<=50	-
>150	<=300	600
……	……	……
……	……	……
>10 400	<=12 000	5700
>12 000		6000

Fali tűzcsapok

A fali tűzcsapok mennyiségét és követelményeit az „R” 1/5 fejezet 5.3 és 5.4 pontja határozza meg. Ezek a követelmények elsősorban a létesítmény adott tűzszakaszának tűzveszélyességi osztályától (A-E) függenek. A tűzcsapok telepítési helyét a területileg illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltósággal egyeztetni kell.

Tehát igazságtalan az „Új” OTSZ? Teljesen mindegy, hogy igen vagy nem, mert a jogszerűség a lényeg, és az azonos elbíráláson túlmenően ott van a lehetőség („fellebbezés” vagy „jogsegély-szolgálat”) az OKF-hez benyújtani a „rendelettől való eltérés” kérelmét. Tapasztalatunk szerint a kellően indokolt esetekre meg lehet kapni az engedélyt, és nem is nagyon hosszú idő alatt, cca. 2-6 hét az átfutás (szabály szerint 30 nap, ami 30 nappal meghosszabbítható). A kérelmet azonban szakszerűen kell megfogalmazni, mert a nem kellően megindokolt eltérési engedélykérelmek „lepattannak” a hatóságról, az átfutási idő nagyon megnő, vagy nem születik engedélyező határozat, tehát életbe lép (újra) az OTSZ-előírás.

Koczka Sándor
okleveles gépészmérnök
Dobos László
okleveles gépészmérnök  

---