A nyugdíj küszöbén
2009/3. lapszám | VGF&HKL online | 2795 |
Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Aki végigdolgozott évtizedeket, abban felébred a gondolat, hogy milyen javadalmazást kap majd akkor, ha eljönnek a nyugdíjas évek. Olvasóinktól gyakran kapunk kérdéseket az előrehozott öregségi nyugdíjazással kapcsolatban.
Egyik kunszentmártoni vállalkozó a következőket kérdezi: „2010 áprilisában töltöm be 60. életévemet, és addig 42 év folyamatos - megszakítás nélküli - munkaviszonnyal rendelkezem majd. Előrehozott öregségi nyugdíjba szeretnék menni, ha erre akkor még lehetőségem nyílik.Vállalkozásomban 1 fő alkalmazottam van, akit szeretném, ha az idén nyáron önálló vállalkozó lenne. Erre minden lehetősége, szakmai végzettsége megvan. A vállalkozásomban körülbelül 3 millió forint értékű anyag és alkatrész van, valamint, egy „puttonyos” kis tehergépkocsi. Kérdésem az, hogy milyen körülmények között mehetek nyugdíjba, maradhatok-e továbbra is vállalkozó, vagy meg kell szüntetnem a vállalkozásomat?”
A válaszadásban dr. Villányi Tiborné, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főosztályvezető-helyettese volt segítségünkre.
Előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1977. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18/A. §-a alapján 2008. december 31-ét követően és 2013. január 1-jét megelőzően a 62. életév betöltése előtt előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a férfi, aki 60., illetve az a nő, aki 59. életévét betöltötte, és legalább 40 év szolgálati időt szerzett, valamint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-a (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra való jogszerzés időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az illető személy a jogosultság megszerzéséhez szükséges életkort betöltötte, és a szolgálati időt megszerezte.
A fentiek alapján tehát a kunszentmártoni egyéni vállalkozó, amennyiben jövőre betölti a 60. életévét, és legalább 40 év szolgálati ideje van, előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult lesz. A Társadalombiztosítási nyugellátás végrehajtására kiadott 168/1997.(X. 6.) Kormányrendelet 8. §-a kimondja, hogy az előrehozott öregségi nyugdíj, illetve a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj megállapítása során a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének e)-f) pontja szerinti személy esetén (ez az egyéni és a társas vállalkozó) a biztosítási jogviszony megszűnése napjának azt a megelőző naptári napot kell tekinteni, amelytől kezdődően a nyugellátást megállapítják. Amennyiben úgy dönt az előrehozott öregségi nyugdíjba menni akaró, hogy felszámolja a vállalkozását, az „értékesített” vagyon után járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik. Az adófizetéssel kapcsolatban - de egyébként a járulékfizetéssel összefüggésben is - a regionális adóhivatal ad pontos tájékoztatást. Viszont ha az előrehozott öregségi nyugdíjas úgy dönt, hogy továbbfolytatja egyéni vállalkozását, nem kell a vállalkozói igazolványt visszaadnia.
Az előrehozott öregségi nyugdíj megállapításától kezdve a korábbi egyéni vállalkozó úgynevezett kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. A törvény (Tbj. 37. §-a) szabályozza a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét. Ennek alapján a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak 4500 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot (Tbj. 19. § (4) bekezdése) és meghatározott 9,5%-os mértékű nyugdíjjárulékot (a Tbj. 19. § (2) bekezdése) kell fizetnie. A nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem. Az egyszerűsített vállalkozói adózást választó, de kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak a nyugdíjjárulékot az EVA-törvényben (2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról) meghatározott adóalap 10 százaléka után kell megfizeti, ilyenkor a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig köteles fizetni - tudta meg lapunk a megkérdezett szakembertől.
Tisztelt Szerkesztő Úr!A január-februári számukban, Szilágyi Zsombor úr tollából „Földgáz- vagy fatüzelés?” címmel megjelent cikk 3. fejezetében a szerző a két fűtési mód üzemeltetési költségeit hasonlítja össze, de a gázárnál 3,113 Ft/MJ-os árral kalkulál, ami nettó ár, viszont a tűzifa esetén (véleményem szerint) bruttó árakkal számol. Ezzel jelentősen - 20%-kal (ÁFA) - torzul a két fűtési mód összehasonlítása. Ráadásul lakossági fogyasztókról lévén szó, minden esetben érdemes bruttó költségekkel kalkulálni. Feltételezem, hogy elírás történt a szerző részéről, de számunkra fontos, a szakmában dolgozók, és a fogyasztók pontos adatokat kapjanak, így kérem, hogy a tévedést a lehetőségek szerint szíveskedjenek korrigálni. Köszönettel: |
2008. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő nyugellátások összegének kiszámítása lényegében az előző évi szabályokkal azonos módon történik. Változás csak az úgynevezett. degresszióra, illetőleg valorizációra vonatkozó rendelkezésekben mutatkozik. (A nyugdíj összegének kiszámítása során az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazást megelőző napig elért keresetet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve, a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani, valorizálni. A valorizációs szorzószámokat minden év márciusában kormányrendeletben határozzák meg.)
A degresszió azt jelenti, hogy a nyugdíj alapját képező – jogszabályban meghatározott módszerrel kiszámított – havi átlagkeresetet egy bizonyos összeg felett csak korlátozott mértékben lehet figyelembe venni. A 2008. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő nyugellátások tekintetében a jövedelemhatárokat a TnyR-t módosító 332/2008. (XII. 30.) Kormányrendelet 2. §-a tartalmazza. Eszerint ha a saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 258 000 forintnál több,
a) a 258 001–293 000 forint közötti átlagkereset kilencven százalékát,
b) a 293 001–331 000 forint közötti átlagkereset nyolcvan százalékát,
c) a 331 001 forint feletti átlagkereset hetven százalékát kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.
A kunszentmártoni olvasó az előrehozott öregségi nyugdíj iránti igényét az Észak-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnál terjesztheti elő, amely Szolnok városához tartozik, ahol a szakemberek a nyugdíjazással kapcsolatos kérdéseire megadják a megfelelő és pontos választ. Érdemes minél hamarabb érdeklődni, és benyújtani a megfelelő dokumentumokat. Az igazgatóság címe: 5000 Szolnok, Kossuth tér 5/a., levelezési címe: 5001 Szolnok, Pf.: 37., telefonszáma: 06-56-523-073.
