Sütők és főzőlapok

2009/3. lapszám | Darnyik Anikó | 5670 |

Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A tűzhely tisztán tartása az egyik legfontosabb s legnehezebb feladat. Annak érdekében, hogy takarítás közben ne karcoljuk a felületet, válasszunk megfelelő tisztítószert. A legkönnyebben még frissen tudjuk eltávolítani a főzőlapra vagy a sütőbe került foltokat, amihez egy nedves rongy is elég lehet. Az odaégett zsíros foltokat először áztassuk fel, majd valamilyen zsíroldó szerrel (konyhai zsíroldó, mosogatószer stb.) tisztítsuk meg a felületet.

A főzőlapokról

A főzőlapokról általában először a gázlapok jutnak eszünkbe, melyek a legelső modern vívmányok voltak a főzés kényelmesebbé tételében. Ezeket váltották az elektromos lapok, amelyek biztonságosak voltak ugyan, de sokkal többet is fogyasztottak. A fejlődéssel és az igények változásával párhuzamosan később forgalomba hozták a kerámia lapokat, melyek különböző kényelmes beállításokkal rendelkeznek és egyszerűbben tisztántarthatók.

Gáz főzőlapok

Gázlapok léteznek zománcozott vagy nemesacélból, illetve edzett üvegből. Méretüket figyelembe véve rendkívül sok lehetőségünk van arra, hogy maximálisan kitöltsük a rendelkezésünkre álló helyet. A lángjuk könnyen szabályozható, így nehezebben ég oda a főznivaló, ezért még ma is több helyen használják. Az újabb típusok már beépített szikragyújtóval vannak felszerelve, ez környezetkímélőbb és biztonságosabb megoldás. Használatát rendkívül biztonságossá teszi, hogy szabvány szerint kötelezően beépítik a biztonsági szelepeket, melyek feladata, hogy ha esetlegesen elalszik a láng, akkor se szivárogjon a gáz. Hátránya viszont, hogy teljesen zárt helyiségben nem ajánlott használni, mert a láng elhasználja az oxigént.

Elektromos főzőlapok

Ezek a termékek zománcozott és rozsdamentes acélból is készülhetnek. Sok pozitív tulajdonságuk mellett (például nem használják a benti levegőt) hátrányuk, hogy lassan melegednek fel, illetve hűlnek le.

Indukciós főzőlapok

Biztonság, gyorsaság és energiatakarékosság - ezt biztosítják az indukciós főzőlapok, melyek egyesítik a villany- és a gáztűzhelyek számos előnyét. Az indukciót a 19. század közepén dolgozták ki. James Clerk Maxwell fedezte fel, hogy ha fémet helyez mágneses mezőbe, akkor hő keletkezik. A technológiát főzéshez az 1970-es évek végén használták először. Mivel a technológia lényege a mágneses indukción alapszik, ezért az indukciós főzőlaphoz olyan főzőedényekre van szükség, ami mágnesezhető. Az alumínium-, réz-, üveg- és egyes rozsdamentes acéledények nem használhatók, mert nem rendelkeznek ezzel a tulajdonsággal. Az indukciós főzőlapokon vastag falú, 3-5 milliméteres edényekkel lehet optimális energiafogyasztást elérni. Az indukciós főzőlap hasonlít a szokványos kerámiaüveg főzőlaphoz, de a felület alatt indukciós tekercsek találhatók. Amikor mágnesezhető edényt helyeznek a főzőlapra, a tekercs elektromágneses mezőt hoz létre. Amíg az edény a mágneses mezőben van, addig annak anyaga melegszik, ami felmelegíti az ételt.

Kerámia főzőlapok

A hagyományos főzőlapok utódai. Annyiban különböznek elődeiktől, hogy ezeknek a felületére egy fekete színű síküveg került. Az edények nagyobb felületen érintkeznek a főzőfelülettel, ami könnyen tisztántartható. Kopásállósága és szilárdsága rendkívül nagy. A fűtőspirál és a fűtőszalag állandósult hőmérséklete körülbelül 1000 °C – ezt az értéket a fűtőspirál a bekapcsolás után 20 másodperc alatt, a hullámosított fűtőszalag 3 másodperc alatt éri el. A kerámialapok gyorsabb változatai a halogén fűtőelemekkel felszerelt főzőlapok. Gyorsabban melegednek fel, illetve hűlnek le, mint gyengébb társaik.

A főzőfelületek teljesítményét mindig wattban (W) vagy kilowattban (kW) adják meg

Főzőfelületek általában

A főzőfelületek teljesítményét mindig wattban (W) vagy kilowattban (kW) adják meg. Az esetek zömében egy kis teljesítményű (1,2 kW), két közepes teljesítményű (1,5-1,8 kW), illetve egy nagy teljesítményű (2,2 kW) lap található a főzőlapokon. A standard méretű lapoknál általában négy főzőfelületet találunk, ebből kettő bővíthető (nem minden típusnál), míg szélesebb társaiknál 5-6 is előfordulhat. Speciális változatuk az úgynevezett „dominólap”, ahol főzőlap esetén két felület is rendelkezésünkre áll. Szegélyük lehet nemesacél, de létezik szegélynélküli változat is, ahol 45 fokos szögben csiszolják az éleket.

Sütők és tűzhelyek általában

Tűzhelyeknél az elhelyezésük szempontjából megkülönböztetünk beépíthető, illetve szabadon álló készülékeket. A gázüzemű sütőket lassan leváltják az elektromos működésű sütők. Ezek a berendezések már rengeteg étel elkészítésére alkalmasak egyszerre, valamint egyre több típusnál grillezni is tudunk. Az elektromos sütő elterjedésével a gázüzemű sütők háttérbe szorultak, mivel ezek többnyire csak egy funkciót tudtak, a villanysütők viszont több sütési módot képesek megvalósítani. Ezek a más néven multifunkciós sütők már általában a grillt, alsó és felső sütést, hő-légkeverést vagy ezek kombinációját tudják, és rendkívül gyorsan képesek felmelegedni. A beépíthetőknél a sütő- és főzőlap külön elemekből áll össze, ezek egymástól függetlenül beépíthetők a bútorba. A villanytűzhelyek beüzemelése egyszerűbb régi társaikénál, nem igényel minden esetben szakembert. Gáztűzhelyt viszont kizárólag a szakszerviz vagy az arra jogosult szakember köthet be.

Fontosabb alapjellemzők

A sütők hasznos belső térfogatát literben szokták meghatározni; teljesítményüket pedig kilowattban (kW) adják meg. Elektromos sütőknél a hőmérséklet beállításáról a termosztát gondoskodik. Gáztűzhelyeknél ez ritkábban található meg, itt többfokozatú kapcsoló felel a beállításért. Sütőknél az elérhető maximális hőmérséklet 280 °C. Az energiafelhasználás szempontjából az „A” osztály használja a legkevesebb, a „G” osztály pedig a legtöbb gázt vagy áramot.

Funkciók

A hőlégkeveréses sütők a hőt gyorsan és egyenletesen adják át a sülteknek. További előny, hogy több szinten süthetünk egyszerre különböző ételeket anélkül, hogy egymás szagát átvennék. Ezeknél a sütőknél teljesen egyenletes a hőelosztás. Hátrány, hogy ez a sütési mód viszont hosszabb időn át alkalmazva kiszáríthatja az ételeket!

Egyre több tűzhelynek már grill funkciója is van. A sütő felső részében helyezkedik el egy nagy teljesítményű fűtőszál, amelyet inkább húsok, zöldségek sütéséhez, pirításához használnak. Egyre nagyobb igény van a gőzsütőkre. A gőzzel való sütés egészségesebb, és jobban megőrzi az ízeket és az ételek vitamintartalmát. A gőz és a forró levegő váltakozó befúvásával ez az opció a legjobb sütési lehetőséget kínálja sokféle ételhez. Egyes modelleket már kombinálnak mikrohullámú funkcióval. A sütő belsejében két fűtőszál gondoskodik a megfelelő hőmérséklet eléréséről, így meg lehet különböztetni alsó és felső sütést. Ez a funkció csak a villanysütőknél létezik, gáztűzhelyeknél csak alsó sütés lehetséges.

A felolvasztás funkcióval gyorsan és biztonságosan olvaszthatjuk ki fagyasztott ételeinket, mindezt alacsony hőmérsékleten, a meleg levegő cirkulálásának segítségével tehetjük meg. Az előmelegítésnél, amely egyes típusokban szerepel, a sütő a beállítás után egy-két perccel eléri a kívánt hőmérsékletet. Ezzel rengeteg időt takaríthatunk meg. A belső hűtés biztosítja, hogy sütés után minél hamarabb kihűljön a sütőtér, így kisebb az esély rá, hogy megégessük magunkat. Egyre több készüléknél megtalálható már a digitális óra, mellyel beprogramozhatjuk, hogy mikor kapcsoljon be, illetve mennyi ideig süsse a kívánt ételt. A forgónyárssal felszerelt modellek kiválók például grillcsirke elkészítéséhez. Több terméknél beszerelik a gyerekzárat, melyet az adott gombok megnyomásával tudunk aktiválni. Így gyermekünk nem tudja elállítani a sütőt, ráadásul a balesetet is megelőzhetjük. Napjainkban jellemző a sütőtérbeni világítás is, mellyel folyamatosan figyelemmel tudjuk követni a sütés menetét.

Tűzhelyeknél az elhelyezésük szempontjából megkülönböztetünk beépíthető, illetve szabadon álló készülékeket. A gázüzemű sütőket lasan leváltják az elektromos működésű sütők

VGF&HKL szaklap