A leggyorsabban terjedő szigetelőanyag: Szintetikus kaucsuk
2009/3. lapszám | Szabó Péter | 5498 |
Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Magyarra fordítva: mesterséges gumi. Ám a nevét az Inka „Cahuchu” szóból származtatjuk, ami „fakönnyet” jelent. Őshazájára, Brazíliára, majd az Azték és az Inka birodalom bukására gondolva, a könny szó használata helyesebb, mint a fa nedv kifejezés.
A spanyol hódítók
Csodálkozva látták a bennszülött indiánok ruganyos játéklabdáit. Ezek a labdák az európaiak előtt ismeretlen szürkésfekete anyagból készültek, és ha földre ejtették azokat, úgy rugalmasan visszapattantak. Az aztékoknál és a majáknál az Ulama nevű labdajáték rituális aktus volt. A régészeti feltárások alkalmával a maják labdajátszóterei, valamint futball labda nagyságú kaucsuklabdák kerültek napvilágra. Felkeltette a figyelmet eme különlegesség és a világ kereskedői foglalkozni, kezdtek ezzel az érdekes anyaggal. Története álnok és vérrel telitett, mint minden, amibe az európaiak beleszóltak!
Kolumbusz útitársai is, második hajóútjuk alkalmával Haiti szigetén szintén megfigyelték a különös anyagból „gyantából” készült labdát, valamint a latex anyaggal átitatott lábbeliket és ruhadarabokat, amelyek vízállóak voltak. A maima indiánok fejték ki és dolgozzák fel a Hevea fa nedvét. A legfontosabb kaucsuknedvet szolgáltató növény a Brazíliában honos és 30 métert is elérő kaucsukfa (Hevea brasiliensis). A XIX.-században, Európai technikai forradalom vonzásában, nagy mennyiségben igényelte a gumit és ez által, Amazónia fejlődésnek indult. Több tízezer termelő munkás, seringueiro, verejtékével fejlődött az öreg kontinens.
 |
| Kiváló hőtani jellemzők |
A kaucsukgyártmányok nagyüzemi gyártásának lehetősége és elterjedése egy merész angol úr törvénytelen cselekedetének köszönhető, ugyanis 1876-ban Henry Wickham 70 ezer kaucsukmagot csempészett ki Brazíliából és elvitte egy londoni botanikus kertbe. Itt a magokból palánták, a palántákból pedig az angol gyarmatokon (Malájföldön és Ceylonon) óriás ültetvények lettek, amelyek az egész gumiipar nyersanyagforrását hosszú időre megalapozták. Mellesleg az urat igen gazdaggá tették ezek a kis magocskák. A gumi, a ragadós fagyanta régi egyiptomi eredetű megnevezése, a görögön és latinon keresztül jutott nyelvünkbe. A kaucsukgyártmányok iránti kereslet fokozódása, tömérdek terméket állítanak elő belőle, természetes következményeként felmerült a kívánság a mesterségesen előállított gumi iránt. Hangsúlyt kapott az alapanyagok, termékek beszerzésének gyorsasága, ára és alakíthatósága is! Ezek a kényszerek hívták életre a kísérletezgetést. A műgumi előállításának előzményei visszanyúlnak a kaucsukkal végzett vegyészeti kutatások kezdeti időszakáig. Említést érdemel az 1929.-ben megalkotott „latex” óvszer is, majd 1933.-ban az első használható buna-gumiabroncs, szintén szintetikus kaucsukból. A németek a háború alatt már gyújtóbombákban alkalmazták. Az előállított műgumifajták a természetes gumi minőségét sok tekintetben felülmúlják, úgymint öregedéssel szembeni ellenálló képesség, rugalmasság, kopásállóság…
A II. világháború alatt tértek át, szinte minden gumi alkatrész kiváltására, mert az ellátás mindkét oldalon súlyos problémákat okozott! Tanúi vagyunk annak, hogy nemcsak a természetes kaucsukot szorította ki a mesterségesen előállított műgumi, hanem a régebben használt más természetes anyagok pótlásához is számos egyéb műanyag áll rendelkezésre.
|
|
| 3 teljes extruder |
Térhálósítás-zárt cellaszerkezet
1957.-ben, az USA, Lancaster városában kihasználták a jól befolyásolható elemi, izoprém szerkezetének sajátosságait és térhálósításával is kezdtek foglalkozni. Szükség volt rá, mert a hűtéstechnikában addig használt parafa szigetelőanyagok, hosszabb idő után átnedvesedtek, korrodálták az alatta levő drága hűtéstechnológiát, szigetelési feladatukat nem látták el. A vegyi fejlődés lehetővé tette a szabályozható, zárt cellaszerkezetet. Akkor az anyag 60-65 kg/m3 sűrűségű volt, mikrocellás. Az ára nem tette lehetővé a gyors elterjedését, ezért optimalizálták a recepturát a ma is elfogadott 40-45 kg/m3-re. Az elegy titkos, vagy 40 féle granulátumból keverik össze! Néhány összetevő azonban publikus, habosító, színező, égésgátló, rugalmasság fokozó adalékanyagok… Még egy lényeges többlet van e mellett, az eddig bemutatott szigetelőanyagok sorában, mégpedig, hogy a gyártáskor képződő selejt, hulladék itt újra felhasználható, cc:30%-ban visszaadagolható. Ezáltal alapanyagot takarít meg, energiát spórol, pedig még el sem adták! A hűtéstechnikai alkalmazásban óriási harc indul meg a poliuretánnal a vevők kegyeiért! Melyiknek van felületi védelme? Égéskor van-e felszabaduló mérges gáz? A konkurencia harc máig tart, lásd a HKL 2008. január-februári számában olvasható cikket.
A szabadalom lejárt a 70’-s évek végén, amikor is több gyártó jelent meg a piacon, enyhe összetevői módosításokkal. Vajon, mégis mi különbőzteti meg az anyagokat egymástól? A termékfejlesztések! Már nem levegő van a cellaszerkezetben, hanem a levegőnél hatékonyabban szigetelő gáz. A felszín, kívül és belül sima, egybefüggő, nincsenek felhólyagosodások. Kasírozó anyagok lépést tartanak a kor követelményeivel, választékuk bővül… Az anyag elérhetővé vált minden felhasználói réteg számára, mert könnyű és gyors szerelés valósítható meg. Az anyag gyártásáról bővebben a VGF 2004. márciusi számában olvashatnak.
 |
| AL-CLAD hőszigetelési rendszer |
„Kis pénz, kis foci”
Hazánk sem maradt el az XIX. század technikai ütemétől. Pesten a Baross utcában már 1840-s években működött egy „ruganymézga” üzem. Gyártott tűzoltótömlőket, hajtószíjakat. Újabb lendületet az 1882 alapított „Ruggyantaárugyár” jelentett. Műszaki gumicikkeket, majd vasúti alkatrészeket gyártott, az államvasutak fő beszállítója lett. A jelentős fejlődést csak fokozta, hogy 1890-ben, Osztrák tulajdonba került, „Magyar Ruggyantaárugyár Részvénytársaság” néven. Wekerle Sándor miniszterelnökségei idején, valóban dübörgött a magyar gazdaság. A beruházások és a beszállítói kör egymást húzva kezdett felzárkózni az angol és német szinthez. A gyár termékskálája nagy elismerést váltott ki az 1896-os millenniumi, továbbá a párizsi világkiállításon is. 1949.-ben államosították, majd 1973.-tól Taurus gumiipari Vállalat néven futott. 1996-ban megvette a Michelin, és autógumikat gyárt nyíregyházán.
Mindenkinek, aki az épületgépészet sorsával komolyabban foglalkozik, fájó seb lehet, hogy nincs Magyarországon egy termelőüzem sem. Rákényszerülünk a külföldi behozatalra! Míg a többi szigetelőanyag féleséget itthon is gyártják a szintetikus kaucsuk háttérbe szorult! A kérdésre van válasz, de a megoldás még nem jött el!
