A gázszolgáltató szemszögéből

2009/3. lapszám | Aszódi János |  3881 |

Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A lentiek rávilágítanak azokra a felelősségekre, amelyek egymástól ugyan szigorúan elválasztva, ám egymásra utaltságuknál fogva együtt kell, hogy működjenek abban a létesítési folyamatban, amelynek végeredményeként egy csatlakozó vezeték és/vagy fogyasztói berendezés elkészül, és az a legnagyobb biztonsággal szolgálja a gázfogyasztót.

A csatlakozó

Fogyasztói vezetékek valamint a felhasználói berendezések létesítésével, a létesítést magába foglaló folyamattal kapcsolatban az elmúlt években, de különösen az új szabályozások életbelépésével több bizonytalanság volt tapasztalható a folyamat szereplői részéről. Ezeket a bizonytalanságokat nem csak az előírások újdonsága, - és kezdetben nem kellő ismerete -, hanem az egyes szabályzatok és szabványok (GMBSz – Gáz műszaki biztonsági szabályzat, technológiai utasítások, szabványok) jogszabályi státusa is okozta. Sokszor és sokan hivatkoztak arra, hogy sem a GMBSz, sem a szabvány nem kötelező, így sokan úgy értelmezték, hogy az ezen előírásoktól eltérő műszaki megoldások most már minden kötöttség nélkül alkalmazhatók. A szó szerinti és betű szerinti igazság valóban így adódik, ám rögtön mellé kell tenni a más megoldások következményeit és felelősségét is. Itt jegyezzük meg, hogy a gázszolgáltatók minőségirányítási rendszerének részeként kiadott technológiai utasítások viszont mind saját munkatársaik, mind a „beszállítók” (tervezők és kivitelezők) részére kötelező normatívákat és eljárásrendet tartalmaznak, ám azok sem mondhatnak ellent jogszabályoknak.

Az esetben, ha például a tervező az előírásoktól eltérő megoldást alkalmaz, akkor:

„A Szabályzatban foglalt egyes műszaki előírásoktól a vonatkozó jogszabály (11/2004. (II. 13.) GKM rendelet a gázcsatlakozó vezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokról) értelmében, indokolt esetben el lehet térni, ha a tervező előzetesen igazolja, hogy a Szabályzat előírásai szerint elérhető műszaki biztonsági szintet más módon biztosította. A vitás ügyben a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal hoz döntést.”

Ez a megjegyzés csak egy példája annak, hogy a felelősségi láncolatban, amelyről az alábbiakban lesz szó, hogyan kell az eltéréseket, vagy azok lehetőségét értelmezni.

Az ügyfél felelőssége

Az ügyfél felelőssége a létesítési folyamatban műszaki-biztonsági szempontból általában nem fogalmazható meg, mert - mint ebben a tekintetben laikus – a felelősséget a tervező és a kivitelező veszi át tőle. Felelős ugyanakkor a létesítést megelőzően a gázszolgáltatónál a fogyasztóvá váláshoz szükséges szerződési viszony létesítéséért, és az ezzel járó pénzügyi kötelezettségeinek (csatlakozási díj) teljesítéséért. Felelős továbbá a létesítéshez fűződő hatósági engedélyek és polgári jogi hozzájárulások beszerzésért, az abban előírtak betartásáért. A fogyasztónak kell gondoskodnia arról is, hogy az elkészült szerelés műszaki-biztonsági felülvizsgálatánál a kivitelező jelen legyen. Bár nem műszaki-biztonsági kategória, mégis megemlítjük, hogy az ügyfél felelős az általa megbízott tervezővel és kivitelezővel szembeni üzleti viszony pénzügyi rendezéséért is (sajnos ennek rendezetlenségére is voltak már példák, amelyek során a gázszolgáltatóval akartak igazságot tétetni).

A tervező felelőssége

A tervező felelős az ügyfél megrendelése alapján olyan gáztervet készíteni, amely:
• a tervezési célt kielégíti műszaki megoldásaival,
• kielégíti az építésügyi jogszabályokat és a gázszolgáltató technológiai utasításait,
• nem mond ellent a tervben hivatkozott szabványoknak,
• a munka- és tűzvédelmi valamint környezetvédelmi előírásoknak megfelel, 
• a gázszolgáltató technológiai utasításaiban előírt tartalmi követelményeknek megfelel,
• és a tervegyeztetés során tett nyilatkozatokat érvényre juttatta.

Ezen felelősségek közül ki kell emelni a tartalmi követelményeknek való megfelelést, mert ezen a téren tapasztalhatók hiányosságok. A felelősségek teljes elhatárolása miatt a tervnek olyan részletesnek kell lennie, hogy az alapján a kivitelező minden – őt terhelő – döntési kényszer nélkül meg tudja vásárolni a szereléshez szükséges anyagokat, alkatrészeket, és gázfogyasztó berendezéseket. (És csak azokat, amelyek a tervben szerepelnek!) Pontosan meg kell nevezni, és azonosítókkal megjelölni a terven a szerelt égéstermék elvezető szerkezet elemeit. Ugyancsak pontosan meg kell jelölni a gázfogyasztó készülékeket is. Általában ezen a ponton adódnak hiányosságok, hiszen az installációhoz szükséges szabatos termékmegnevezés a terveken általában nem elégséges, vagy hiányzik. Nem elegendő csak annyit megadni egy terven, hogy hány [kW] teljesítményű és milyen típusú (A, B vagy C) készülék kerül majd elhelyezésre, mert ennél lényegesen több paraméter határozza meg azt (Pl. modulációs a szabályozása vagy sem, kondenzációs vagy nem, rendelkezik-e gyári égéstermék elvezető készlettel vagy nem, az égéstermék elvezetés a készülékkel együtt, vagy nem együtt tanúsított, berendezésen keresztül történik stb.).

Köztudott, hogy a tervezők szívesen élnek (főleg a sokszor ismétlődő, elsősorban technológiai jellegű, vagy a rendszer minősítését leíró) tipizált műszaki leírás részletekkel, amelyek a különböző tervekben ismétlődnek. Az azonban tévedésekhez és félreértésekhez vezethet, ha olyan típus részletek is szerepet kapnak egy tervben, amelyeknek éppen abban a – cím szerinti – dokumentációban nem kell, hogy benne legyenek, mert például olyan munka nincs is tervezve. (A szolgáltatóhoz benyújtottak olyan tervet is, amely ugyan lakáson belüli gázszerelésről szólt, ám bőségesen taglalta a földmunkát és a polietilén csőszerelés technológiáját.) Az pedig téves érvelés, hogy „ha minél több dolog benne van a tervben, és lehetőleg mindenről szóljon, abból baj nem lehet!”. Nem ellenezhető - különösen csőszerelési vonatkozásban – az ismétlődő, és az adott terve is érvényes technológiai fejezet típusként való alkalmazása, ám ezen a téren a hivatkozott példa szerint disztingválni kell. A tervező felelős – akár az ügyfél, akár a kivitelező által kezdeményezett – a tervmódosítások átgondolásáért és végrehajtásáért.

„A tervdokumentációtól eltérni a tervező írásos hozzájárulásával szabad. Amennyiben az eltérés műszaki-biztonsági feltételt is érint, a tervező köteles az engedélyestől ismételt tervfelülvizsgálatot is kérni.”

A tervezőnek kell felhívnia minden olyan – nem gáz műszaki-biztonsági – körülményre az ügyfél figyelmét, amely a terv tárgyához tartozóan egyéb kötelezettségeket jelenthet (építési engedély, kéményvizsgálat szükségessége, egyéb polgári jogi hozzájárulások megszerzése stb.). Ez mérnöki kötelessége.

A tervfelülvizsgáló felelőssége
A tervező által készített és az ügyféllel egyeztetett (általa elfogadott) tervet a gázszolgáltató gáz műszaki-biztonsági szempontból felülvizsgálja. A jogszabály [19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet] úgy fogalmaz, hogy:

„15. § (1) A földgázelosztó a kiviteli terven kizárólag a csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés létesítéséhez szükséges műszaki-biztonsági követelményeinek meglétét és a GMBSZ előírásainak betartását köteles ellenőrizni, amelyet a tervnek részletesen tartalmaznia kell. A csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés létesítéséhez szükséges hatósági engedélyek és polgári jogi hozzájárulások beszerzése, az abban előírtak betartása az ingatlantulajdonos kötelessége.”

Ebből következően

A gázszolgáltató nem kéri a létesítéshez más jogszabályokban előírt hatósági engedélyeket, vagy egyéb polgári jogi hozzájárulásokat. A terv felülvizsgáló azt ellenőrzi, hogy amit a terv tartalmaz, az megfelel-e a gáz műszaki-biztonsági előírásoknak, és ezért tartozik felelősséggel. Ebből következik, hogy ami nem szerepel a tervben, vagy szerepel ugyan, de nem felel meg a valóságnak (Pl. nem megfelelő a légellátás kiszámítása, vagy helytelen az égéstermék kivezetés mérete és/vagy elhelyezése stb.) - vagy adott esetben helytelen adatot közöl a tervező -, azért nem tehető felelőssé a terv felülvizsgálója.

A kivitelező felelőssége

A kivitelező azért felel, hogy a gázszolgáltató által felülvizsgált terv szerint a szakma szabályainak betartásával végezze a kivitelezést, és az feleljen meg a műszaki-biztonsági ellenőrzés feltételeinek. Vagyis a kivitelezés folyamán a kivitelezőnek nem szabad olyan döntési helyzetbe kerülnie, amely a nem kellően részletes tervből, vagy éppen az ügyfél javaslataiból eredően léphetnek fel. Ilyen esetekben a módosításokba, változtatásokba be kell vonni a tervezőt. A tervezőnek kell döntenie, illetve közbeavatkoznia. Gáz műszaki-biztonsági feltételek megváltozása esetén azonban a tervezőnek a terv felülvizsgálóval kell egyeztetni, hiszen megváltoztak azok a feltételek, amelyek az eredetileg általa véleményezett terven szerepeltek, és amire a kiadott szolgáltatói szakvélemény vonatkozott.

A gázszolgáltató műszaki-biztonsági felülvizsgálójának felelőssége

Az elkészült létesítményt a kivitelező jelenlétében a gázszolgáltató műszaki-biztonsági szempontból felülvizsgálja, ellenőrzi a nyomáspróbákat, és az üzembe helyezéshez szükséges feltételeket (Pl. kéményvizsgálati bizonylat megléte). Azért felelős, hogy a kivitelezés a gázszolgáltató által véleményezett terv, illetve a tervhez adott szolgáltatói szakvéleményben előírt feltételek szerint történjen. Neki már nincs lehetősége arra, hogy felülbírálja a gázszolgáltató tervre adott véleményét, és arra sem, hogy a helyszínen (többnyire jószándékúan) írjon elő ezektől eltérő feltételeket. Ha mégis ilyen irányú döntést kellene hoznia (mert a valóság más, mint ami a terven szerepel), akkor azt a tervező bevonásával továbbítania kell a tervfelülvizsgáló felé.

A gázszolgáltató felelőssége

A gázszolgáltató a létesítést megelőzően köteles megadni az ügyfélnek (vagy tervezőjének):
• a gázellátásba bekapcsolni kívánt ingatlanhoz a csatlakozás pontját a hálózaton,
• az igénybe vehető legnagyobb teljesítményt,
• a csatlakozó vezetékre és a fogyasztói berendezésre vonatkozó műszaki követelményeket,
• a nyomásszabályozó és a gázmérő berendezés műszaki előírásait,
• és a tervezéshez szükséges egyéb adatokat.

A gázszolgáltató felelős azért, hogy a részére jogszabályban előírt beavatkozások (tervfelülvizsgálat, műszaki-biztonsági felülvizsgálat, az elkészült vezetékek gáz alá helyezése) határidejét betartsa. Felelős azért is, hogy az elkészült gázvezetékeket (vele együtt a nyomásszabályozót és a gázmérőt) - gáz alá, azaz - üzembe helyezze, de nem felelős a gázfogyasztó készülékek üzembe helyezéséért (ezt nem is teheti meg). Felelős azért is, hogy a fogyasztót az általa üzembe helyezett csővezetékek, nyomásszabályozó és gázmérő használatáról, kezeléséről és a veszélyhelyzetben szükséges tennivalókról kioktassa.

A felsorolt felelősségek

Alapját képező jogosultságokat nem célszerű külön megemlíteni, mert azok adottnak tekinthetők (ám, ha mégsem, akkor nyilvánvalóan kontár munkáról van szó). A fentiek rávilágítanak azokra a felelősségekre, amelyek egymástól ugyan szigorúan elválasztva, ám egymásra utaltságuknál fogva együtt kell, hogy működjenek abban a létesítési folyamatban, amelynek végeredményeként egy csatlakozó vezeték és/vagy fogyasztói berendezés elkészül, és az a legnagyobb biztonsággal szolgálja a gázfogyasztót.

---