Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Szén-monoxid-vészjelzők

2009/11. lapszám | VGF&HKL online |  3778 |

Az alábbi tartalom archív, 12 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Rovatunkban a fűtési idényre való tekintettel a füstgáz-visszaáramlás okozta veszélyekről írunk. Ha a szerelő kolléga a megrendelő orra alá nyomja ezt a cikket, nem kell sokat magyaráznia – de szakmabelieknek is sok tanulsággal és esetleges újdonsággal szolgálhat.

Mi a szén-monoxid?

A szén-monoxid színtelen, szagtalan és íztelen gáz, mely elsősorban szénvegyületek tökéletlen égése nyomán keletkezik. Szén-monoxid ugyancsak keletkezhet természetes vagy szintetikus anyagok égetésekor, például a cigarettafüst is tartalmazhatja. Erősen mérgező gáz, és mivel jelenlétét emberi érzékszervekkel nem lehet felismerni, a szén-monoxidot „néma gyilkos”-nak is nevezik. Kémiai képlete: CO.

A szén-monoxid sűrűsége közel áll a levegőéhez, annál csak csekély mértékben kisebb, tehát a CO könnyebb a levegőnél. A szén-monoxid fizikai tulajdonságai nagyon hasonlók a levegő 78%-át kitevő nitrogén jellemzőihez. Ennél fogva a szén-monoxid bár jellemzően felfelé száll, a levegővel kis légáramlás hatására is intenzíven keveredik, ezért helyiségen belüli rétegződést gyakorlatilag nem mutat (plafonon nem gyűlik össze).

Szénmonoxid mérgezés hatása az emberi szervezetre

Milyen hatással van az emberi szervezetre?

A szervezet oxigénellátását az ereinkben keringő vér biztosítja. A vérben található hemoglobin a tüdőbe belélegzett levegőben található oxigént megköti, és elszállítja a szervekhez, sejtekhez. A szén-monoxid az oxigénhez képest 240-szer erősebben kötődik a hemoglobinhoz carboxyhemoglobin-t alkotva, így jelenléte megakadályozza az oxigén megkötését. A mérgezéssel kapcsolatos tüneteket az oxigénhiány okozza, mely a vér carboxyhemoglobin-szintjével van összefüggésben. A carboxyhemoglobin felhalmozódik a vérben, így minél nagyobb a vér carboxyhemoglobin-tartalma, annál komolyabb tünetek jelentkeznek. A halmozódás sebessége függ a belélegzett szén-monoxid koncentrációjától. Minél nagyobb a szén-monoxid koncentrációja, annál gyorsabban halmozódik a vérben a carboxyhemoglobin, így annál gyorsabban jelentkeznek a mérgezési tünetek. Például 100 ppm CO-koncentráció esetén 10%-os carboxyhemoglobin-szint kb. 80 perc elteltével alakul ki, míg ugyanezt a mérgezési szintet 300 ppm-nél már 20 percen belül éri el a vér.

Tapasztalatok szerint a mérgezést elszenvedők zöme maradandó károsodás nélkül felépül, de a mérgezettek 10-15%-nál maradó szív-, agy- és idegrendszeri károsodás léphet fel. Különösen érzékenyek a szén-monoxid-mérgezésre a várandós anyák és magzataik, csecsemők, kisgyermekek, idős vagy beteg emberek, de a kisállatok is. Árulkodó jel lehet a háziállatok váratlan megbetegedése vagy halála, ha a család több tagjának is egyszerre hasonló tünetei vannak, vagy ha a tünetek gyorsan elmúlnak, ha elhagyják a lakást, és újra jelentkeznek, ha hazatérnek, illetve ha a tünetek szezonálisan jelentkeznek, például jellemzően a fűtési szezonban. Ugyancsak árulkodó jel, ha influenzajellegű tünetei vannak, de láza nincs.

A 14/2001 KöM-EüM-FVM együttes rendelet a szén-monoxid szennyezés egészségügyi határértékeként pillanatnyi szén-monoxid-koncentráció tekintetében 10mg/m3-t állapít meg, míg 24 órás átlagban a szennyezettség nem lépheti túl az 5mg/m3-t. Munkahelyeken a 25/2000 EüM-SzCsM együttes rendelet szabályozása alapján a megengedett egy műszakra vetített átlagos szén-monoxid-koncentráció nem haladhatja meg a 33mg/m3-et, míg rövid időre (egy műszak alatt maximum négy alkalommal és egyenként maximum 15 percre) nem haladhatja meg a 66mg/m3-es csúcsértéket. Az átlagos koncentrációra és a maximálisan megengedett koncentrációra vonatkozó kitételeknek egyszerre kell teljesülniük.
Fent említett rendeletekben mg/m3 mértékegységben közlik a megengedett CO-koncentrációt. Szobahőmérsékleten és légköri nyomáson a szén-monoxid sűrűsége 1,145 g/l, így levegőszennyezettségként a rendelet körülbelül 4-9 ppm CO-koncentrációt enged meg, munkahelyi környezetben hosszú távon 30 ppm, míg rövid távon (maximum 15 perc) kb. 60 ppm a megengedett maximum.

Összefoglalva: a szén-monoxid az emberi szervezetben felhalmozódva okoz akár végzetes mérgezést, kis mennyiségben azonban hosszú távon is elviselhető a jelenléte. Ebből következően a szén-monoxid-vészjelzőknek is a halmozódás veszélyére kell figyelmeztetniük, a kis koncentrációra azonnal bekövetkező riasztás megtévesztő, de erről részletesebben a vészjelzők működését tárgyaló fejezetben írunk.

2. kép: Elektrokémiai érzékelő cellával ellátott szén-monoxid érzékelő.

Hogyan keletkezhet?

A szén-monoxid kisebb-nagyobb mennyiségben minden olyan égési folyamatban keletkezik, ahol széntartalmú vegyületeket égetünk el. Ilyen jól ismert és mindenki által használt széntartalmú anyag a szén, faszén, koksz, földgáz, LPG, pébégáz, benzin, gázolaj, fűtőolaj, fa, kerti hulladék, pellet, papír, de még a cigarettában lévő dohány is. Ha az égés oxigénszegény környezetben zajlik, a CO-képződés rohamosan nő. Minden olyan készülék potenciális veszélyforrás, mely fosszilis tüzelőanyagot (gáz, olaj, fa, szén, egyéb) használ fel működése során. Nem csak a saját készülékeink, de a szomszédéi is veszélyforrást jelentenek társasházban például közös gyűjtőkéményes rendszereknél, de családi házas viszonylatban is, ahol a keletkezett füstgáz és ezzel a szén-monoxid a nyitott ablakunkon át beáramolhat a lakásba.
Ha a fent felsorolt készülékek konstrukciója megfelelő, és azokat arra képzett szakember szerelte be és helyezte üzembe, valamint azokat előírás szerint használjuk és rendszeresen karbantartatjuk, végezetül a megfelelő környezeti körülmények is biztosítottak, a készülékek működése során esetleg keletkező szén-monoxid nem juthat abba a zárt légtérbe, ahol emberek tartózkodnak vagy megfordulhatnak.
Még ha a fentiek szerint jártunk is el, előfordul, hogy meghibásodás, kedvezőtlen időjárási körülmények vagy mások gondatlansága miatt mégis szén-monoxid jut a lakásunkba. Számos szomorú példa mutatja, hogy a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt szenvednek szén-monoxid-mérgezést:
– 2004. november 20.: Tegnap kora este délkeleten elhagyta az országot a hidegfront előtt érkezett szélvihar, amely kidőlt fákat, megrongált háztetőket, leszakított vezetékeket hagyott maga mögött. Heten kerültek kórházba szén-monoxid-mérgezéssel Vasmegyerről, feltehetően az erős szél visszafújta az égésterméket a családi házba. (Népszabadság)
– 2006. március 12.: Nyíregyházán az erős szél az egyik lakás kéményén visszanyomta a gázkazán égéstermékét, s a szén-monoxid-mérgezéstől egy négytagú család lett rosszul és szorult orvosi segítségre. (DunaTV)
– 2009. március 08.: Az erős széllökés miatt több szén-monoxid-mérgezés is történt az elmúlt 24 órában. A mentőknek gyermekeket is kórházba kellett szállítaniuk – tudtuk meg Győrfi Páltól. Az Országos Mentőszolgálat szóvivője elmondta, szerencsére senki sincs életveszélyes állapotban, sőt, igazából mindenki könnyű szén-monoxid-mérgezéssel került kórházba. Inárcsról hat gyermek került be megfigyelésre, a budapesti XVIII. kerületben két helyszínen is láttak el betegeket, de Gyálra is riasztották a mentőket ma reggel. (Kossuth rádió)

A nem megfelelő beszerelés okozza a bajt:

– 2005. január 24.: Nagykanizsán fürdés közben halt meg egy 3 gyerekes 33 éves nő, aki egy alig másfél éve épült házban lakott. Az orvos szakértői vizsgálat megállapította: a halál oka szén-monoxid-mérgezés. A rendőrségi vizsgálat folyamatban van... (RTL) Az azóta elkészült igazságügyi szakértői vélemény azonban emberi mulasztásra utaló – tervezési és kivitelezési – hiányosságokat állapított meg.
– 2008. december 30.: December 23-án Érden halálos szén-monoxid-mérgezés történt. A szoba-konyhás lakást gázkonvektorral fűtötték, és mint utóbb kiderült, a konvektor égéstermék-kiáramlása nem volt megfelelő, ezért az égéstermék visszakerült a lakásba. Az Érdi Megyei Jogú Városi Tűzoltóság kiérkezett szakemberei 12 térfogatszázalék koncentrációjú szén-monoxidot mértek, az ott lakó ezt belélegezte, és ez okozta a halálát. ... a megkérdezett kéményseprő megerősítette, hogy egy szabályosan szerelt készüléknél az égéstermék nem juthat a lakásba, de mint mindenütt, itt is fordulhatnak elő hibák. Az érdi konvektor esetében az történhetett, hogy valamilyen ok – talán festés – miatt eltávolították, majd visszaszerelték a készüléket, azonban nem figyeltek arra, hogy az összerakás után is tökéletesen zárjon az azbesztszigetelés. Valószínű, hogy a szél visszanyomta az égésterméket a készülékbe, onnan pedig a szigetelés hézagjain át bekerült a lakótérbe. A szakértő hozzátette: kifogástalanul szerelt konvektor esetében is előfordulhat, hogy a szén-monoxid a fűtött helyiségbe kerül, ha az ablakon vagy körülötte nagyobb rések vannak. (Százhalombattai hírtükör)

A gondatlan üzemeltetés

– 2005. január 24.: Egy végfelhasználónk panaszolta el, hogy szerinte rossz a vészjelző készülék, mert neki kettő van a házban és az egyik rendszeresen megszólal. Megfigyelte a panaszos azt is, hogy a vészjelzés mindig azután hallható, amikor kikapcsolja a konyhai elszívót. Egy rövid beszélgetés nyomán kiderült, hogy az illetőnél tömör légzárású ajtók és ablakok vannak, valamint nyitott égésterű a kazánja, amely a konyhától csak egy belső ajtóval van elválasztva. Mivel az elszívó a tömör légzárású, és zárt ablakokon keresztül levegő utánpótlást nem kapott, az elszívó által létrehozott nyomáscsökkenés megfordította a kéményben a füstgáz áramlását, így a füstgáz a kémény helyett a lakótérbe távozott. Baleset szerencsére nem történt.

Pontos statisztikát egy hivatal sem vezet, a becslések szerint évente 10-30 ember szenved halálos szén-monoxid-mérgezést Magyarországon. Az enyhébb lefolyású mérgezések számát megbecsülni sem lehet, de valószínűsíthető, hogy ilyen-olyan okokból a lakosság nagy része szenvedett már el élete során kisebb mérgezéseket.

Hogyan kerülhetjük el a szén-monoxid-mérgezést?

Három lépés a CO-mérgezés elkerülése érdekében: 1. telepítsen CO-riasztót; 2. végeztessen rendszeres karbantartást a tüzelőberendezésein; 3. ismerje meg és ismerje fel a jeleket és a mérgezés tüneteit.
Egy megfelelően működő és megfelelő helyre felszerelt szén-monoxid riasztó telepítésével még azelőtt értesülhet a szén-monoxid jelenlétéről, hogy az bármilyen egészségügyi tüneteket okozna.
A készülékek rendszeres karbantartásával minimalizálhatjuk a meghibásodás okozta szén-monoxid-mérgezések kockázatát. Volt számos olyan eset is, ahol a gázkazán hőcserélőjének rendkívüli elkormozódása koszolódása okozta azt, hogy a füstgáz el sem jutott a kéménybe, hanem a hőcserélő alatt megfordulva közvetlenül a lakásba került.
Ha ismerjük a szén-monoxid jelenlétére, vagy a szén-monoxid-mérgezésre utaló jeleket, akkor a veszélyt korán felismerve, szakemberrel megvizsgáltatva készülékeinket, és szükség esetén a javításokat elvégeztetve megelőzhetjük a szén-monoxid-mérgezést.

Ilyen veszélyes szén-monoxid-képződésre, illetve enyhe szén-monoxid-mérgezésre utaló jelek lehetnek:
– Ha a gázláng a tűzhelyen, fűzőlapon, kazánban helyenként sárgás színű.
– Kéménybekötések helyén vagy a kémény vonalában a falon kormozódás tapasztalható.
– Influenza jellegű tünetek láz nélkül.
– A házban lakó kisállatok (kutya, macska, tengerimalac stb.) váratlan megbetegedése vagy halála.
– Ha a család több tagjának is egyszerre alakulnak ki hasonló tünetei.
– Ha a tünetek (fejfájás, szédülés) gyorsan elmúlnak, ha elhagyjuk a lakást, de rövid időn belül újra jelentkeznek, miután hazatérünk.
– Ha a tünetek szezonálisan jelentkeznek, például jellemzően a fűtési szezonban.

A szén-monoxid-mérgezés veszélye jelentősen csökkenthető, ha mindig ügyelünk az alábbiakra:
– Rendszeresen ellenőriztesse a kéményeket, ügyeljen arra, hogy fűtési szezonban ne legyen a kéményen madárfészek.
– Rendszeresen tartassa karban tüzelőberendezéseit szakemberrel.
– Ha a társasházban több lakásból közös kéménybe vannak kötve a tüzelőberendezések (ez ma is még több százezer lakást érint), feltétlenül konzultáljon szakemberrel, és ha csak teheti, újíttassák fel a füstgáz-elvezető rendszert.
– Gázkonvektoros fűtés esetén ne nyisson ki egy ablakot sem a lakás azon oldalán, ahol működő konvektor van (a szomszéd konvektora is működhet!).
– Ha nyitott égésterű tüzelőberendezése van (kazán, vízmelegítő, kandalló) győződjön meg arról, hogy a készülék levegő-utánpótlása biztosított, ne tömje be a falon kialakított szellőzőnyílást, ennek hiányában az ablakot tartsa nyitva, amíg a készülék üzemel.
– Ne működtessen konyhai elszívót, ha annak levegő-utánpótlása nem biztosított, nyisson ablakot vagy építtessen be szellőzőnyílást.
– Soha ne használjon zárt térben gázzal működő hősugárzót, illetve ne használja a fűzőlapot, gáztűzhelyt fűtésre.
– Ne építtessen tömör légzárású ablakokat zárt konyhába, vagy főzéskor mindig nyissa ki az ablakot.
– A kerti grillt soha ne használja bent a lakásban, zárt térben vagy nyitott ablak közelében.
– Ne járassa gépkocsija motorját zárt garázsban.

A fenti lépésekkel jelentősen csökkenteni lehet a szén-monoxid lakásba jutásának veszélyét és így a mérgezés kockázatát, de a legnagyobb gondosság ellenére is rajtunk kívülálló okok miatt veszélyes szintet érhet el a mérgező gáz szintje a lakásban. Maximális biztonságot csak a megfelelően elhelyezett és üzemeltetett, a vonatkozó szabvány (EN50291:2001) követelményeit tanúsítottan kielégítő szén-monoxid-vészjelző használata jelent.

Hogyan működik a szén-monoxid-vészjelző?

Sokféle szén-monoxid-vészjelző kapható a piacon ezek lelke az érzékelő szenzor, mely a szén-monoxid jelenlétét érzékeli, és veszély esetén riaszt. Az érzékelő szenzor lehet katalitikus, félvezető vagy elektro-kémiai elven működő. A 2001-ben bevezetett, CO-vészjelzők tulajdonságaira és üzemeltetésére vonatkozó EN50291:2001 szabvány előírásainak csak az elektrokémiai szenzorral szerelt vészjelzők képesek megfelelni. Minden Európában forgalomba hozott készüléknek rendelkeznie kell CE-bizonylattal, mellyel a készülék gyártója igazolja, hogy terméke megfelel minden vonatkozó európai előírásnak.

Az alábbi táblázat a szén-monoxid mérgezés hatásait mutatja be
Koncentráció Emberi szervezetre kifejtett hatás
200 ppm 2-3 óra tartózkodás után fejfájást okoz
400 ppm 1-2 óra után fejfájás, rosszullét, hányinger
800 ppm 45 perc után fejfájás és rosszullét
1600 ppm 20 perc után eszméletvesztés, 2 óra után halál
3200 ppm 5-10 perc után eszméletvesztés, 30 perc után halál
6400 ppm 1-2 perc után eszméletvesztés, 10-15 perc után halál
12800 ppm 1-3 percen belül beáll a halál
Az EN50291:2001 szabvány riasztási időre vonatkozó előírása
CO-koncentráció A készülék nem riaszthat A készüléknek riasztania kell
30 ppm 120 percnél korábban -
50 ppm 60 percnél korábban 90 percen belül
100 ppm 10 percnél korábban 40 percen belül
300 ppm - 3 percen belül
A szén-monoxid vérben történő felhalmozódása okozta tünetek.
COHb % Tünetek
0,3–0,7 Normál szint nem dohányzóknál
0,7–2,9 Jelenlegi tudásunk szerint tünetet nem okoz
2,9–4,5 Szív- és érrendszeri problémák szívbetegeknél
4–6 Dohányosok átlagos szintje
7–10 Szív- és érrendszeri problémák egészségeseknél
10–20 Enyhe fejfájás, gyengeség, magzatkárosodás
20–30 Erős fejfájás, hányinger, végtagok mozgási zavarai
30–40 Erős fejfájás, ingerlékenység, zavartság, látászavarok, hányinger, izomgyengeség, szédülés
40–50 Görcsös rángás, eszméletvesztés
60–70 Kóma, összeomlás, halál

A korszerű szén-monoxid-vészjelző működése azon alapszik, hogy egy a szén-monoxidot elnyelni képes vegyi anyag a szén-monoxid elnyelt mennyiségétől függően megváltoztatja fizikai jellemzőit, melyet elektronikusan mérve veszély esetén a készülék fény- és hangjelzéssel riaszt, esetleg ezeken felül elektromos kapcsolójelet is ad (például kazánt áramtalanít). Mivel az emberi szervezetben a szén-monoxid halmozódva okoz mérgezést, a szén-monoxid-vészjelzőknek a halmozódás veszélyére kell figyelmeztetniük. Ez azt jelenti, hogy
– az emberi egészségre nem ártalmas CO-koncentráció esetén a készülék nem riaszthat,
– kis koncentráció esetén a vészjelzőnek csak akkor szabad riasztania, ha a szén-monoxid olyan sok ideig van a légtérben, hogy a halmozódás miatt mérgezés léphet fel.

Minél nagyobb a CO-koncentráció, annál gyorsabban kell a készüléknek riasztania. Az EN50291:2001 szabvány a riasztási képességek vizsgálatára különböző részletesen meghatározott tesztelési módszerek végrehajtását írja elő. Például a nagy koncentrációval végzett tesztben a 15 percig tiszta levegőn tartott készüléket 15 percre 5000 ppm CO-koncentrációval terhelik, ekkor 3 percen belül riasztania kell. A 15 perc elteltével 1 órán át tiszta levegőn tartják a vészjelzőt, ezalatt a riasztásnak az első 15 percen belül meg kell szűnnie, majd 50 ppm CO-terhelésnek teszik ki 90 percre, vagy amíg a riasztó megszólal, ezalatt fenti táblázat szerint a vészjelző nem riaszthat 60 percnél korábban. Ezek után 15 percre ismét tiszta levegőre helyezik a vészjelzőt, aminek 6 percen belül abba kell hagynia a riasztást.

A fent leírt és a szabvány által előírt további tesztmetódusok is azt szolgálják, hogy ezek az emberi élet védelmét szolgáló készülékek minden körülmények között adjanak riasztást, ha az emberi szervezetre veszélyes ideig és koncentrációban van jelen a szén-monoxid a levegőben.

Figyelembe véve, hogy egy az esetleges életveszélyre figyelmeztető készülék téves riasztása komoly kellemetlenségeket és költségeket is jelenthet a felhasználó számára, a szén-monoxid-vészjelzők nem adhatnak téves riasztást. Téves riasztásnak nevezzük azokat a vészjelzéseket, amelyeket a készülék a táblázatban foglalt koncentrációk mellett az „a készülék nem riaszthat” oszlopban megadott időknél korábban ad le. Tehát ha egy vészjelző például 100 ppm koncentrációnál egy percen belül riaszt, az téves riasztás, hiszen ha ez a szén-monoxid-mennyiség a következő percekben elhagyja a szobát, az nem jelent a bentlakókra egészségügyi problémát.

Hova kell a szén-monoxid-vészjelzőt felszerelni?

A szén-monoxid-vészjelző csak akkor nyújt biztonságot, ha megfelelően került elhelyezésre. Az optimális elhelyezéshez figyelembe kell venni, hogy:
– a szén-monoxid bár felfelé száll, a levegővel elkeveredve nem mutat olyan rétegződést, mint például a földgáz,
– a szén-monoxid belélegezve okoz mérgezést, ezért elhelyezése légzési magasságban célszerű,
– a szén-monoxid-vészjelző riasztásának hangját éjjel a hálószobában is olyan hangerővel lehessen hallani, hogy arra felébredjenek,
– a veszély korai észlelése érdekében a vészjelzőt a szén-monoxid-forrás (pl. kazán, kandalló) közelében kell elhelyezni.

4. kép: Elektrokémiai érzékelő cellával ellátott szén-monoxid érzékelő.

A fentiek alapján a szén-monoxid-vészjelzőt az alábbiak szerint kell felszerelni:

– Ha a készüléket a falra rögzítik, akkor az legyen magasabban az ablak és az ajtó felső élénél, de legalább 15 cm-rel a mennyezet alatt.
– Ha a készüléket a mennyezetre rögzítik, akkor az legyen legalább 30 cm-re minden egyes faltól.
– A vészjelzőt a potenciális szén-monoxid-forrástól 1...3 méterre kell elhelyezni.
– Ha a helyiségben válaszfal vagy más térelválasztó is található, akkor a vészjelzőt a potenciális szén-monoxid-forrással azonos részben kell elhelyezni.
– Ha a mennyezet lejt, akkor a készüléket a helyiség magasabb részében kell elhelyezni.
– A hálószobában és más a potenciális szén-monoxid-forrástól távoli helyiségben elhelyezett vészjelzőt a helyiség azon részén kell felszerelni, ahol a helyiségben tartózkodók levegőt vesznek. Tehát hálószobában a vészjelzőt az ágy magasságában kell felszerelni.

5. kép: A kézi gázszivárgás-érzékelő a gyúlékony gáok jelenlétét érzékeli a levegőben.

Hova nem szabad szén-monoxid-vészjelzőt felszerelni?

– Épületen kívül,
– szekrénybe vagy az alá,
– nedves vagy nyirkos helyre,
– közvetlenül a mosogató vagy tűzhely fölé,
– ablak, ajtó közelébe, vagy olyan helyre, ahol légáramlat, huzat az érzékelést befolyásolhatja, például beszívó vagy elszívó ventilátor/légtechnikai nyílás közelébe,
– ahol a levegő áramlását valami, például függöny vagy bútor akadályozhatja,
– ahol a por vagy egyéb szennyeződés összegyűlhet és elszennyezheti az érzékelőt, megakadályozva annak működését,
– olyan helyiségbe, ahol a hőmérséklet -10 °C alá süllyedhet vagy 40 °C fölé emelkedhet,
– oda, ahol az könnyen feldőlhet, megsérülhet vagy ahonnan vigyázatlanul eltávolíthatják.

Mit tegyünk, ha megszólal a szén-monoxid-vészjelző?

A legfontosabb szabály, hogy soha ne vonjuk kétségbe a szén-monoxid-riasztó jelzését. Ha a szén-monoxid-vészjelző riaszt, akkor:
– nyissa ki az ablakokat,
– kapcsolja le a fűtőkészüléket, és ne is kapcsolja vissza, amíg azt szakemberrel át nem vizsgáltatta,
– menjen ki a lakásból tiszta levegőre,
– győződjön meg arról, hogy mindenki elhagyta a lakást,
– ha tűz van, ne próbálja meg eloltani, mert a CO-mérgezés miatt elvesztheti eszméletét és meghalhat,
– kérjen orvosi segítséget, ha szén-monoxid-mérgezési tüneteket észlel magán vagy másokon.

Ha bármikor azt gyanítja, hogy szén-monoxid-mérgezést szenvedett, háziorvosától kérjen vérvizsgálatot, hogy a vér carboxyhemoglobin- (COHb) szintjét megállapítva megbizonyosodhasson az akár csak enyhe szén-monoxid-mérgezés tényéről, és a szükséges óvintézkedéseket megtehesse.

6. kép: A gázok koncentrációját leggyakrabban ppm-ben adják meg, mely egymilliomod részt jelent.

Közkeletű félreértések

– Szerencsére manapság egyre inkább terjednek az úgynevezett zárt égésterű kazánok, amelyek a gáz égéséhez szükséges levegőt egy légbevezető csatornán keresztül a házon kívülről kapják. Azt gondolhatnánk, hogy ezek a készülékek teljesen veszélytelenek, azonban szomorú tapasztalatok mutatják, hogy szerelői gondatlanságból, alkatrész- vagy kéményhibából ezek a készülékek is okozhatnak szén-monoxid-mérgezést, bár való igaz, hogy esetükben a kockázat jelentősen kisebb, mint a nyitott égésterű kazánoknál vagy kandallóknál.
– Kézenfekvőnek tűnik kombinált gáz- és szén-monoxid-érzékelőt felszerelni, hiszen ekkor mind a szén-monoxid-mérgezés, mind a gázszivárgás okozta veszélyről időben kaphatunk figyelmeztető jelzést. Ez sajnos nem teljesen igaz, hiszen míg az éghető gázok rétegződve helyezkednek el a légtérben, tehát vagy a plafonon gyűlnek össze, vagy a padlón, ezzel szemben a szén-monoxid a levegővel elkeveredve nem mutat rétegződést. Így a szén-monoxid-vészjelző ideális helye a falon kb. 1,5-1,8 m magasságban van, a gázérzékelőt a lakásban használt gáz fajtájától függően vagy a padló, vagy a mennyezet szintjén lenne ideális elhelyezni. Az egy készülékben integrált szén-monoxid- és gázérzékelő akárhova is kerül felszerelésre, valamelyik funkciója nem fogja a maximális biztonságot nyújtani.
Sokan úgy vélik, a szén-monoxid olyan mérgező, hogy jobb, ha a vészjelző már a legkisebb koncentrációnál jelez. Egy ilyen készülék már egy cigaretta füstjére vagy egy kis széllökés hatására, a kandalló kéményén visszajutott csekély mennyiségű füstgáz CO-tartalmára is jelezne, és a sok-sok – szén-monoxid-mérgezés veszélye szempontjából – téves riasztás miatt tényleges veszélyhelyzetben a felhasználók esetleg nem vennék komolyan a riasztást. A korszerű szén-monoxid-vészjelzők az emberi szervezethez hasonlóan a szén-monoxid halmozódására jeleznek, így a szabványnak megfelelő, minőségi készülékek minden riasztását komolyan lehet venni.

CO-érzékelő


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem