Harmatponti érzékelők felülethűtés esetén
2009/11. lapszám | VGF&HKL online | 8200 |
Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Mikor kiválasztjuk lakásunk fűtési/hűtési rendszerét, otthonunknak vannak szempontjai, amiket szem előtt kell tartanunk. Szakmai és privát véleményem alapján is saját házam, lakásom fűtési-hűtési rendszereként mindenképp a felületfűtési-hűtési rendszert választom.
Alkalomadtán
, „civilek” előtt órákon át teljes odaadással tudok a rendszerről beszélni. Mikor egy házaspár ül velem szemben, gyakran elcsodálkozom, hogy a hölgyek mennyire tájékozottak a gépészeti megoldások terén, s mennyire szakmai kérdéseket tudnak feltenni. Az alapok tisztázása után természetesen mindig eljutunk ahhoz a kérdéskörhöz, mely a rendszer hűtési tulajdonságaira tér ki. Mindig elmondom, hogy a felületfűtő rendszereket alkalmasak az épület hűtési igényeit is kielégíteni, pusztán egy olyan eszközre, gépre van szükség, ami a vizet a kellő hőmérsékletre lehűti. Ez megoldható folyadékhűtőkkel, de akár egy kúttal is.
![]() |
| 1. kép |
Általában ezt a mondatot követi mindig az a kérdés, „De ezek megfelelő hőmérsékletű vizet adnak, vagy kell esetleg egyéb eszköz is?” A válasz a következő: Természetesen ugyanúgy, mint a fűtés esetében, itt is célszerű egy hőcserélőt közbeiktatni. Ennek több oka van, egyrészt mert hidraulikailag ketté lehet választani a hűtőkört a leadó résztől, másrészt pedig a keringő vízhőmérsékletét korlátozzuk.
Okkal merül fel a kérdés, miért kell korlátozni a víz hőmérsékletét, és egyáltalán milyen irányban? Válaszunk: Mivel azok az eszközök, gépek, amik a hideget szolgáltatják, általában lényegesen alacsonyabb hőmérsékleten üzemelnek, mint amit a mi rendszerünk felhasznál. Mi általában 16/18 °C-os rendszereket tervezünk be, ez azt jelenti, hogy az előremenő vízhőmérsékletet nem engedjük 16 °C alá. Ennek oka a párakicsapódás. S mivel a gépek általában ennél lényegesen alacsonyabb hőmérsékletet állítanak elő, mindenképp indokolt a hőcserélő beépítése.
Természetesen
rendszerünkben minél alacsonyabban tartjuk a vízhőmérsékletet, annál hatékonyabban tudja feladatát ellátni, azonban a levegő páratartalma végett kénytelenek vagyunk ennek korlátokat szabni. S itt térünk vissza a párakicsapódás kérdésére. Ez az egyik sarkalatos pontja ezeknek a rendszereknek.
Magyarországi viszonyok között nyáron a relatív páratartalom olyan, hogy amennyiben a rendszerben keringő víz hőmérséklete akár már csupán 13-14 °C körül van, a regiszterek kirajzolódhatnak a falon, mennyezeten. Természetesen amennyiben rövid ideig áll fenn ez az állapot, nem marad meg a falon a vonalrajz. Azonban hosszabb távon semmiképp sem javasolt, ha másért nem azért, mert semmiképp sem esztétikus. Egy másik ok lehet azonban, hogy az emberi komfortérzet nem lesz kielégítő egy ilyen esetben, mivel a fal felületi hőmérséklete ilyenkor igen hidegnek mondható, olyan 15-16 °C-nak. Amit szervezetünk jól visel, vagy legalábbis kényelmesnek, komfortosnak tart, az ennél néhány fokkal magasabban, úgy 20-21 °C környékén van.
![]() |
| 2. kép |
További kérdés ekkor, hogy erre milyen megoldást javaslunk, hogyan tudjuk figyelni, korlátozni a vízhőmérsékletet. Válasz: Mindenképp célszerű ún. harmatpont-érzékelőket beépíteni a falba, úgy, hogy a víz hőmérsékletét mérni tudják. Ezeket a helyeket tervezéskor megjelöljük, hogy a kivitelezéskor a megfelelő helyre kerüljenek az érzékelők. Figyelni kell arra, hogy az érzékelőn a regisztert „át kell fűzni”, így tudja csak a megfelelő vízhőmérsékletet mérni. A vezérlődoboz nem látszik, később beépítésre kerül a falba.
A harmatpont-érzékelők, mikor túl alacsony hőmérsékletet érzékelnek, vagy megszakítják a víz áramlását, vagy pedig emelik az előremenő víz hőmérsékletet. Ez csupán szabályozás kérdése.
![]() |
| 3. kép |
![]() |
| 4. kép |
Sokan bonyolultnak találják a felületfűtési-hűtési rendszereket, s félnek beépíttetni, hiszen sok mindenre kell odafigyelni. Azonban ilyenkor azt figyelmen kívül hagyják, hogy egy igényesebb radiátoros vagy fan coil-os rendszer esetében is sok-sok olyan eszköz kerül felhasználásra, amelyek szintén bonyolítják a helyzetet, csupán azokban az esetben nem ennyire szkeptikus a vásárló, s így nem kérdez a választás előtt ennyire részletekbe menőkig. Mind a harmatpont-érzékelőt, mind a szobatermosztátot később, amennyiben mégis elég meggyőzőek tudtunk lenni, észrevétlenül használni fogja, s használat közben a kényelem és a komfort természetessé válik.
Tervezői szemmel látom, a különböző rendszereknél bonyolultság szempontjából nincs sok különbség. Mindenféle rendszert lehet nagyon egyszerűen és nagyon komplikáltan is kialakítani, minden csak pénz és gondolatok kérdése.
Szigetvári Csilla




