Gyakori szabálytalan helyzetek lakásokban
2009/10. lapszám | VGF&HKL online | 3990 |
Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A fűtési idény kezdetekor nagyon hasznos lesz alábbi cikkünket megmutatni a kedves megrendelőnek, talán életeket mentünk meg vele, és a megrendelő is jobban elfogadja a nem szakember számára is érthető, világos érvelést, mintha a szerelő adná elő – így nem gyanakodhat például „megvágási” szándékra.
A földgáz napjainkban Magyarország
a legjelentősebb energiahordozó. A földgázzal ellátott települések és épületek aránya hazánkban világviszonylatban is kiemelkedő, csupán Nagy Britannia és Hollandia előz meg minket e téren. A magyarországi földgázfelhasználás egyik jelentős része a háztartási felhasználás. Az ország területén több mint 2600 településen több mint 10 millió gázkészülék üzemel. Fontos, hogy ezen készülékek karbantartása, cseréje szakszerűen történjen. A földgázelosztó társaságok hosszú távú érdeke, hogy a felhasználók a műszaki biztonsági előírásoknak, szabályoknak és a vonatkozó jogi szabályozásnak megfelelő gázkészülékeket üzemeltessenek. Munkánk során számos nem megfelelően üzemeltetett csatlakozó vezetékkel és felhasználói berendezéssel találkozunk. Jelen cikkben szeretném a legjellemzőbbeket bemutatni. (Cikkünk írója a Főgáz kötelékének tagjaként szerezte információit.)
Mindenekelőtt fontos tisztázni
a jelenleg hatályos ide vonatkozó jogi környezetet, amit elsősorban a 2008. évi XL. törvény és a hozzá kapcsolódó 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet szabályoz. A részletekbe való elmerülés helyett csupán néhány fontos passzusra kívánom felhívni a figyelmet, melyek szerint a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés az ingatlantulajdonos tulajdonát képezi, amelyek üzemeltetése a felhasználó kötelezettsége. A felhasználó, illetve az üzemeltető köteles a csatlakozó vezetéket és a felhasználói berendezést rendeltetésszerű állapotban tartani, rendeltetésszerűen üzemeltetni, a szükséges ellenőrzéseket és karbantartást a gyártói előírások alapján rendszeresen elvégeztetni, minden vonatkozó biztonsági előírást betartatni, a hatósági, illetve az engedélyes ellenőrzése során az ellenőrzés feltételeit biztosítani, rendszeres időközönként műszaki-biztonsági szempontból a berendezést felülvizsgáltatni. Lakossági fogyasztók esetében a gázmérőt a földgázelosztó térítésmentesen biztosítja a felhasználóknak, azonban annak állagmegóvása a felhasználó kötelezettsége.
Munkánk során a következő problémákkal találkozunk leggyakrabban, illetve az alábbiak okozzák a legsúlyosabb problémát:
- gépi elszívás létesítése kéményes készülékkel légtérkapcsolatban lévő helyiségben,
- engedély nélküli szerelések, készülékcserék,
- építészeti átalakítások következtében kialakult szabálytalan helyzetek.
Számos probléma adódik
abból, hogy korábban sikeres műszaki-biztonsági felülvizsgálatot követően a felhasználók a kéményes készülékkel légtérkapcsolatban lévő helyiségben gépi elszívást létesítenek, vagy olyan berendezést telepítenek, amely a helyiségből levegőt szív el, így okozva depressziót a kéményes készüléknél. Ilyen berendezések lehetnek szellőző ventilátorok, szag- vagy páraelszívók, szárítógépek, központi porszívók vagy akár szoláriumok is. Az ezen készülékek működésének hatására kialakult depresszió következtében a kémények huzata csökkenhet vagy meg is szűnhet, így könnyen égéstermék-visszaáramlás léphet fel. A visszaáramló égéstermék hatására az égés egyre tökéletlenebbé válhat, mert az égéshez szükséges oxigén egyre kisebb koncentrációban van jelen a helyiségben. A tökéletlen égés következtében szén-monoxid keletkezik egyre nagyobb koncentrációban.
A szén-monoxid súlyosan mérgező, a légutakon hatol be a szervezetbe, majd a tüdőn keresztül gyorsan szívódik fel a vérben. Leköti a vérben a hemoglobint, így a vér nem jut oxigénhez, és megbénítja az idegeket. A mérgezést szenvedő alany egy ideig tudatánál van, de cselekedni nem képes, súlyosabb mérgezés esetén beáll a halál. A szén-monoxid veszélyességét jól jelzi, hogy már 1600 ppm-es (0,16%-os) koncentrációban egy órán belül halált okozhat. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos 20-25 m³-es helyiségben már 0,032-0,04 m³ szén-monoxid-jelenlét is viszonylag gyorsan halált okozhat. Természetesen a mérgezés előzetes tüneteinek észlelésekor (fejfájás, hányinger, szédülés) gyors intézkedések hatására elkerülhető a tragédia. A problémát az jelenti, hogy könnyen összetéveszthető az influenza tüneteivel, és mivel színtelen, szagtalan gázról van szó, nem utal más a jelenlétére.
Kereskedelmi forgalomban kaphatók szén-monoxid érzékelők, amelyek a veszélyes koncentráció kialakulása előtt figyelmeztetnek ezen mérgező gáz jelenlétére. Természetesen a figyelmeztetésnél sokkal jobb megoldás, ha nem hozunk létre olyan helyzetet, ami előidézheti a mérgezést, és az esetlegesen veszélyt jelentő berendezések telepítése előtt kikérjük szakember tanácsát.
Fontos megemlíteni, hogy tökéletes égés során nem keletkezik szén-monoxid, tehát rendszeresen ellenőrzött és karbantartott gázkészülékek és kémények használata esetén, ha odafigyelünk az üzemeltetés feltételeire és körülményeire, nem történhet baleset.
A szakszerűen telepített, modern zárt égésterű berendezések használatával a szén-monoxid által okozta veszély teljesen megszüntethető a lakáson belül, mert ezek a berendezések a szabadból szívják az égéshez szükséges levegőt, és az égésterméket is oda juttatják ki, a lakás légterétől teljesen függetlenül. Sok esetben azonban mégsem választják ezeket a berendezéseket, mert úgy vélik, hogy drágábbak a hagyományos készülékekhez képest. Manapság azonban az áruk megközelítik a nyílt égésterű készülékekét, ha pedig figyelembe vesszük a járulékos költségeket – légbevezetők, belső átalakítások az új műszaki biztonsági szabályzatnak való megfelelés érdekében –, nem is beszélve a belső komfortról, már versenyképes készülékeket is találhatunk a piacon. Lelkiismeretes és felelős tervező és kivitelező kollégák szükségesek ahhoz, hogy a felhasználó biztonságát is szem előtt tartva segítsenek meghozni a megfelelő beruházási döntéseket.
Jó néhány esetben tapasztaljuk
hogy a gázkészülékeket és/vagy gázvezetékeket engedélyek és a földgázelosztói engedélyes előzetes tervfelülvizsgálata nélkül cserélik ki. Sok esetben ezek az engedély nélküli szerelések nem elégítik ki a hatályos műszaki-biztonsági szabályzatot vagy más érvényben lévő jogszabályt (országos településrendezési és építési követelményeket /OTÉK/, országos tűzvédelmi szabályzatot /OTSZ/ stb.). Ilyen esetben sajnos előállhat az életre vagy a vagyonbiztonságra veszélyes állapot, amikor is a berendezések üzemét be kell szüntetni. Az utólagos munkák költségei nem ritkán meghaladják az eredeti költségeket, és sokkal „fájdalmasabb” már egy befejezettnek vélt munka után újra kosszal, piszokkal és kellemetlenséggel járó javításba fogni. Mindezek elkerülésére és természetesen a jogszabályi előírásoknak való megfelelés érdekében a tervköteles átalakításokhoz készült dokumentációt be kell nyújtani többek között a területileg illetékes földgázelosztói engedélyeshez.
Vannak azonban olyan munkálatok, amelyek nem tervkötelesek, ezek a legfeljebb azonos teljesítményű, azonos működési elvű és a készülékek osztályozása szerint azonos alcsoportba tarozó gázkészülékek cseréi. Azonban a légellátási és égéstermék-elvezetési feltételek meglétét az ilyen esetekben is ellenőrizni kell.
A fentiekkel kapcsolatosan mindenképpen fontos megjegyezni, hogy a felhasználó részéről szabálytalan vételezésnek minősül, ha megbontja a nyomás alatti gázellátó rendszert, vagy a felhasználó, illetve a megbízásából eljáró, gázszerelőnek nem minősülő személy a fogyasztói vezetéket engedély nélkül átalakítja. Tehát az engedély nélküli szakszerűtlen átalakítás szabálytalan gázvételezésnek minősül.
Másik nagy köre a szabálytalan helyzetek kialakulásának
amikor a felhasználók nem is alakítják át a csatlakozó vezetéket és/vagy a felhasználói berendezést, csupán olyan építészeti átalakításokat végeznek, aminek következtében szabálytalan helyzet alakul ki.
Könnyen kialakulhat szabálytalan helyzet, amikor a növekvő energiaárak hatására egyre több háztartásban döntenek úgy, hogy a nyílászárók kicserélésével igyekeznek javítani a lakásuk energiafogyasztásán. A beépítésre kerülő fokozott légzárású nyílászárók következtében a lakásban korábban telepített, nyílt égésterű égéstermék-elvezetéssel nem rendelkező úgynevezett „A” típusú gázkészülékek (tűzhelyek, vízmelegítők stb.), illetve a nyílt égésterű, de égéstermék-elvezetéssel rendelkező, úgynevezett „B” típusú gázkészülékek (vízmelegítők, kazánok stb.) égéshez szükséges frisslevegő-ellátása megváltozik, egyes esetekben meg is szűnik. Ilyen helyzetben tehát, amikor a felhasználói berendezés üzemeltetésének műszaki-biztonsági feltételeit befolyásoló üzemeltetési körülmények megváltoznak, épületgépész tervezői felülvizsgálat szükséges. A felülvizsgálat folyamán a tervező pontosan meg tudja határozni, hogy milyen típusú és hány darab légbevezető idom szükséges, vagy milyen más biztonságos módon elégíthető ki a gázkészülék üzeméhez szükséges frisslevegő-ellátás.
Sok esetben fordul elő, hogy szobák összenyitásával, falak eltávolításával, belső ajtók megszüntetésével, olyan helyzetet teremtenek, amely az érvényben lévő műszaki-biztonsági szabályzatnak nem felel meg. Ilyenkor mindig szem előtt kell tartani, hogy amennyiben a meglévő gázkészülékek esetében a létesítéskor érvényes feltételekben (elhelyezés, légellátás stb.) változás következik be, illetve az érintett helyiségek rendeltetése megváltozik, az új szabályzatnak megfelelően kell a készülékeket üzemeltetni és elhelyezni. Ez főleg a már korábban említett A és B típusú készülékek elhelyezésénél okoz problémát, ahol is a műszaki-biztonsági szabályzat lényegesen szigorúbb a korábbiakhoz képest. De gondot jelenthet az is, ha a gázmérő vagy a gáztűzhely egy légtérbe kerül alvás céljára szolgáló helyiséggel. Az ilyen átalakítások során is elengedhetetlen a konzultáció épületgépész mérnökkel, aki fel tudja hívni a figyelmet a megváltozott előírásokra, és megfelelő műszaki megoldást tud javasolni a felhasználónak.
Összefoglalva
megfogalmazható, hogy a lakásokban lévő gázkészülékek biztonságos működésének három sarokpontja van: az égéshez szükséges levegő biztonságos bevezetése, a keletkezett égéstermék megbízható szabadba juttatása, és végül, de nem utolsó sorban a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés biztonságos (tömör, karbantartott, szakszerűen kivitelezett) üzemeltetése. Mindezek kapcsán felmerül a tervezésben, a kivitelezésben, az ellenőrzésben, a beüzemelésben és az üzemeltetésben közreműködők felelőssége. Lehet bírálni a GMBSZ-t, sok szempontból nem tökéletes; lehet kibúvókat keresni, hogy a tervezési, kivitelezési vagy akár az ellenőrzési munka könnyebb legyen, de a felhasználó érdekeit szem előtt tartó szakembernek minden körülmények között tudnia kell biztosítani a megbízható működéshez szükséges alapvető feltételeket, amik nem jogszabályokon és különféle előírásokon alapulnak, hanem a természet törvényein, amelyeket megkerülni nem lehet. Biztatok minden kedves kollégát arra, hogy munkájában törekedjen a biztonságra és a műszaki igényességre, még akkor is, ha sok esetben ez a nehezebb út.
