Halálos szerencsétlenség

2009/10. lapszám | Matiassich Péter |  5157 |

Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A munkahelyi balesetek túlnyomó többsége emberi butaság és felelőtlenség miatt következik be, erre jó példa alábbi történetünk.

A baleset bekövetkezésének előzményei

L. Cs. 19XX. május 27-től dolgozott az A. Építőipari Kft.-nél. 19XX. szeptember 23-án a mélyépítési munkahelyen munkavégzés közben halálos kimenetelű üzemi balesetet szenvedett.

L. Cs. a XV. kerületi X. áruház mélyépítési munkahelyén átemelő műtárgy csatornaaknánál végezte munkáját. A munkavégzés helyétől kb. 10 méterre, a kijelölt munkaterület határán túli (kerítés nem volt felhúzva), durván elegyengetett területen oldalpalástjára fektetve állt egy R. betoncső (belső átmérő 260 cm, külső átmérő 308 cm, oldalpalásthossz 140 cm, súlya 7101 kg). A betoncső oldalirányú elmozdulás ellen kétoldalt rögzítve volt egy-egy 15x15 vagy 20x20 cm-es dúcfával (L. J. villanyszerelő bírósági jgyk.).

Az időjárás napok óta esős, szeles volt, ezért délelőtt 10 óra után az erősen zuhogó eső miatt az átemelő műtárgy-csatornaaknánál munkát végző négy dolgozó abbahagyta a tevékenységét, és egyenként elmentek a közelben álló betoncsőhöz, amibe belépve védve voltak az esőtől. Annak ellenére álltak a betoncsőbe, hogy a közelben telepítve volt a dolgozók részére egy öltöző-tartózkodó konténer (kb. 90 méterre). Nyilvánvalóan azért választották a betoncsövet, mert az volt közelebb.

Amikor az utolsó ember beállt a betoncsőbe, az megbillent és felborult. Tehát a betoncső peremével előre bukott, és eközben a belőle kiugró emberek közül L. Cs.-re esett, aki az ütés következtében halálos sérüléseket szenvedett.

A betoncső helye és környezete a baleset utáni állapotban. A talajjal feltöltött, durván elegyengetett terület a betoncső tárolási helye. 1: oldalirányú elmozdulás elleni támasztó dúca

A balesetet követő események

A baleset halálos kimenetelére tekintettel az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Fővárosi Felügyelősége, valamint a BRFK XY. kerületi Rendőrkapitányság Rendkívüli Haláleseti Alosztálya balesetvizsgálatot végzett. Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeként megállapításra került, hogy személyi felelősség a sérültön kívül mást nem terhel. Ezt megerősítette az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Fővárosi Felügyelőségének a tárgyi munkabalesetet összefoglaló vizsgálati jelentése.

2000. év elején L. Cs. özvegye, valamint négy kiskorú gyermeke kártérítési igénnyel fordult az elhunyt munkáltatójához, az A. Építőipari Kft-hez. Indoklásuk a következő volt:

• az elhunyt dolgozó vétkessége nem nyert bizonyítást, továbbá,
• a munkáltató nem bizonyította, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta, valamint
• a munkáltató nem megfelelően rögzítette a betoncsövet, és nem úgy szervezte a munkát, hogy a baleset ne következzen be.

A sérült munkáltatója vitatta a kereset jogosságát, tagadta, hogy a munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségei megszegése miatt következett volna be a baleset. A baleset bekövetkezésének okaként kizárólag a sérült előírásellenes tevékenységét nevezte meg. Az elutasításra válaszul L. Cs. özvegye, valamint négy kiskorú gyermeke 20XX. június XX-én kártérítési pert indított a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon.

Az eljárás folyamán a Bíróság a baleset bekövetkezésének és lefolyásának tisztázása céljából igazságügyi munkavédelmi szakértői vizsgálatot rendelt el, amely a felelősség megállapítására irányult. Ennek a szakértői vizsgálatnak az eredményét a munkáltató nem fogadta el, és újabb szakértői vizsgálat elvégzését kérte a Bíróságtól. A fentiekben ismertetett, ellentmondásos álláspontok miatt a Bíróság a baleset bekövetkezésének és lefolyásának tisztázása céljából újabb igazságügyi munkavédelmi szakértői vizsgálatot rendelt el.

Ténymegállapítások a balesetről

A balesetet megelőzően a sérült egészségi és fizikai állapota a munkavégzéshez megfelelő volt. A munkavédelmi oktatási napló bejegyzése szerint megállapítható, hogy a sérültet a balesetet megelőzően a végzendő munka balesetveszélyeire kioktatták. A balesetet követően a Rendőrkapitányság vizsgálata megállapította, hogy személyi felelősség a sérültön kívül mást nem terhel. A balesetet követő munkabiztonsági felügyelői vizsgálat is megerősítette, hogy a munkáltató részéről szabálytalanságot, illetve személyi felelősséget a vizsgálat során nem lehetett megállapítani. A sérült ismerte a munkavégzéshez előírt védőeszközök használatát, fontosságát. A sérült a balesetet megelőzően több esetben végzett hasonló munkafolyamatokat. A sérültnek a balesetet megelőzően munkájával kapcsolatban balesete nem volt. A R. betoncső tárolási helye talajjal feltöltött, durván elegyengetett terület volt, amelyen víztócsák, valamint több centiméteres sár volt (lásd a 2. képen).

A kirendelő végzésben foglalt kérdések és az azokra adott válaszok

1. A perbeli csődarab tárolásával kapcsolatban milyen munkavédelmi előírások voltak hatályosak a baleset bekövetkezésekor?
   A baleset bekövetkezésekor a perbeli csődarab tárolásával kapcsolatban az alább felsorolt legfontosabb, munkavédelmi előírások voltak hatályosak.
   • 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről, 18. § (1): …munkaeszköz, anyag… tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet. 29. §: …a tárolóhelyeket a tárolt anyagok fizikai… tulajdonságainak, …a környezetből eredő hatásoknak, illetőleg az anyag emberi egészségre, környezetre gyakorolt hatásának, a …tárolás módjának figyelembevételével kell kialakítani.
   • 32/1994. (XI. 10.) IKM Építőipari Kivitelezési Biztonsági Szabályzat, 6. 1.: …anyagokat, munkaeszközöket… raktározni csak úgy szabad, hogy azok leborulás, feldőlés, elcsúszás, leesés ellen megfelelően biztosítva vannak.
   • 2/1972. (MK 6.) KPM rendelet a Közlekedési baleset-elhárító és egészségvédő óvórendszabály IV. Anyagmozgatás, anyagtárolás című fejezetének kiadásáról, 4. 21. 5.: …a tárolt anyagok szétgurulásának megakadályozására erre a célra szolgáló eszközöket, ékeket stb. kell biztosítani. 4. 21. 6.: Az alátétek, ékek stb. a várható igénybevételnek ellenállók legyenek. 4. 22. 7.: Henger alakú anyagokat általában a palástjukon kell tárolni. Ha a kör keresztmetszetű anyag palásthossza egyenlő a kétszeres átmérővel (H = 2 D), vagy annál kevesebb, úgy homloklapján is tárolható. 4.21.20.: Munkahelyen az egyes nyersanyagok, készáruk, alkatrész tárolására vonatkozó meghatározásokat, az óvórendszabályban nem tárgyalt tárolási módokat, továbbá a tárolás rendjének részletes szabályait a VMSZ-ben kell meghatározni.
   • A Vállalati Munkavédelmi Szabályzat Biztonságtechnikai oktatási tematika c. melléklet Anyagtárolás c. fejezete az előre gyártott vasbeton elemek tárolására a gyártó előírásait nevezi meg.
   • A R. csövek XXX jelű technológiai utasításának Raktározás c. fejezete csak annyit említ, hogy a gyűrű alakú elemek fekvő helyzetben is tárolhatók.
2. Alperes a csődarab tárolásakor a vonatkozó munkavédelmi előírásokat megtartotta-e?
   Az Alperes a csődarab tárolásakor a vonatkozó munkavédelmi előírásokat megtartotta. A betoncső oldalirányú elmozdulás ellen kétoldalt rögzítve volt egy-egy 15x15 vagy 20x20 cm-es dúcfával.
   A mellékelt fotón látható, hogy oldalirányú elmozdulás elleni támasztó dúcfa volt a cső két oldalánál elhelyezve. A dúcfák megléte bizonyítja, hogy a betoncső a tárolási helyére való elhelyezése óta oldalirányú elmozdulás ellen megfelelően volt rögzítve. A munkáltató a betoncső elhelyezéskor megfelelőnek találta a tárolási hely szilárdságságát a tárolásra. Amit a munkáltató előre nem láthatott, az a betoncső elhelyezését követő időszakban történt erős esőzések következménye, az addig keménynek tűnő talajszerkezet megpuhulása és a feltöltött gödrökben levő, nem tömörített, laza talajszerkezet szilárdságvesztése. Bár a betoncső elhelyezéskor a munkáltató betartotta a munkavédelmi előírásokat, biztonságosabb megoldás lett volna a gyűrű alakú betoncső fekvő helyzetben, homloklapján való tárolása.
   A perbeli helyen és időben végzett tevékenységnél nem volt szükség az adott munkafolyamat munkavégzési helyén tartózkodó munka-, brigád- vagy építésvezető állandó jelenlétére.
3. Az építési területen dolgozó munkavállalók munkavédelmi oktatásának mire és milyen részletességgel kell kiterjednie?
   Az építési területen dolgozó munkavállalók munkavédelmi oktatásának olyan részletesnek kell lennie, hogy a munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. A munkavállalónak az elsajátított anyagot készség- és jártasságszinten kell ismernie. Az oktatásnak olyan részletesnek kell lennie, hogy „a dolgozó a munkáját a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, elírások, és utasítások szerint legyen képes végezni.” (A Munka Törvénykönyve, 1992. XXII. Törvény, 103. § (1) b.)
   A bírósághoz beküldött Vállalati Munkavédelmi Szabályzat a 4. 2. 3. pontban előírt munkavédelmi vizsgáról szóló naplóbejegyzése alapján megállapítható, hogy a sérült a munkavédelmi oktatáson 19XX. 06. 14-én valóban részt vett.
4. Akadályozva voltak-e az építési területen dolgozók abban, hogy a kijelölt melegedőhelyiséget igénybe vegyék?
   Az építési területen dolgozók nem voltak akadályozva abban, hogy tartós esőzés alkalmával a kijelölt melegedőhelyiséget igénybe vegyék. A dolgozók egészségének védelmére szolgál a melegedőhelyiség. Ebből kifolyólag magától értetődik, hogy szélsőséges időjárásviszonyok között a dolgozók egészségük védelmében használhatják azt. A munkavezető felelőssége, hogy engedélyezi-e az általa irányított dolgozóknak esős időben a munkaterület elhagyását és a melegedőbe való távozását. A balesetnél jelenlevő dolgozók azért nem mentek a melegedőkonténerbe, mert az kb. 90 méter távolságban volt a munkaterülettől. Mivel a betoncső csak kb. 10 méterre állt a munkaterülettől, inkább ezt választották eső elleni védelemnek.
5. A csődarab feldőlését mennyiben befolyásolta az, hogy abba a munkavállalók beálltak?
   A beálló munkavállalók súlyától megnőtt tömegű betoncső súlypontjának egyensúlyi helyzeten kívülre kerülése miatt billent ki a csődarab az addigi stabil állapotából. A balesetet megelőzően a betoncső biztonságos, egyensúlyi helyzetben állt a tárolási helyén. A dúcfák megléte bizonyítja, hogy a betoncső a tárolási helyére való elhelyezése óta oldalirányú elmozdulás ellen megfelelően volt rögzítve.
   A betoncső elhelyezését követő időszakban történt erős esőzések következtében az addig keménynek tűnő talajszerkezet megpuhult, és a feltöltött gödrökben levő, nem tömörített, laza talajszerkezet elvesztette a szilárdságát. A betoncső talajjal érintkező palástfelülete alatt levő talaj szilárdsága még ekkor is akkora volt, hogy egyensúlyban tartotta a betoncsövet.
   A betoncsőbe lépő 3 dolgozó kb. 300 kg összsúlya a dolgozók felé mozdította el betoncső súlypontját, amely az utánuk belépő L. Cs. csőbe állásakor kikerült az egyensúlyi helyzetéből. Ekkor kezdett dőlni a cső, és peremével előrebukott.
6. Az építési területen dolgozó szerelők, illetve munkavállalók belátási képessége kiterjedhet-e arra, hogy a csődarabba történő beállás balesethez vezethet?
   Az építési területen dolgozó munkavállalók nem számíthattak arra, hogy nyári, száraz időszakban egy 7100 kg súlyú, 1,4 méter hosszú, oldalára fektetett betoncső kibillenhet az egyensúlyi helyzetéből. A betoncső tárolási helyére való elhelyezése óta oldalirányú elmozdulás ellen kb. 20x20 cm-es dúcfával megfelelően volt rögzítve. A 7100 kg súlyú, 1,4 méter hosszú, palástfelületi oldalára fektetett betoncsövet nyári, száraz időszakban 4 ember sem tudta volna egyensúlyi helyzetéből kimozdítani.
   Építési területen azt a területet értjük, ahol a tárgyi kivitelezési munkák során munkavégzés történik
7. A perbeli helyen és időben végzett tevékenységnél szükséges lett volna-e munka-, brigád- vagy építésvezető jelenléte?
   A perbeli helyen és időben végzett tevékenységnél nem volt szükség az adott munkafolyamat munkavégzési helyén tartózkodó munka-, brigád- vagy építésvezető állandó jelenlétére. A baleset időpontjában a megbízott irányító személy az építésvezető-helyettes volt, aki az építkezésen tartózkodott. Ő csak annyi időre távozott el a baleset helyszínéről, ameddig a dolgozók részére védőeszközöket (esőköpenyeket) hozott a melegedőkonténerből. A baleset helyszínén, az átemelőnél egy dolgozó hegesztett, egy kiszolgálta, a későbbi áldozat pedig a csapadékvizet szivattyúzta az aknából. Ezek a munkák egyszerű munkafolyamatok voltak, amelyek nem kívánták meg az irányító személy felügyeletét.
8. Megállapítható-e, hogy a baleset az építési területen belül történt?
   A baleset az építési területen belül történt! Építési területen azt a területet értjük, ahol a tárgyi kivitelezési munkák során munkavégezés történik. Amennyiben a betoncsövet az építkezési kerítés vonalán kívül helyezték el, akkor az a hely is építési területként funkcionált, mert a későbbiek folyamán munkavégzés keretében történik az elszállítás. Munkavégzés pedig a munkaterületen végezhető, ami ez esetben építési területnek minősül.
9. A cső elhelyezése a munkaterületen kívül vagy belül volt-e?
   A cső a munkaterületükön kívül lett elhelyezve. Munkaterületen azt a területet értjük, ahol a meghatározott feladatot végző dolgozók munkavégzésük során tevékenykednek. A perbeli esetben a betoncső egyértelműen a balesetben érintett dolgozók munkaterületén kívül volt elhelyezve, mivel a munkájuk nem a csődarabbal volt kapcsolatos.
10. Vonatkoznak-e a munkavédelmi előírások az üzemi területen kívüli tárolásra?
    A munkavédelmi előírások az üzemi területen kívüli tárolásra is vonatkoznak, azaz arra a helyre, ahol szervezett munkavégzés folyik. A munkavédelmi előírások az 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről, 9. § (1) szerint alkalmazandó: a törvény hatálya – a (2)-(3) bekezdésekben megállapított kivételekkel – kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik. (2) a törvény meghatározott rendelkezéseit (26/A., 28., 32., 40., 44. és 45. §-ok) alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodóra is (járókelő, látogató, szolgáltatást igénybevevő stb.).
11. A munkavédelmi oktatás csak az üzemi területen belülre, azaz az építési területre, a munkahelyre vonatkozik, vagy azon kívüli területre is tartalmazhat előírásokat?
    A munkavédelmi előírások (oktatás tartalma) az üzemi területen kívüli és belüli területre, esetünkben építési területre és munkahelyre is vonatkoznak, azaz arra a helyre is, ahol szervezett munkavégzés folyik. Az 1993. évi XCIII. tv. 50. § rendelkezik a munkavédelmi oktatással kapcsolatos előírásokról, miszerint: a munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal.
    55. §: A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodni kell arról, hogy a munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes idő tartalma alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel...; ugyanakkor az 54. § b) előírása szerint „a munkáltató köteles rendszeresen meggyőződni arról, hogy ... a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket!”

R rendszerű NA 2600 (H) hengeres típusú vasbeton cső oldalnézete és metszete

Összegzés

A balesetelemzés során megállapítottam, hogy a baleset bekövetkezésének ok-oksági láncolatában nem követett el sem a munkáltató, sem a sérült munkavédelmi szabályszegést.

---