Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Fű­té­si rend­sze­rek víz­ke­ze­lé­se III.

2010/4. lapszám | Paller Tamás |  6943 |

Az alábbi tartalom archív, 11 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Fű­té­si rend­sze­rek víz­ke­ze­lé­se III.

A fűtésrendszerekben fűtőközegként sok esetben csapvizet használnak. A csapvíz tartalmaz oldott ásványi sókat, melyek szükségesek életfolyamatainkhoz. Ezeknek az oldott sóknak egyik tulajdonságuk, hogy a víz melegítésének hatására kiválnak a vízből (kémiai és vízkeménységi fogalmak a keretes írásban), és vízkő formájában lerakódásokat okoznak kazánok hőcserélőiben is, ezáltal rontják azok hatásfokát. A vízben oldott sók mennyiségét az ún. keménységi fokkal (nk°) szokás megadni. 1 német keménységi fokú víz 1 köbdeciméterében (literjében) 10 mg kalcium-oxiddal egyenértékű kalcium vagy magnézium található oldott állapotban.

1. kép: Hőcserélő-tisztítás. Nagy áramlási sebesség + megfelelő tisztító adalék=teljes siker.

A vízben oldott sók mennyiségét az ún. keménységi fokkal (nk°) szokás megadni. 1 német keménységi fokú víz 1 köbdeciméterében (literjében) 10 mg kalcium-oxiddal egyenértékű kalcium vagy magnézium található oldott állapotban. Ennek megfelelően egy 100 liter 20 német keménységi fokú vizet tartalmazó fűtésrendszerben 20 gramm oldott só rejtőzködik, ami ha mind kiválik, körülbelül egy evőkanál mennyiséget tesz ki. Ez természetesen nem használ a fűtési rendszernek, de mint az a fűtésrendszerek belső korrózióját tárgyaló cikkekből kiderül, a belső korrózió okozta iszapképződés okozza az igazán nagy problémákat. A helyzet egy kicsit változik, amennyiben egy fűtésrendszerben sokkal több víz található, és főleg akkor okozhat a vízkő kiválás érdekes helyzeteket, ha egy kis áramlási utakkal rendelkező kazán hőcserélőjén keresztül áramoltatjuk ezt a sok vizet.

2. kép: A hőcserélőből kiszedett vízkő- (vízkavics) darabok. Némelyik hossza eléri a 15mm-t.


Most egy olyan budai családi ház fűtésrendszerét szeretnénk bemutatni, ahol a napkollektoros rendszerek puffertárolójaként egy 12 m3-es medencét használnak, a fűtést napenergia hiányában egy gázkazán biztosítja. Itt a falikazán hőcserélőjében öt év alatt már annyi vízkő ki tudott válni, hogy a hőcserélő teljesen eldugult. A puffermedence vizét ráadásul le is cserélték időközben, ezzel a vízkő-utánpótlást is biztosították.
A 12 m3 vízben 20 német keménységű vizet feltételezve 2,4 kg oldott só volt, melyet a vízcserével meg is kétszereztek, nem csoda hát, hogy a hőcserélő eldugult a vízkőtől. A feladat a hőcserélő tisztítása volt, és mivel egy alumínium hőcserélőről volt szó, csak semleges kémhatású szerek jöhettek számításba.
Megállapíthatjuk tehát, hogy nagy mennyiségű vizet tartalmazó rendszereknél (főként szűk keresztmetszetű hőcserélők esetén) bizony oda kell figyelni a vízkőkiválás okozta problémákra, célszerű ezeket a rendszereket ioncserével lágyított vízzel feltölteni.

A víz keménysége

Kémiailag tiszta víz a természetben nem található. A vízben lévő idegen anyagokat három csoportra osztjuk:
•oldott gázok,
•oldott sók,
•lebegő szennyezések.

A lehulló csapadékvíz oldja a levegőben lévő gázokat. Ipari és lakóövezetekben bizonyos gázok, például CO2, SO2, nitrózusgázok stb. nagyobb mennyiségben oldódhatnak a lehulló csapadékban. A szénsavtartalmú víznek a karbonátos kőzetekre gyakorolt kémiai hatása a legnagyobb jelentőségű. A rosszul oldódó karbonátok ilyenkor jól oldódó hidrogén-karbonátokká alakulnak át. Az agresszív CO2 hatására a szilikátos kőzetek is elmállanak, miközben SiO2 és agyag keletkezik.
A vízben oldott kalcium- és magnéziumsókat összefoglalóan keménységet okozó sóknak nevezzük.
A melegítéssel kicsapható Ca(HCO3)2 és Mg(HCO3)2 okozta keménységet változó vagy karbonátkeménységnek (kk) nevezzük.
A szulfátok, kloridok ilyen módon nem küszöbölhetők ki, így azok az úgynevezett állandó keménységet vagy nem karbonátkeménységet (nkk) adják. Az állandó és a változó keménység összege az összes keménység (ök), mely a vízre jellemző, és szintén mérhető adat.
Amikor a víz keménységéről beszélünk, általában összes keménységre gondolunk. E jellemzőt szokás szerint keménységi fokokban adjuk meg.
Magyarországon jellemzően a német keménységi fokot használják (jele nk° vagy °d), de használatos még a francia keménység (fk°), illetve az angol keménységi skála (ak°) is.

•1 nk° keménységű az a víz, mely 10 mg/l kalcium-oxiddal (CaO) egyenértékű kalcium- vagy magnéziumvegyületet tartalmaz.
•1 fk° keménységű az a víz, mely 10 mg/l kalcium-karbonátnak (CaCO3) megfelelő mennyiségű kálcium- és magnéziumvegyületet tartalmaz. (Ezen skála előnye, hogy a kalcium-karbonát molekulasúlya 100, így könnyű vele számolni.)
•1 ak° keménységű az a víz, mely 14,3 mg/l kalcium-karbonátnak megfelelő mennyiségű kalcium- és magnéziumvegyületet tartalmaz.

A különféle keménységi fokok között a következő az összefüggés:

1 nk° = 1,79 fk° = 1,25 ak°

Vízkeménység német keményégi skálán:
 

Nk keménység  
0-4 nagyon lágy
4-8 lágy
8-18 közepesen kemény
18-30 kemény
30 felett nagyon kemény



A vízlágyítás nemcsak kémiai módszerekkel, a sók csapadékként való kiválását elősegítő adalékokkal lehetséges. Számos esetben használnak ún. ioncserélőket, amelyeken áthalad a víz, és a benne levő Ca- és Mg-ionok nátrium-ionokra cserélődnek. Így lágyított vizet kapunk, melyben nincs annyi oldott kalcium, amely vízkő-lerakódáshoz vezet. A mágneses elven működő eszközök legfeljebb helyi védelmet nyújthatnak, és nem garantálhatják például egy egész ház vízvezetékének vízkőmentességét.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem