Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Kazánok biológiai szennyezettsége

2010/4. lapszám | Harangozó Bettina |  3695 |

Figylem! Ez a cikk 16 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Kazánok biológiai szennyezettsége

A kazánokban is előfordulhat az a helyzet, hogy a csövekben elszaporodnak a baktériumok, és ezek eltömítik a rendszert. A nyári időszakban, mikor a rendszer kihűl, a radiátorokban lévő vízben megjelennek bizonyos baktériumok, mikroorganizmusok. Ezeknek a problémáknak az okait keressük és vizsgáljuk az alábbiakban. A vízszolgáltatók által a vízhez hozzáadott klór elpusztítja. De csináljunk egy egyszerű kísérletet. Engendjünk csapvizet egy pohárba, és várjunk. Pár nap múlva zavaros lesz, és később bűz is megjelenik, mely a baktériumok jelentlétére utal. A klór csökkenő koncentrációja és az oxigén jelenléte az oka megjelenésüknek. A radiátorokban lévő mikroorganizmusok is táplálkozhatnak oxigénnel, mivel a vízzel oxigén is bekerül a csőrendszerbe, de inkább a nitrogénnel táplálkozó baktériumoknak kedvez az ilyen jellegű környezet, mint például a Nitrosomonas és a Nitrobacter.

A baktériumok nagy részét

A nitrogént főleg a vízben lévő ammóniumion szolgáltatja. Az ammónium mellett a vízben található egyéb anyagok, mint például foszfor és egyéb, a beepítés során bekerült földben és homokban megtalálható tápanyagok támogatják a baktériumok, mikroorganizmusok életét és nagymértékű szaporodását.
A magyarországi ivóvíz minőségét a 201/2001-es kormányrendelet szabályozza. Ez alapján az ivóvízben a megengedhető ammonium-határérték 0,5 mg/l, de a vízszolgáltatóknak 0,1 mg/l határértéket kell tartaniuk.
Az MSZ450/1-1989 szabvány szerint az ivóvízekben megtalálható ammónium megfelelő határértéke 0,2 mg/l. Ez természetesen az ivóvizekhez tökéletes, de sajnos alacsonyabb hőmérsékleten a radiátorokban ez nem megfelelő. A lerakódott baktériumok a hőcserélőkön megtapadva komoly gondot jelenthetnek, eltömődhet a rendszer, és a fűtés hatásfokát is csökkenti.
De miért is nem szeretjük az ammónium jelenlétét a vízben? Mert reagál a klórral, és kedvezőtlen körülmények között oxidálódhat a vízelosztó hálózatban.

Alapvetően ez egy természetes folyamat.

„A víz öntisztulási folyamatainak egyik legfontosabb lépése a nitrifikáció, amikor az ammónia oxidációjakor hidroxil-amin (OH-NH2), ebből nitrit (NO2) és végül pedig nitrát (NO3) keletkezik. A nitrifikáció kémiailag hőtermelő folyamat, külön energiát ezért nem igényel.. A nitrifikációt a mikroorganizmusok Ca-ionok jelenlétében végzik, ami azt jelenti, hogy lágy vízben lassúbb a folyamat. A nitrifikálók olyan aerob baktériumok, amelyek redukált szervetlen vegyületek - mint például ammónia vagy nitrit - kémiai oxidációs energiáját hasznosítják, és a levegő szén-dioxidjával, mint egyedüli szénforrással, szénautotróf életmódot folytatnak. A nitrifikáció folyamata a víz savasodásával jár.” (Dr. Szita Géza, Akvárium magazin online.)
A legfontosabb amit tehetünk annak érdekében, hogy megóvjuk rendszerünket a baktériumoktól, az, hogy kezeljük a pótvizet, mellyel a kazánt feltöltjük. A vízkezelésnél oda kell figyelni, hogy az a kalciumion-koncentrációt csökkentse, tehát vízlányító hatású legyen. Fontos, hogy a PH-t stabilizálja, valamint biocidot tartalmazzon, mely alapvetően egy mikroorganizmusokat elpusztító anyag.