A Magyar Hőszivattyú Szövetség aktuális hírei
2010/4. lapszám | Ádám Béla | 4303 |
Figylem! Ez a cikk 16 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A beszámolót azzal az örömteli hírrel kezdhetjük, hogy a magyar közigazgatás hosszú útvesztőin türelemmel végigmenve a MAHŐSZ cégbírósági bejegyzése megtörtént 14.Pk.61.058/2009/2. szám alatt. Ennek következtében elérkezett az idő, hogy tagságunk felé a 2009/2010. évi tagdíjak bekérésére a leveleket postázzuk. Ezzel éves költségvetésünk egy része megalapozottá válik.
Ami az érdemi szakmai munkát illeti, kiküldtük tagjainknak és az ismert hőszivattyús vállalkozásoknak az Európai Hőszivattyús Szövetség (EHPA) által összeállított éves statisztikai jelentés magyar változatát. Reméljük, hogy a felkért jogi iroda közreműködésével sikerül egy mindenki számára hiteles hazai beszámolót készíteni a hőszivattyús piac 2009. évi eredményeiről. Egy előzetes beépített darabszám-becslést elküldtünk az EHPA részére. Ebben azt jeleztük, hogy várhatóan az 1000 darab hőszivattyú-telepítést nem tudtuk meghaladni 2009-ben sem, a gazdasági válság hazai hatásai, továbbá a pályázati támogatás rövid időszaka miatt.
Ezzel összefüggésben egy nagyon érdekes hőszivattyús világstatisztikára hívom fel a figyelmet, amelyet a 2010. 03. 04-én Budapesten tartott, VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencián ismertetett prof. Dr. Rybach László, a Nemzetközi Geotermikus Szövetség (IGA) elnöke, és amelyeket a mellékelt diagramokon (1. és 2. ábra) mutatunk be. Ezek alapján kiemelhető, hogy a világon az összes beépített geotermikus kapacitás 69,7%-át a geotermikus hőszivattyúk adják, és a világon az összes geotermikus hőenergia-használat 49%-a a geotermikus hőszivattyúk használatából származik. Csak ezt követik a fürdők, uszodák és az épületek direkt geotermikus hőhasznosításai. Ezek a számok világosan jelzik a világszerte elfogadott hőszivattyús technológia térnyerését, és feltehetően a jövőbeni hazai energiapolitikai döntésekhez is iránymutatásul szolgál. Erre szükség is lesz, mert napjainkban történnek meg az előkészületek az EU Megújuló Energia Akcióterv aktuális 2 éves Cselekvési tervének kidolgozására, melyhez a szakterületi javaslatainkat folyamatosan megadtuk-megadjuk, sajnos eddig kevés eredménnyel. A geotermikus energia és benne a hőszivattyús sekély földhő hasznosítása a mai napig alul van reprezentálva a tervekben a 9,4 PJ értékkel, a 2020. évre.
Ennek a hazai geotermikus lehetőségek alapján a többszörösét is teljesíteni tudnánk a hőenergia piacon. Ezt erősítette meg Dr. Burkhard Sanner, az Európai Geotermikus Energia Tanács (EGEC) elnöke, aki hivatkozott a hazai geotermikus szakemberek potenciál-becsléseire, mely számok az európai energiabizottságokban is ismertek. Bátorította a több mint 150 fős szakmai hallgatóságot a nemzetközi trendek figyelembe vételére és az előrelépésre a direkt földhő hasznosításában, különösen a hőszivattyúk alkalmazásával.
További feladatként foglalkozunk a levegős hőszivattyúk hazai elterjesztésének érdekében a támogatási rendszerekbe való felvételükkel. Jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az alárendelt Energia Központ Kht. szakemberei nem támogatják minden pályázati kiírásnál a levegős hőszivattyús rendszereket, és a hazai hőszivattyús hatásfok (COP) előírások sem egyeznek az Európai EHPA-előírásokkal. Folyamatosan szakmai beadványokkal és hatásfokelemzésekkel igazoljuk a levegős hőszivattyúk hazai működését.
A hőszivattyús áramtarifák ügyében is történtek további egyeztetések a „GEO-tarifa” alkalmazási tapasztalatairól az ELMÜ-ÉMÁSZ szolgáltatók és a MAHŐSZ között. Megállapítottuk, hogy a kezdeményezés egyértelműen pozitív hatással volt a hőszivattyús piacra, megalapozta az országos „H tarifának” a bevezetését, és ezzel továbbra is versenyképes, mivel a „H tarifa” csak a fűtési idényre vonatkozik. Ezen a szabályon egyébként a MAHŐSZ szintén kezdeményez változtatást újabb vizsgálatok alátámasztásával, a hűtési üzemre való kiterjesztés érdekében. A tarifák bevezetésének részbeni hatása, hogy a rendszerek nyilvánossága nőtt, a vállalkozókkal szembeni követelmények szintén nőnek, és ennek hatására tisztul a hőszivattyús szolgáltatási piac.
A tisztulás másik területe kell, hogy legyen a rendszerek engedélyeztetésének növelése. A 2009. évi adatokból kitűnik, hogy a beépített engedélyköteles szondás és vízkutas rendszerek kb. 50%-a van csak legalizálva engedéllyel. A legújabb szabályozási változtatás a vízszintes földkollektorok, energiacölöpök területén (20 méteres mélységig) várhatóan visszaélésekre ad lehetőséget, ezért a Magyar Bányászati Hivatallal folyik tovább a konzultáció az esetleges bejelentési kötelezettségről és az ellenőrzési, szankcionálási megoldásokról.
A közigazgatási eljárási törvény adta lehetőségeket kihasználva meg kell szerezni a beruházói nyilatkozatokon keresztül a valós beépítési adatokat, és ezeket végül a Statisztikai Hivatalnak kell távlatilag feldolgozni, mint a hazai hőenergia szektor hőszivattyús területének teljesítményét, és az EUROSTAT-tal közölni.
A MAHŐSZ tovább folytatja a szakmai rendezvények szervezését, és azokat aktuális oktatási előadásokkal kiegészíti. A sikeres februári földhő-tervező, -modellező nap, illetve az említett geotermikus nemzetközi konferencia után, ahol társszervezők is voltunk, 2010. március 17-én tartottuk a GEO-NRG Kft.-vel együtt az első panelház hőszivattyús rendszer bemutatóját, kapcsolódó előadásokkal. A cég vezetője beszámol a hőszivattyús hőszolgáltatási üzleti modellről, miután a távhő-szolgáltatás helyett átvették a ház hőellátását. A kapcsolódó előadások a nagy teljesítményű hőszivattyúk tervezési és üzemeltetési kérdései mellett kitérnek a nagy vízhozamot igénylő termelő-nyelő kútpárok tervezési szempontjaira, ezzel is segítve a jövőbeni hőszivattyús rendszerek üzembiztos vízellátását. A látogatás tapasztalatairól a következő lapszámban részletesen beszámolunk.
