Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Gázszerelők továbbképzésének ellentmondásai

2010/12. lapszám | VGF&HKL online |  2369 | |

Az alábbi tartalom archív, 10 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Gázszerelők továbbképzésének ellentmondásai

Szaklapjainkban már olvashattunk a ma működtetett szakiskolai oktatási rendszer bonyolultságáról. A tapasztalatok szerint az egyes képzési szintek közötti átjárhatóság és az egymásra épülés rendszere nem a gyakorlat által megkövetelt célokat szolgálja, nem az ipar számára közvetlenül munkába állítható szakmunkásokat képez. A túl sok általános, esetenként ismétlődően előforduló ismeret elsajátításának kényszere nem vonzó a gyakorlati (kétkezi) munkát előnyben részesítő fiatalok számára. Ma ott tartunk, hogy az országosan magas munkanélküliség mellett szakmunkásokból általában nagy hiány van.

Ma ott tartunk, hogy az országosan magas munkanélküliség mellett szakmunkásokból általában nagy hiány van. Az utánpótlásképzés/nevelés hiányosságai az épületgépész szakmát is sújtják. Ebben a helyzetben különösen megnő a szakmunkás-továbbképzés jelentősége. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos szakmai tevékenységek folytatására személyre szóló, külön jogosultsági feltételeket ír elő. A gázszerelői, kivitelezői, üzembe helyezői és karbantartói munkákra vonatkozó jogosultságok megszerzésének feltételeit és a jo- gosultak nyilvántartását a 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet szabályozza.

Sajnos nem sokkal jobban,

mint a korábbi 28/2006. GKM rendelet. „Mindössze” félreértésekre adhat okot, hogy a rendelet 2. mellékletében az előírt végzettségek felsorolásában hiányoznak az és/vagy kötőszavak! A nagyobb baj az, hogy a rendelet szerint megszerzett jogosultság mindenféle fogyasztó rendszerre és teljesítményhatár nélkül alkalmazható, függetlenül attól, hogy a jelölt milyen területen rendelkezik szakmai gyakorlattal. Egyaránt engedélyezi például egy lakossági gáztűzhely és egy ipari berendezés szerelését és üzembe helyezését, vagy akár nagynyomású rendszer létesítését is. Az OKJ-ben előírt oktatási tematikák is ennek megfelelők. A tapasztalat ezzel szemben az, hogy a szerelők széles tábora kizárólag lakossági és esetleg kommunális felhasználói berendezéseket szerel, vagy esetleg csak tart karban, és nincs szükségük például egy ipari nyomásszabályozó vagy pb elpárologtató szerelési ismereteire és gyakorlatára. Amennyiben a továbbképző tanfolyam vizsgáján ilyen kérdést kapnak, többnyire meg kellene buktatni őket. A szakmai tanfolyamokon szerzett személyes tapasztalataim szerint a gázszerelők nagyobb hányada megelégedne egy fentiek szerint korlátozott jogosultsággal is. Ezt a gondolatmenetet továbbfolytatva érdemes lenne a végezhető tevékenységeknek a 30/2009. GKM rendelet 2. mellékletében szereplő csoportosítását is megváltoztatni.

Az 1. csoportba kerülhetnének

a „Gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések létesítése és felhagyása”, míg a 2. csoportba a „Gáz felhasználói berendezések üzembe helyezése, karbantartása, üzemzavar elhárítása”. Ez a két tevékenység a gyakorlatban is elválik egymástól, és alapvetően más előzetes képzettségeket igényel. A 3. csoport, a „Gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatának” rendelet szerinti elkülönítésével csak egyet lehet érteni. A műszaki-biztonsági felülvizsgálattal kapcsolatos probléma, hogy ennek a tevékenységnek a végzésére a Gáztörvény által is előírt jogosultságot a rendelet szerint egy mestervizsgával rendelkező készülékszerelő az új OKJ továbbképzés után, gyakorlat nélkül is megkapja. Ugyanakkor a gázrendszereket tervező mérnök kénytelen beülni ugyanabba az iskolapadba ahhoz, hogy felülvizsgálhassa az általa tervezett létesítményt. A várhatóan rövidesen megjelenő végrehajtási rendelet szerint néhány év alatt igen nagyszámú felülvizsgálatot kell majd országosan elvégezni. Ebbe a munkába feltétlenül be kell kapcsolni a nagy gyakorlattal rendelkező, tapasztalt tervezőket, szakértőket, de anélkül, hogy hosszú és költséges tanfolyamok végzésére kényszerítsük őket. Arra természetesen lehetőséget kell adni, hogy a fent megkülönböztetett jogosultságok egyenként vagy akár mindhárom is megszerezhető legyen azok számára, akik az egyes jogosultságokhoz szükséges ismeretekkel (rész-szakképesítés) rendelkeznek. Sajnálatos továbbá, hogy a gázszerelői jogosultságokat nyilvántartó MKEH nem rendelkezik olyan felhatalmazással, hogy a gázszolgáltatói engedélyes véleménye szerint nem megfelelő minőségű munkát végző szerelők jogosultságát közvetlenül törölhesse. De szigorúan szankcionálni kellene azokat a szerelőket is, akik nevüket (el)adják feketén, jogosultság nélkül dolgozó „kollégáiknak”.

Gyárfás Attila elnöki tanácsadó,
Magyar Épületgépészek Szövetsége


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem