Megtörtént esetek és tanulságaik IV.

2010/7-8. lapszám | Aszódi János |  30 012 |

Figylem! Ez a cikk 15 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Mint a második cikkben is jeleztük, a „gázos” balesetek közül jelentős hányadot képviselnek az égéstermék-visszaáramlásból következő szén-monoxid-mérgezéses esetek. Nem ismételve az abban leírtakat, mind a légellátás szükségessége, mind pedig az égéstermék szabad eltávozása tekintetében kénytelenek vagyunk újra kitérni ezek fontosságára.

Most, hogy a panelprogrammal és az épületek hőszigetelésével,

valamint a nyílászárók cseréjével kapcsolatosan megerősödött politikai akarat nyomán nagyobb teret és lendületet vesznek az ilyen jellegű átalakítások, szükségesnek véljük újra hangsúlyozni a légellátás fontosságát. Ezt nem csak az égési és szellőző levegő ellátásának biztosítása, hanem a lakások penészedésének megakadályozása érdekében is fontosnak tartjuk. Természetesen mi itt most csak a nyílt égésterű gázfogyasztó készülékek (tűzhelyek, átfolyó rendszerű kéménybe kötött vízmelegítők és kazánok, fürdőszobai kéménybe kötött hősugárzók és HÉRA égővel felszerelt cserépkályhák) működési biztonságával, illetve a nem megfelelő légellátásból és égéstermék-elvezetésből bekövetkezett balesetek taglalásával kívánjuk a figyelmet ezen körülményekre ráirányítani.

1. eset, amelynek során a szabálytalan szerelésen kívül a fürdőszobai szellőzők eltakarása (hideg volt!) és a gázfogyasztó készülék karbantartásának hiánya is szerepet játszott.
Amikor a lakásban tartózkodók rosszulléte következtében jelzés érkezett a gázszolgáltatóhoz, annak ügyeletese azonnal a helyszínre siettet, és megállapította, hogy a fürdőszobában 1 db kéményes fali fűtő és 1 db 2 kW-os égéstermék-elvezetés nélküli tárolós vízmelegítő üzemel. A vízmelegítő égéstermék-kivezetésén erőteljes kormosodás volt látható, mely a tökéletlen égésre utalt. Ez nyilvánvalóan a nem megfelelő légellátásból és a készülék karbantartásának hiányából adódott (1. ábra).

2a. sz. ábra	2b. sz. ábra

A fürdőszobán csak felül volt kerámiarács, melyen keresztül az udvarra szellőzött, ám a hideg időjárás miatt ezt is eltakarták (betömték). Valószínűsíthető, hogy a mérgezést a rosszul működő kémény nélküli vízmelegítő okozta, mindamellett, hogy nem biztosították a megfelelő, előírás szerinti szellőzést a fürdőszobában.
A baleset során a lakásban tartózkodók közül többen is könnyebb CO-mérgezést szenvedtek. A sérülteket állapotuk stabilizálódása után a kórházból hazaengedték.

2. eset, amelyben a szabálytalan szerelés is okozója volt a szén-monoxid-mérgezésnek. A lakóház fűtési rendszerének és a kazán gázellátásának átalakítását végző vállalkozó személyéről a tulajdonos nem tudott nyilatkozni, nevére nem emlékszik, telefonszámát pedig elveszítette.

1. sz. ábra

Az ingatlan fűtését egy szabálytalanul szerelt gázkazánnal

és egy szilárdtüzelésű kazánnal kombináltan oldották meg. A két fűtőkészülék egyazon rendszerre dolgozott, úgy, hogy a szilárdtüzelésű kazán fűtési teljesítményének csökkenésekor, mikor a rendszerben a vízhőfok 45 °C alá csökken, egy vezérlés elindítja a gázkazánt. A fűtőkészülékek égéstermékének elvezetése egy kéménytestben, de külön füstjáratban történt.
Egy téli estén a szilárdtüzelésű kazánban a tüzelőanyag leégése után a vezérlés átváltott gázüzemre. Ekkor (hajnaltájt) történhetett, hogy az első sérült (aki észrevette a rendellenességet) felébredt, és rosszul érezte magát. Felébresztette hozzátartozóját is, de ezután visszament szobájába. Ám félóra múlva a hozzátartozó is rosszul lett, és a ház földszinti, konyha-étkezővel közös légterű előterében eszméletét vesztette. Ekkor ébredt fel házastársa, aki felhúzta feleségét a szőnyegre, ezután ő is eszméletét vesztette. Miután magához tért, kinyitotta a bejárati ajtót és az ablakokat, majd kiment az utcára, és az ablakokon bedörömbölt szomszédjaihoz. A mentőket a két „riasztott” szomszéd értesítette. Felesége közben magához tért, majd ismét elájult. Az idősebb családtag is, aki először észlelte a rendellenességet, kijött a szobájából, ám a konyhában eszméletét vesztette. A sérülteket a mentőszolgálat kórházba szállította.
A gázkazán égéstermék-elvezetése szabálytalan kialakítású volt. A kazán gépkönyve szerint  140-es füstcső lett volna megfelelő – iránytörések számától függetlenül egyenes ágban (a huzatmegszakító felett) 3xD bekötési távolsággal. Ehelyett  132-es könyök volt beépítve, két egymásba tolt könyökidomokkal (2. ábra).
A kazán füstcsőkivezetése nem volt egytengelyű a kémény füstjáratával, valamint a kémény bekötőnyílása egy betétgyűrűvel le volt szűkítve.
A kazánhelyiség (alapterülete10 m², minimális belmagassága 2,5 m, ferde mennyezettel) a lakórész légteréhez egy másik helyiségen keresztül, két nem légzáró beltéri ajtóval csatlakozott. Szabadba nyíló nyílászáróval csak egy db, 60x60 cm-es fokozott légzárású ablak formájában rendelkezett. Sem az ablakon, sem a helyiség más határoló falán légbevezető szellőző kialakítva nem volt.
A korábbi kéményvizsgálati jegyzőkönyv szerint a hatásos kéménymagasság 5 méter (lett volna). Ezzel szemben a huzatmegszakító (deflektor) kilépő nyílása és a kémény kitorkollása közti távolság legfeljebb 3 méter lehetett.
A helyszíni szemle során, a gázkazán megbontásakor szemmel látható volt annak újszerűsége. Számottevő szennyeződés a készülék belsejében, illetve hőcserélőjében nem volt, a hőcserélőn keresztül az égéstermék akadálytalanul távozhatott volna. Megtalálható volt ezen kívül a huzatmegszakítóba szerelt égéstermék visszaáramlás-érzékelő jeladó is, ám ez nem működött.

3. eset, amelynek során a fokozott légzárású nyílászárók, valamint a viharos szél döntően előidézői voltak a balesetnek.
A tulajdonos 2006-ban vásárolta az ingatlant, az eset bekövetkezésekor üzemelő gázfogyasztó berendezésekkel együtt.
A tetőtéri fürdőszobában üzemelő kombi gázkazán meleg víz elvétele közben a bent lévő személy rosszul lett. A fürdőszobát más helyiséggel összeszellőztetést biztosító szellőző-nyílás nem volt található. A baleset időpontjában a fürdőszoba ajtaja csukva volt. A lakóház tetőtéri ablakai, valamint a földszinti ablakok egy része fokozottan légzáró kivitelűek voltak.
A baleset időpontjában viharos szél fújt, a gázkészülék huzatmegszakítójának elszennyeződése (3. ábra) a tökéletlen égésre utal.
A baleset bekövetkezését a tetőtéri kazánhelyiség nyílászáróinak fokozott légzáró kivitele (légbeeresztő elem nélkül), továbbá a szellőzőrácsok hiánya, és az adott időben uralkodó rendkívüli viharos szél miatti égéstermék-visszaáramlás együttesen okozták.
A sérülteket vizsgálatukat követően hazaengedték a kórházból.

4. eset, amelynek során a nyílászárók leszigetelése, a konyhai szagelszívó üzemeltetése, illetve a füstcső (összekötő elem) helytelen beillesztése együttesen okozták a szén-monoxid-mérgezést.

4. sz. ábra

A hagyományos nyílászárókat utólagos szigeteléssel (gumitömítés) látták el (4. ábra). A konyhába a gáztűzhely fölé nagy teljesítményű páraelszívót építettek be (5. ábra). A gázkazán kéményének belső függőleges keresztmetszetébe a füstcső jelentősen benyúlt (6. ábra), ezáltal akadályozta az égéstermék megfelelő áramlását.
Feltehetőleg a fenti három tényező együttesen okozta az égéstermék visszaáramlást és a bekövetkezett CO-mérgezést.

5. eset, amelynek során egy lakóház fűtési rendszerének „korszerűsítése” és az épület „komfortosítása” okozott szén-monoxid-mérgezést.
A fogyasztó értesítette a gázszolgáltatót, hogy lakásáról 4 főt szén-monoxid-mérgezés gyanújával kórházba szállítottak. A szolgáltató ügyeletes szakembereit a helyszínen tájékoztatták, hogy először egy kiskorú lett rosszul – elájult a WC-ben –, ám nem sokkal azt követően a bejelentőnek is megfájdult a feje. Kihívták a mentőszolgálatot, akik az épületben tartózkodó többi családtagot is megfigyelésre kórházba szállították.

A készenléti szolgálat kiérkezésekor – a gázkazán beindítását követően – 300 ppm szén-monoxid-koncentráció értéket mértek.
A tulajdonos elmondása szerint nemrég vette meg a házat az akkor zárt égésterű konvektoros (fali kivezetésű) gázfogyasztó készülékekkel (7. ábra). A tulajdonos elmondása szerint ezt követően végezték el a ház belső gázellátásának átalakítását, amikor is a korábbi konvektoros gázfűtés helyett beszereltettek egy kombi kéményes gázkazánt a fürdőszobába és egy gáztűzhelyt a konyhába. A tűzhely fölé egy nagy teljesítményű ventilátoros páraelszívót szereltettek, ami azonban a baleset időpontjában nem üzemelt (8. ábra).
A Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Vállalat szakvéleménye a kémény állapotáról nem állt rendelkezésre (9. ábra).
A nyílászárókat – ablakokat – kicserélték fokozott légzáró kivitelű, fakeretes ablakokra.
A fürdőszobában az ajtón egy alsó szellőzőrács található (az is eltakarva), az égési szellőző levegő nem volt biztosítva (10. ábra).

6. eset, amelynek során a „házilagos” megoldások, a készülék karbantartásának hiánya és a nyílászárók fokozott légzárásúakra cserélése együttesen okozta a balesetet.
A tulajdonos – fogyasztónk – elmondása alapján a gázkészülékeket saját kezűleg cserélte ki.
A felszerelt vízmelegítőnél nem volt biztosítva a készülék feletti 3xD egyenes függőleges füstcsőszakasz (11. ábra).
Az esemény bekövetkezésekor üzemelt a tűzhely fölé beépített, szabadba kivezetett páraelszívó (a tulajdonos elmondása alapján: a páraelszívó beépítését szintén ő maga végezte el). A konyha és az előtér között az ajtó nyitva volt, így a fürdőszoba ajtaján lévő alsó-felső szellőzőrácsok biztosították az egy légteret.

A tulajdonos elmondása alapján

2 éve cserélték ki a nyílászárókat (a beltéri ajtókat nem), légbeeresztő elem, zsalu nem került beépítésre. Az előírt kémény- és készülék-felülvizsgálat nem történt meg.

A helyszíni szemle alapján a műszaki-készenléti szolgálat megállapította, hogy a fürdőszobában lévő kéményes, átfolyós vízmelegítő hőcserélőjének lamellái elszennyeződtek. Feltételezhető, hogy az égéstermék nem tudott teljes egészében eltávozni a füstcsövön, illetve a kéményen keresztül. Az égéstermék távozásának feltételeit tovább rontotta a fokozottan légzáró kivitelű nyílászárók mellett a konyhai páraelszívó működése. A fenti tényezők együttes jelenléte vezetett, vélhetőleg, a baleset kialakulásához.

7. eset, amelyben a balesetet egy szabálytalan (házilagosan barkácsolt) égéstermék-elvezető okozta.
Az ingatlant, miután megtörtént a gázszolgáltató részéről a műszaki felülvizsgálat és üzembe helyezés, bekapcsolták a gázszolgáltatásba. Ezt követően azonban egy vegyes tüzelésű kazánt is beállítottak, és a felszerelt gázkazánnak – mivel több kémény nem volt – új, a 12. ábrán látható égéstermék-elvezetőt készítettek házilag, míg a vegyes tüzelésű kazán”kapta meg” azt a kéményt, amelybe eredetileg a gázkazán volt bekötve.
A gázkazán füstcső-elvezetését úgy oldották meg, hogy a kazánból közvetlen egy Ø 130-as méretű spirálcsövön (12. ábra) keresztül a kazánház tetőfödémén és a padláson át kivezették a tető fölé (kéménybekötés nélkül).
Időközben a szobában elhelyeztek egy kéményes gázkonvektort, melynek füstcső-elvezetését viszont bekötötték a vegyes tüzelésű kazán kéményébe (így a vegyes tüzelésű kazán és a gázkonvektor egy kéménybe volt bekötve).
A baleset időpontjában a gázkazán és a kéményes gázkonvektor üzemelt.
Az elhalálozott személyre a ház másik részében lakó fia talált rá, abban a szobában, ahol a gázkonvektor üzemelt. A baleset időpontjában erős szél fújt. Feltehető, hogy ez is közrejátszott abban, hogy visszaáramlott az égéstermék a lakásba, ami a tragédiához vezetett.

Valamiféle mérleget megvonva álljon itt egy diagram

a 750 000 háztartási gázfogyasztói körben 6 év alatt bekövetkezett „gázos” balesetek összesítéséből és osztályozásából. Minden magyarázat nélkül megállapíthatjuk, hogy a gázfogyasztó készülék égésilevegő-ellátása és a helyiségek szellőzése, az égéstermék-elvezetés megfelelősége és a készülékek karbantartásának elmulasztása okozza a legtöbb balesetet.

Ezért kiemelt fontosságot tulajdonítunk a gázfogyasztó készülékek, kémények és égéstermék-elvezető rendszerek rendszeres ellenőrzésének, karbantartásának, és az égési levegő biztosításának.

---