Csőmenettömítő zsinór megbízhatósági vizsgálata
2010/5. lapszám | VGF&HKL online | 4565 |
Figylem! Ez a cikk 16 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A csőmenettömítő zsinór egy általános, menettömítési célra kifejlesztett anyag, amely könnyen kezelhető, ergonómiailag megtervezett, kézre álló, 50 és 150 méteres kiszerelésű, műanyagtartóból adagolható menetekre készült. A fehér színű, elemi nylonszálakból sodort zsinórt élelmiszeripari minősítéssel rendelkező szilikonzsírral impregnálják, ami megkönnyíti a szerelést és védi a felületeket. A menetek összeszerelése utána zsinór azonnali tömítőhatást biztosít. Jellemző felhasználási területe: a menetes csőcsatlakozások, szerelvények tömítési feladataira, folyékony és gáz-halmazállapotú anyagok, valamint szilárd porok, lisztek, granulátumok csőszerelvényeinek tömítésére. A menettömítő zsinór alkalmazható fém- és műanyagmenetes alkatrészek szerelésére is, úgy a kúpos, mint a párhuzamos meneteknél egyaránt. Használata elsősorban ott javasolt, ahol a szerelés után azonnali tömítőhatásra van szükség.
A menetek összeszerelése után
a zsinór azonnali tömítőhatást biztosít. Jellemző felhasználási területe: a menetes csőcsatlakozások, szerelvények tömítési feladataira, folyékony és gáz-halmazállapotú anyagok, valamint szilárd porok, lisztek, granulátumok csőszerelvényeinek tömítésére.
A menettömítő zsinór alkalmazható fém- és műanyagmenetes alkatrészek szerelésére is, úgy a kúpos, mint a párhuzamos meneteknél egyaránt. Használata elsősorban ott javasolt, ahol a szerelés után azonnali tömítőhatásra van szükség, még akkor is, ha a szerelvények pozicionálása is követelmény.
Bevizsgálását több független minősítő intézet elvégezte, ezek közül a CSA adatai alapján -54 és +149 ºC között az általuk vizsgált szabvány szerint végzett tesztnek megfelelt. Ez a tanúsítás nem zárja ki, hogy megfelelő próbatömítések után ettől eltérő hőmérséklethatárok között is alkalmazható legyen a csőmenettömítő zsinór.
Használatának technológiai leírása
- Tisztítsa meg és érdesítse fel a felületeket.
- A menetek végénél kezdve a flakonon található táblázatban megadott mennyiségben úgy tekerje feszesen a zsinórt a menetekre, hogy az ne csak a menetárkokba kerüljön, hanem „szabálytalanul” a menetcsúcsokat is keresztezze.
- A menettömítő zsinórt a dobozra szerelt penge élével vágja méretre, majd simítsa a menetekre.
- Szerelje össze az alkatrészeket.
- A menetek meghúzásához használjon csőfogót. A megfelelő pozíció beállításához a szerelvények utánállíthatók.
- Ne vigyen fel a kelleténél több anyagot a menetekre, mivel ez megnehezíti az összeszerelést, káros feszültséget visz a kötésbe, és a felesleges anyag az összeszerelés során kinyomódik a menetek közül, amivel esztétikai hibát is okozhat.
Műanyagmenetek alkalmazása
esetében a fémből készült menetekhez képest minimum kétszer akkora menetszámra van szükség. Az optimális menetszám eltérhet az ajánlott értékektől, amennyiben a menetátmérők eltérnek a szabványos menettűrési méretektől.
Csőmenettömítő zsinór szivárgási tesztje
A teszt célja, annak megállapítása, hogy a tömített különböző átmérőjű fém- és műanyagmenetes kötések tömítettségét hogyan befolyásolja a menetek különböző mértékű visszaforgatása azután, hogy a kötést előtte adott nyomatékra húzták.
Példateszt
Kúpos fémmenetek (EN 751-2) tömítése csőmenettömítő zsinórral. A vizsgálat leírása:
- A csőmenettömítő zsinór felvitele a menetekre (EN 751-2 szerint) és az alkatrészek összeszerelése.
- Azonnali nyomáspróba 7,5 bar nyomású sűrített levegővel a kötést 2 percig víz alá merítve (Elabometer PID 002).
- 45°-kal visszaforgatva az összeszerelt meneteket, majd nyomáspróba-teszt 7,5 bar nyomású sűrített levegővel víz alatt 2 percig.
- 90°-kal visszaforgatva az összeszerelt meneteket, majd nyomáspróba-teszt 7,5 bar nyomású sűrített levegővel víz alatt 2 percig.
- Végső nyomáspróba-teszt 16 bar nyomású vízzel. (Nyomásérték rögzítése XTS01 adatrögzítővel, a nyomás-átalakító típusa: KMS 16.)
Következtetés
A vizsgálatok eredményeiből azt láthatjuk, hogy kis menetméret esetén (3/8” és ¾”) 45°-kal történő visszaforgatás, a ⅜”-os menetek esetében 90°-kal történő visszaforgatás során is megőrzik a menetek a tömítettségüket. ¾”-os és 1”-os menetek esetén a 90°-kal történő visszaforgatáskor tömörtelenné válik a rendszer.
Összegzés
A PVC csövek menetes kötéseinek (EN 751-2) tömítésvizsgálatainak elvégzése után, az összesített eredményekből azt láthatjuk, hogy a fémből és műanyagból készített menetes kötések nyomatékra húzás után egészen eltérő módon viselkednek a visszalazításra. A kis átmérőjű (1/2”) menetes PVC csőkötések esetében már 45°-kal történő visszaforgatás esetén is tömítetlenség lép fel, míg nagyobb, 1 és 2”-os menetek esetében mind 45°-kal, mind 90°-kal történő visszaforgatás esetén is tömített marad a rendszer. Ez ellentétes a fémmenetek esetében tapasztaltakkal, ott ugyanis éppen ellenkező folyamatot tapasztaltunk, a nagyobb átmérők esetében csökkent a visszaforgatás lehetősége a tömítettség megőrzése mellett.
2000 óta ismerik a világ épületgépészei ezt a típusú csőmenettömítési technológiát. Magyarországon is hamar megszerették, és a kenderrel és PTFE-szalaggal szemben dinamikusan nő az ismertsége. Amellett, hogy tiszta, kényelmes és gazdaságos, csökkenti a szerelési feszültségeket és az elektrokémiai korróziót.
| Anyagszükséglet a menetátmérők függvényében (normál menetekre) | ||
| csőátmérő | szükséges cséveszám | |
| fém | műanyag | |
| 1/2" | 6-8 | 12-15 |
| 3/4" | 7-9 | 15-25 |
| 1" | 8-12 | 20-30 |
| 1 ½" | 10-15 | 25-35 |
| 2" | 15-25 | x |
| 2 ½" | 20-30 | x |
| 3" | 25-35 | x |
| 3 ½" | 30-40 | x |
| 4" | 35-45 | x |
A 2000-es évek elején ezzel a technológiával végezték az Országház épületgépészeti rendszerének felújítását, a családi házak mellett számos bevásárlóközpont, élményfürdő csővezetékeit is így szerelték. A hazai gázellátó hálózatok szinte mindegyike már csak ezt a technológiát használja földgázvezetékeinek bekötésénél. Mivel az anyaga mentes valamennyi korrozív hatású szennyezőanyagtól, ezért a Paksi Atomerőműben az általános felhasználás mellet ún. primer köri felhasználásra is alkalmas.
A fenti megbízhatósági vizsgálat rámutat arra, hogy az épületgépészek 2000-ben egy könnyen kezelhető, környezetbarát technológiát kaptak a kezükbe, ami azonban nem egy univerzális csodaszer. A megfelelő anyag- és szakmai ismeretekkel a korábbi technológiáknál lényegesen biztonságosabban üzemelő vezetékhálózatok építhetők.
