Üzembe helyezés előtti vizsgálatok

2010/5. lapszám | VGF&HKL online |  3931 |

Figylem! Ez a cikk 16 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Mint ahogy azt már az előző lapszámban megjelent „Osztó-gyűjtők a víz- és fűtési rendszerekben” című cikkemben jeleztem, szeretném az MSZ EN 14336:2004 szabvány által előírt üzembe helyezés előtti vizsgálatokat ismertetni. Az üzembe helyezés célja, hogy ellenőrizze a rendszer megfelelő kivitelezettségét és biztonságos üzemeltethetőségét. Ehhez fel kell mérni a rendszer állapotát, vízállósági és nyomásvizsgálatot kell végezni.

Az üzembe helyezés célja, hogy ellenőrizze a rendszer megfelelő kivitelezettségét és biztonságos üzemeltethetőségét. Ehhez fel kell mérni a rendszer állapotát, vízállósági és nyomásvizsgálatot kell végezni. Már a kivitelezés során ügyelni kell arra, hogy a csőrendszer belső felületeit a szerelők tisztán tartsák, ellenkező esetben a csőhálózatban maradt forgács- és sorjadarabkák drága és akár maradandó károsodást okozhatnak. Ezek után következik a rendszer kimosása és tisztítása.
A hálózatot egy előre leegyeztetett és jóváhagyott folyamati terv szerint kell kimosatni és kitisztítani. A kimosást a rendszer legmagasabb pontjától a legalacsonyabb pontja felé végezzük, mindez a hálózat mellékágaira is érvényes. Ha a rendszer ki van téve dugulásnak, akkor bypass (megkerülő) ágat kell kiépíteni, vagy azt a szakaszt el kell különíteni. A folyamat során a szűrőket rendszeres időközönként ellenőrizni kell. A mosás megkezdése előtt az összes szerelvényt nyitott állásba kell állítani. A mosáshoz szükséges víz sebességét külső erőforrás segítségével generáljuk, ne a meglévő rendszer szivattyúit használjuk. Figyelni kell arra, hogyha a vízzel feltöltött rendszer egyes részeit valamilyen oknál fogva vízteleníteni és tisztítani kell, majd a víztelenített ágat 24 órára üresen hagyják, akkor ismételt tisztítás szükséges, mivel ez az időtartam már elősegíti a gyors korrodálást.

A fagyvédelmi rendszereket kimosás vagy kémiai tisztítás után aktiválni kell. A tisztításhoz használt vegyszerek nem károsíthatják a beépített anyagok szerkezetét és nem válthatnak ki korróziót. Ahol a kémiai tisztítás nincs előírva, ott az ürítőszelepet és a feltöltőcsonkot zárva kell tartani. Minden darabot, amit elmozdított vagy eltömített a mosás, ki kell cserélni vagy helyre kell állítani. A kimosást csak szakember végezheti. A kémiai tisztítást egy gyakori mintavizsgálattal való mosásnak kell megelőznie.

Ha a hálózat kimosása megtörtént, a rendszert az előírt folyadékminőséggel alulról felfelé lassan fel kell tölteni, közben ügyelni kell arra, hogy a légbuborékokat a magas pontokból kiengedjük. A munka elvégzését követően igazolni kell a rendszer tisztaságát, valamint a teljesítményét. A kémiai tisztításra a következő eljárást kell alkalmazni:

• a kémiai tisztítást szükség szerinti gyakoriságú öblítésnek kell megelőznie, melynek során gyakori mintavételnek és vizsgálatnak kell történnie,
• a rendszert lehetőleg teljesen át kell mosatni, és ha szükséges, specifikáció szerinti folyadékkal (védőszerrel) fel kell tölteni,
• ahol az egész rendszert nem tisztítják meg egyazon időben, javasoljuk, hogy a leválasztó szelepet zárják el, azért, hogy a kezeletlen szakaszból a szennyeződés ne kerülhessen át.

A hálózat kimosásáról és tisztításáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A dokumentációban rögzíteni kell a mosás és kémiai tisztítás dátumát, a folyamatterv hivatkozási számát, a tisztításban használt vegyszerek kémiai adatait, az adagolást, a vegyszerek adatait, a folyamatot elvégző és felügyelő személyek nevét.

  

Ezek után a rendszer összes szakaszának és berendezésének tesztelését és vizsgálatát el kell végezni. Elsősorban a mozgó alkatrészeket kell megvizsgálni, hogy megfelelően kerültek-e beépítésre. Ezek alatt elsősorban a szivattyúkat, automatikus szelepeket értem, valamint az elektromos rendszer kivitelezésének ellenőrzését.

A szivattyúk ellenőrzése a teljesség igénye nélkül az alábbiak szerint zajlik, ha a szivattyú vízzel feltöltött rendszerbe van beépítve:
– a szivattyú külső részei tiszták legyenek,
– a szivattyú beépítési iránya helyes legyen,
– minden alkatrész, csap, rögzítés és fitting biztonságosan legyen beépítve és rögzítve,
– a járókerék szabadon mozogjon,
– a rezgésmentes szerelésnek megfelelő kitérése legyen,
– a szivattyú csatlakozásánál a cső ne legyen túlfeszített,
– a csapágyak tiszták legyenek,
– a helyes hajtás rögzített legyen,
– az olajozás megfelelő legyen,
– a hűtőanyag rendelkezésre álljon a csapágyaknál vagy a tömítéseknél.

Az automatikus szelepek ellenőrzése:
– a szeleporsók szabadon mozogjanak,
– a szerelés elég merev legyen,
– a szelep lökete, mechanikus kapcsolója megfelelő geometriájú legyen,
– a működtető szerkezet a gyártó ajánlása szerint rögzített legyen az elektromos kapcsolás elérésével.

Elektromos ellenőrzés:
– panelen belül ne legyen burkolatlan komponens,
– a panelek és kapcsolószerkezetek tiszták legyenek,
– a felszerelések és a környező területek tiszták és szárazak legyenek,
– ne legyen mechanikai sérülés a kapcsoló berendezésen,
– minden csatlakozás a gyűjtősínen és a huzalon feszes legyen,
– minden biztosíték megfelelő legyen.

Széherné Németh Judit
okl. gépészmérnök 

---