Információ a kéményseprésben

2010/3. lapszám | VGF&HKL online |  3423 |

Figylem! Ez a cikk 16 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Adott önkormányzat területén működő kéményseprési vállalkozásnak meghatározott számú kémény évenkénti ellenőrzését, tisztítását, szükség esetén különböző szakvélemények kiadását kell elvégezni. Egy Miskolc méretű nagyváros esetében ez konkrétan 54 ezer címen található kémény felügyeletét jelenti. Felfogásunk szerint azonban a feladat további fontos részét képezi, hogy a várost kémények szempontjából rendszernek is tekintsük. Ennek eredményeként a tevékenységünket ne csak évente ötvennégyezerszer megismétlendő munkafeladat elvégzésére, hanem az egész rendszer viselkedésének követésére és a lehetőségek szerinti befolyásolására szervezzük. Cikkünk egy dicséretes helyi kezdeményezésről szól, amit reklámetikai okokból nem nevesítünk – ahogy mondani szokták: név és cím a szerkesztőségben.

A kéményseprés elsődlegesen

a fosszilis energiahordozók használatának élet- és vagyonbiztonságát szolgálja, de a feladat eredményes ellátásához nemcsak az egyes érintett lakcímeken végzett tevékenység szükséges, hanem az ennek során nyert tapasztalatok elemzésével (akár helyi) trendek megállapítása, típusproblémák felfedezése, szervezeti vagy technikai hiányosságok kimutatása stb. Az elemzések révén lehet a kéményseprő tevékenység hatékonyságát célirányos szervezéssel, eszközökkel, oktatással stb. folyamatosan javítani.
Meggyőződve a kéményseprés rendszerszemléletű feladatértelmezésének szükségességéről, cégünk több mint egy évtizede, ennek alapeszközeként (jelentős, pályázaton nyert támogatással) kidolgozott egy tevékenységirányító speciális szoftvert, amelynek különböző szintű moduljait ma már több kéményseprő cég is alkalmazza.
A szoftver létrehozásának célja elsősorban a kéményseprő-szolgáltató tevékenység teljes körű (tér- és időbeli) követésének biztosítása, azaz a tevékenységirányítás informatikai támogatása volt. Ebben a tekintetben nagyfokú felhasználóbarát tulajdonságai ellenére sem képezne újdonságot. A szoftver azonban kiegészül egy olyan műszaki modullal, aminek segítségével új minőségi szintet jelentő információk is előállíthatók.
A rendszer tengelyében az ún. Tudásbázis áll, amelynek adatait mintegy 12 éve gyűjtjük. A Tudásbázisban a lakcímhez kötötten jelenik meg a kémény(ek) típusa, geometriai méretei, szerkezeti anyagai, a tüzelőanyagfajta, a hőátadó, illetve a tüzelőberendezés típusa, gyártója, gyártási éve, a fűtés és melegvíz-ellátás technikai megoldása (ha nem kéményes a rendszer, akkor is), a helyszínen esetlegesen elvégzett mérések (emisszió, hatásfok) eredményei. További, nem címhez kötött adatok a területen található tüzelőberendezések gyártói adatai (teljesítmény, emissziós alapértékek, huzatigény stb.).
Ebben a Tudásbázisban jelenleg 54 000 címről, 77 000 kéményről, 65 000 készülékről és 7000 típusmérésről van adat. A helyhez kötődő adatok a kéményseprő tevékenység révén évente ellenőrzésre kerülnek, ezáltal pontosodnak, a változások átvezetésre kerülnek.
Ennek a Tudásbázisnak különlegessége, hogy a távfűtéssel nem érintett lakóterületről a lakások fűtéstechnikai tulajdonságai tekintetében olyan információkat tartalmaz, amelyek a magyar közigazgatásnak, illetve a helyi önkormányzatnak más forrásból nem áll a rendelkezésére. Ilyen tudásbázist csak a helyi kéményseprő közszolgáltató hozhat (hozhatna) létre!
A Tudásbázis elemzésével számtalan fontos, nagy pontosságú extenzív adat nyerhető, amelyek egy tetszőlegesen körülhatárolt földrajzi területre (városra, városrészre, minimum egy utcára), valamint tetszőlegesen választott időpontra vagy időközre leképezhetők. Időközre vonatkozóan trendek is kimutathatók.
Ilyenek a szolgáltatásirányításnak fontos munkateljesítmény-mutatókon, események, személyi teljesítmények kimutatásán túl például:
- a kémények összetételének megoszlása a használt tüzelőanyagfajta szerint,
- a kémények összetételének megoszlása a kémény típusa (gyártmány, szerkezeti anyagok) szerint,
- a kéménybe kötött tüzelőberendezések típusainak megoszlása (gyártmány, életkor, műszaki adatok) alapján stb.
Számítási eljárással, a hiba matematikai módszerekkel történő becslése mellett meghatározhatók különböző intenzív mutatók, például:
- egy tetszőlegesen kiválasztott, egymással érintkező utcák kijelölésével meghatározott területen tetszőlegesen megbecsülhető az éves CO-, korom-, illetve NOx- és SO2-emisszió,
- ugyanilyen körülhatárolással meghatározható az egyes tüzelőanyagfajták felhasznált éves mennyisége,
- járulékosan megbecsülhető az egyes tüzelőanyagfajtákhoz köthető átlagos tüzelési hatásfok stb.

 

A számításnál a program a konkrét címekhez köthető adatok számbavétele után a hiányzó adatokat a Tudásbázis egyéb általánosítható adatainak kiválasztásával és az ehhez elvégzett hibaszámítással veszi figyelembe (például ha nincs konkrét mérési adat az adott címhez köthetően, akkor más cím hasonló megvalósult mérését veszi figyelembe, vagy ennek hiányában a gyártói készülékadatokat, melyeket az életkor figyelembevételével korrigál).
A számított értékek pontosságát a Tudásbázis konkrét mérési adatokkal való bővülése folyamatosan javítja.
A mintegy 10 éves Tudásbázis jelenlegi állapotában 5-10%-os becslési hibát determinál, a feltett kérdéstől függően. Ez már jól közelíti azt az állapotot, mintha a méréseket minden címen elvégeztük volna. Ilyen estben is kellene legalább 3-4% hibával számolni. A költségek pedig tízezerszeresek!
Az intenzív mutatók térinformatikai rendszerben való prezentálása különböző intenzitástérképek létrehozását teszi lehetővé.
Jelenleg, összefogva Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatával, egy on-line kapcsolat kiépítésén dolgozunk, amely lehetővé teszi egyes intenzitásadatok (például fűtés által okozott légszennyezés) különböző, önkormányzat által üzemeltetett, közösségi terminálokon történő folyamatos, térképszerű bemutatását.
Az önkormányzat ma már egyébként is évente kéri és felhasználja különböző döntésekhez, illetve háttérszennyezés meghatározásához az így számolt intenzív mutatókat. Ezek az adatszolgáltatások ebben a formában természetesen nem sértenek adatvédelmi jogokat, ennek biztosítéka, hogy az elemzések legkisebb területi egysége egy adott utca mérete.
A továbbiakban néhány példán keresztül mutatjuk be, hogy a rendszer felhasználása hogyan segítheti a kéményseprő tevékenységet.

Kéménykorszerűsítési folyamat 2000 és 2010 között

Az évtized elején kéménybiztonság szempontjából Miskolcon a legsúlyosabb problémának a kondenzációt tűrő bélés nélküli gázkémények magas arányát tartottuk. Kommunikációs tevékenységünk középpontjába állítottuk felhívni a figyelmet a kondenzációt tűrő bélés nélküli kémények veszélyeire és az utólagos bélelések fontosságára. Az önkormányzattal egyeztetett módon a kéményseprődíjak változtatásánál „jutalmaztuk” azokat, akik ilyen átalakítást végeztek el. Az eredményt 10 éves távlatban az 1. ábrán mutatjuk be. Egy ilyen adatkivétel a rendszerből bármikor, néhány perc alatt elkészíthető.

Tipikus veszélyforrások időbeli felismerése

A legsúlyosabb kéményseprői intézkedést, azaz a gázszolgáltatásból való kizárás kezdeményezését váltja ki életveszélyes helyzet (például tartós füstgáz-visszaáramlás) kéményseprő általi észlelése. 10 éves távlatban tanulságos az ilyen helyzeteket kiváltó okok változása, amelyet a 2. ábrán prezentálunk. Látható, hogy a készülékproblémák súlyát mára az ún. légellátási problémák meghaladják, párhuzamosan a terjedő nyílászáró-cserékkel, miközben folyamatosan emelkedik a kémények állagromlása által okozott veszély.
Ez az elemzés teszi lehetővé számunkra például, hogy típusos veszélyeket időben felismerve, a kéményseprő dolgozóinkat a folyamatos képzések során jobban felkészítsük, illetve esetleges eszközellátásukat változtassuk. A súlyos esetek folyamatos elemzése bizonyára hozzájárul ahhoz az elmúlt 10 év kedvező baleseti statisztikáihoz.

 

 

Szolgáltatás-irányítás műszaki támogatása

A folyamatos kéményseprő munkavégzés során a cég kéményseprői 11 műszaki szempont alapján minősítenek (visszaáramlás, kéményfej, kürtő, tisztítási lehetőségek, bekötés, füstcső, kondenzátum-elvezetés, légellátás, tüzelőberendezés állapota, illetve a C-típusú készülékekhez kapcsolódóan a tömörség). Ennek nyomán nagy tömegű információ keletkezik az olyan hibákról, amelyek bár azonnali intézkedést nem igényelnek, de jól jellemzik a területen működő kémények műszaki állapotát, és ezzel jól hasznosítható információt nyújtanak a kéményseprő szolgáltató színvonalas tevékenységéhez. A 3. ábra a fenti adathalmaz rövid összefoglalása.
Ennek az információnak a birtokában a program egy szubrutin segítségével rendszeresen összeállítja az ún. kiemelten veszélyes kémények listáját. A listára való felkerülés automatikus, hibapontok alapján történik, a hibapontokat a felsorolt minősítések alapján gyűjti egy adott címre. A program mindig az utolsó 3 évet vizsgálja, egy bizonyos összpontszám elérése esetén, a listára került cím esetében, a tárgyévben sor kell, hogy kerüljön az ellenőrzés emelt szintű elvégzésére, esetleg valamilyen szankció alkalmazására. Az ún. listás címek esetében egyébként eleve gyakoribb a rendkívüli intézkedés (korlátozás) szükségessége. Tapasztaljuk, hogy ebben a körben bizonyos kéménytípusok, illetve a város bizonyos területeiről származó címek gyakrabban fordulnak elő. Ezek az információk nélkülözhetetlenek a szolgáltatás irányítása számára.

Speciális akció szervezése

Érdekességként említjük meg, hogy a miskolci önkormányzatnál pályázat útján szerzett anyagi támogatással akciót szerveztünk a megfelelő kéményseprő kommunikáció hatékonyságának javítására, illetve fontosságának bizonyítására. A Tudásbázisból kiválasztottunk típusra, műszaki állapotra, felhasználási célra gyakorlatilag azonosnak vehető, 2000 db rossz állapotú kéményt. Ezen kémények használóinak egy egységes szövegű, kimondottan az ő műszaki problémájukra jellemző, kéményfelújításra ösztönző tájékoztató anyagot készítettünk és adtunk át. 2 év után vizsgáltuk, hogy az ilyen módon, konkrét problémájukra adaptált információval felkeresett 2000 kéményhasználó esetében milyen változás történt az összehasonlítás alapját szolgáló további mintegy 6000, az akcióba be nem vont kéményhez képest. Az eredmény egyértelmű és látványos volt, miután a célcsoport területén azonos idő alatt kétszer annyi (6%) kémény felújítása történt meg, mint a viszonyítási területen.
Az akció bizonyítja, hogy a kellően felkészült kéményseprő tudatos információs szolgáltatása mennyire fontos lehetne a szinte totális információhiányban szenvedő vagy a könnyen félreinformálható lakosság számára.

 

 

Összefoglalás

A felsorolt néhány példán keresztül is arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy a 800 éve fennálló kéményseprő szolgáltatás a településüzemeltetés fontos, fejlődő tényezője lehet, ha feladatát rendszerszerűen közelíti meg, illetve ha a tevékenységébe beépíti a kezében lévő vagy általa jogszerűen megszerezhető műszaki információkat. A gyakorlatban tapasztaljuk, hogy ilyen típusú adatok szolgáltatásának felkínálását a megbízó önkormányzatok nemcsak, hogy jó néven veszik, hanem folyamatosan ragaszkodnak is hozzá.
Ezen cikk keretében természetesen egy jól felépített kéményseprő tudásbázis használhatóságának csak a töredékét tudtuk bemutatni. Nincs mód kitérni például arra, hogy a tudásbázis adatait a különböző szolgáltatók, gyártók, kereskedők, tervezők és fejlesztők egyaránt hasznosíthatnának. Az sem véletlen, hogy a nem utolsósorban külföldi példák alapján is felismertté vált, ilyen tudásbázisra alapozott lehetőségek külön fejezetet nyitnak meg.
A cég olyan új lakossági tanácsadó szolgáltatás fejlesztését tervezi, amely a fenti tudásbázisra alapozódva akár az egész országban (a helyi kéményseprők bevonásával), az internet segítségével működhet. Úgy gondoljuk, hogy ez is egy adalék annak bizonyítására, hogy a kéményseprő szakma fejlesztése közérdek, és ez a szolgáltatás képes követni a változó társadalmi igényeket.

 

 

 

---