Fűtési rendszerek vízkezelése II.
2010/3. lapszám | VGF&HKL online | 7413 |
Figylem! Ez a cikk 16 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A korai padlófűtés-rendszerekben használt műanyagcsövek falán áthatoló oxigén okozta belső korróziós és a rendszerben lezajló biológiai folyamatok sok gondot okoznak. Az EVOH-bevonatos PEX, majd az alumíniumréteggel ellátott csövek megjelenése a laboratóriumi vizsgálatok szerint megoldotta a problémát. A padlófűtés-rendszerek további fejlődésével megjelentek a rendszer beszabályozásához használt, az osztó-gyűjtőkre szerelt rotaméterek, melyeken keresztül betekinthetünk a rendszerbe.
 |
Az 1. képen egy a legmodernebb
technológiával készült, ötrétegű csővel szerelt, 2 éves rendszer rotaméterei láthatók. A barna elszíneződés korróziós vagy biológiai folyamatokra enged következtetni. Ezek után felmerül a kérdés: vajon tényleg megoldódott-e a műanyagcsővel szerelt rendszerek szennyeződési problémája?
A kémiai és elektrokémiai korróziós folyamatokat már tárgyaltuk egy korábbi cikkünkben, most a biológiai szennyeződésekről szeretnénk bővebben írni.
 |
A fűtésrendszerekben lezajló biológiai folyamatokat az oxigén, víz és az alacsony hőmérséklet (20-50 °C) táplálja. Bizonyos életformák fény nélkül is életképesek, ilyenek például a barna fonalas algák. Az algák elszaporodása csökkenti a fűtőközeg áramlását, ezáltal rontja a rendszer hatékonyságát, és végül meghibásodáshoz vezet. Az algatenyészetekben jól megtapad a belső korrózió miatt keletkező fémiszap, ami végül duguláshoz vezethet.
Az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerek, mint például padló-, fal-, mennyezetfűtés, valamint a hőszivattyúk primer és szekunder körei fokozottan érintettek biológiai szennyeződés szempontjából. A használaton kívüli rendszerek pangó vizeiben (néha magas hőmérsékletű radiátoros fűtés esetében is) biológiai folyamatok zajlanak le, szennyeződések alakulnak ki.
A talajhőszivattyúk föld alatti csöveit gyakran az épület talajmunkái közben fektetik le és töltik fel, a hőszivattyúhoz csak beüzemeléskor csatlakoztatják azokat. Ennek eredményeképpen a folyadék a kollektoron belül hosszú ideig, néha akár hónapokig pang. Ez idő alatt a folyadék szennyeződhet, ezáltal ideális feltételeket biztosítva a baktériumok és gombák szaporodásának.
 |
Zárt rendszerű hőszivattyúk fűtőközege kezelhető, és biológiai és korróziós szennyeződésük jól gátolható. Környezetvédelmi szempontból célszerű nem mérgező MPG (monopropilén glikol) fagyálló és egy adott koncentráció alatt biológiailag lebomló és ezáltal hatását vesztő biocid adalékokat használni.
A nyílt rendszerű hőszivattyúknál a primer körben a kiszivattyúzott vizet a természetbe engedik vissza, így a rendszer biológiai védelmét nagyon körültekintően kell kialakítani. A 4. képen egy nyitott primer körű hőszivattyús rendszer hőcserélője látható, az algaszennyeződés miatt a rendszer hatékonysága jelentősen lecsökkent, a hőcserélők folyamatos tisztítása sok időt és erőforrást igényel. Mivel jelen esetben a rendszer tisztítása csak a hőcserélőkben történik, a csövekben levő algák a vízárammal a kitisztított hőcserélőkbe kerülnek, és gyorsan újra „belakják” azokat.
 |
A falfűtés-rendszerek felépítésükben nagyon hasonlatosak a padlófűtés-rendszerekhez, de sokszor egy közös gerincvezetékről osztó-gyűjtő nélkül ágaztatják le a köröket (5. kép). Mint a cikk elején láttuk, dacára az oxigéndiffúzió-mentes csöveknek, korróziós és biológiai folyamatok ezekben a rendszerekben is lezajlódhatnak. Érdemes átgondolni, hogy a vésőn kívül milyen eszközök lesznek a szakemberek kezében, ha a vakolat alatt levő csövek egyike eldugul.
Tapasztalataink szerint figyelmet kell fordítani az alacsony hőmérsékletű rendszerek fűtőközegének kezelésére is, bizonyos esetekben a tisztítás lehetőségét a rendszerbe be kell tervezni. A vízkezeléshez szükséges adalékok megtalálhatók a piacon, ezek költsége a teljes rendszer árához képest elhanyagolható.
Paller Tamás
