Fedezetkezelés és megerősített ellenőrzés
2010/3. lapszám | VGF&HKL online | 3958 |
Figylem! Ez a cikk 16 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az építőiparban a lánctartozások és a szakszerűtlen munkavégzés visszaszorítására a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) megalkotta a "Gyorsítás II." gyűjtőnéven ismert jogszabálycsomagot, mely 2009. október 1-jétől érvényes, néhány intézkedése pedig január elsején lépett hatályba.
A jogszabálycsomag több új elemet vezetett be. Ilyen például az építőipari vállalkozások kötelező regisztrációja, amely a becsületes, szakértő vállalkozásokat juttatja munkához, kiszűrve ezzel a kontárokat. A regisztrációt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara végzi. Az építőipari cég regisztrációs számot akkor kap, ha van telephelye, legalább egy szakmunkása, illetve akár megbízással is, de foglalkoztat egy műszaki vezetőt.
A jogszabálycsomag keretében a kormány egyszerűsítette az engedélyezési eljárásokat, valamint megerősítette az építésfelügyeletet is.
Fegyverneky Sándor, az NFGM Építésügyi és Építészeti Főosztályának vezetője, országos főépítész elmondta: az új csomag három fő területe a lánctartozások átfogó jogszabályi kezelése, az engedélyezési eljárások további egyszerűsítése - állampolgári szinten is, valamint a hazai építkezések minőségének javítása az építésfelügyelet megerősítésével. Ezért az építésfelügyeleti hatóság január 1-jétől mintegy 100 fővel ellenőrzi az építkezések valamennyi területét - a fogyasztóvédelmi szempontok maximális érvényesítésével.
A lánctartozások megszüntetésére szolgál a fedezetkezelő intézmény, amely kellő garanciát nyújt építtetőnek, kivitelezőnek egyaránt, továbbá biztosítja a kifogástalan minőséget, és hogy minden kifizetés időben történjen. A kifizetési láncban a kisvállalkozók jutnak legelőször a pénzükhöz, a fővállalkozó viszont csupán akkor kapja meg a pénzét, ha kétséget kizáróan igazolja, hogy valamennyi alvállalkozóját rendben kifizette.
A fedezetkezelő intézményről
Az ötpárti konszenzus és 26 szakmai szövetség támogatásával létrehozott csomag egyik elemeként 2010. január elsejét követően valamennyi építőipari közbeszerzési eljárásra kiterjed a fedezetkezelő intézménye. Tavaly októbertől az útberuházásoknál, majd a többi közbeszerzésnél január 1-jétől, a magánberuházásoknál pedig idén április 1-jétől kell fedezetkezelőt megbízni.
A fedezetkezelő olyan új intézmény, amely garantálja, hogy a beruházáshoz szükséges összeg az építkezés megkezdésekor rendelkezésre álljon, s egyben ellenőrzi, hogy ezt a biztosítékot valóban az adott beruházáshoz használják-e fel. Az intézmény egyben biztosítja az alvállalkozók szerződésszerű kifizetését. A közbeszerzéseknél a Magyar Államkincstár látja el ezt a feladatot havi 100 000 forintért, míg az uniós értékhatárt elérő beruházásoknál a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől fedezetkezelésre engedéllyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltató (bank vagy pénzintézet).
Fegyverneky Sándor hangsúlyozta: a fedezetkezelői intézmény közbeiktatásának célja az átláthatóság, a pénzügyi és minőségi garanciák biztosítása. A Gyorsítás csomag értelmében a Közbeszerzési törvény (Kbt.) hatálya alá tartozó, 90 millió forintos értékhatárt elérő vagy meghaladó építési beruházás megvalósításakor szükséges fedezetkezelőt alkalmazni. A közbeszerzés hatálya alá nem tartozó, de a Kbt. szerinti közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű építőipari kivitelezési tevékenység esetén 2010. április 1-jétől szükséges a fedezetkezelőt közbeiktatni.
A fedezet és a teljesítési biztosíték alkalmazása a fedezetkezelői rendszerben a következő módon működik: az építtető a soron következő kivitelezési szakasz ellenértékének fedezetét a kivitelezés megkezdéséig köteles a fedezetkezelő rendelkezése bocsátani. Fedezetként a fedezetkezelői számlára történő befizetés, valamint olyan pénzügyi eszköz fogadható el, amely biztosítja a határidőre történő kifizetést.
A magyar fedezetkezelési intézmény kialakításához az NFGM több ország sikerrel működő szabályozási rendszerét vizsgálta meg. (Ausztriában elsősorban fogyasztóvédelmi okokból működtetik az úgynevezett 'biztos kezet'.)
A fedezet felhasználása úgy történik, hogy a fővállalkozó kivitelező a szerződésben meghatározott kivitelezési szakasz teljesítését jelzi az építtető képviseletében eljáró építési műszaki ellenőrnek, aki teljesítésigazolást állít ki az elvégzett kivitelezési munkákról és az annak alapján számlázható ellenértékről. Az építtetői fedezetkezelő a teljesítésigazolásban megjelölt számlázott összeget a rendelkezése alá helyezett fedezetből kifizeti.
Mint ismeretes, kisebb vihart kavart a fedezetkezelő intézménye az egyes szakmai érdekképviseleteknél. A szaktárca meggyőződése azonban az, hogy joggal várható el az állami megrendeléseken dolgozó magáncégek esetében az átlátható, makulátlan működés. Ezzel az intézkedéssel nem avatkoznak be a magánszféra üzleti viszonyaiba, ellenben bezárják a kiskapukat a zavarosban halászók előtt. Azt akarják elérni, hogy mindenki hozzájusson az elvégzett munka ellenértékéhez, és ne folytatódjék a lánctartozás tűrhetetlen gyakorlata - hangsúlyozta az országos főépítész.
Csökkenő számú engedélyköteles tevékenység
Dr. Bedő Katalin főosztályvezető-helyettestől megtudtuk, hogy jelentősen csökkent az engedélyköteles tevékenységek száma is. Kevesebb lett a hatósági engedélyhez kötött építési munkák köre, és mintegy 20%-kal nőtt a sem engedélyt, sem bejelentést nem igénylő építések száma.
Egy nagyobb beruházás megvalósításához általában több hatóság engedélye szükséges. Január 1-jétől úgynevezett integrált eljárás is igénybe vehető a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások esetén. Az eljárás lényege, hogy az ügyfél egy helyre, az úgynevezett közreműködő hatósághoz nyújtja be valamennyi kérelmét. A közreműködő hatóság koordináló szerepet lát el a hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárás lefolytatása mellett, és az illetékes hatóságok a gyorsabb ügyintézés érdekében összehangolják munkájukat.
Az egyszerűsítéseknek köszönhetően a kisebb építési munkálatok megkezdhetők az építésügyi hatósághoz történő bejelentéssel egyidejűleg. A korábbról ismert hagyományos építési engedélyezési eljárás - amelyet korábban 60 nap alatt intéztek - 45 munkanapra változott. Ezenkívül bevezették a differenciált, egyszerűsített engedélyezési eljárást, amelynek során a kérelmet az építési munka műszaki tartalmától függően 22 munkanap, illetve 10 munkanap alatt bírálják el.
Tényleges bejelentés
Bevezették a "tényleges bejelentés" jogintézményét is. A bejelentéshez kötött építési munkák a hatósághoz történő bejelentéssel egyidejűleg megkezdhetők, amelyeket az építési hatóság utólag ellenőriz. Ilyen eljárás vonatkozik például az 50 négyzetméter alatti, 2,5 méternél kisebb építménymagasságú, nem emberi tartózkodás célja szolgáló ingatlanokra.
Pót- és többletmunka
A pótmunkát és a többletmunkát az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendeletben határozták meg. E rendelet alapján a többletmunka a szerződéskötés alapját képező (ajánlatkérési vagy kivitelezési) dokumentációban kimutathatóan szereplő, de a szerződéses árban (vállalkozói díjban) figyelembe nem vett tétel. A pótmunka pedig a szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő, külön megrendelt munkatétel (munkatöbblet).
Magyarországon jelenleg 93 000 építkezési vállalkozás van, szemben Ausztriával, ahol körülbelül 7000 építkezési céget tartanak nyilván. A távlati cél az, hogy a szakma előbb-utóbb kivesse magából a megbízhatatlan vállalkozásokat, és ne központi jogszabályokkal kelljen megálljt parancsolni a szakmának nem használó, káros tevékenységeknek. Jó volna, ha a társaságok nem kényszerülnének olyan piaci helyzetekbe és szerződésekbe, amelyekre utólag azt mondják, hogy kénytelenek voltak elvállalni - mutattak rá az NFGM illetékesei.
Az mindenesetre biztató, hogy az épületgépészet területéről kevesebb panasz jut el a szaktárcához a körbetartozások miatt, ami persze nem azt jelenti, hogy nincs ilyen jelenség, csak kevesebb az építőipar többi ágazatához viszonyítva.
Ilonka Mária
