Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Pelletfűtés IV.

2010/10. lapszám | Burján Zoltán |  6386 |

Figylem! Ez a cikk 15 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Pelletfűtés IV.

Az előző cikkekben a pelletfűtés energiafelhasználáson, megújuló energiákon belüli szerepéről, az alkalmazott technológiákról és készülékekről esett szó, míg a jelen írás – a cikksorozat befejező témája – a sokak számára leglényegesebb kérdéssel foglalkozik: mennyibe is kerül? Azaz olcsó vagy drága?

Az előző cikkekben a pelletfűtés energiafelhasználáson, megújuló energiákon belüli szerepéről, az alkalmazott technológiákról és készülékekről esett szó, míg a jelen írás – a cikksorozat befejező témája – a sokak számára leglényegesebb kérdéssel foglalkozik: mennyibe is kerül? Azaz olcsó vagy drága?

Nos, ez az a kérdés, amire persze nem fogok tudni egyértelműen válaszolni, hiszen az olcsóság (vagy éppen drágaság), mint tudjuk, igencsak relatív. Amit azonban meg tudok tenni, hogy igyekszem korrekt adatokat adni ahhoz, hogy mindenki a saját értékrendje szerinti, általában soktényezős véleményét ki tudja alakítani, és amennyiben ilyen jellegű döntés előtt áll, ismerje a fontosabb szempontokat és az ezek mérlegeléséhez szükséges adatokat. Természetesen ezen adatok jó része „személyre szabott”, így előfordulhat, hogy önre, kedves olvasó, nem pontosan illik az itt közölt (átlagos) érték. De a cél nem az, hogy abszolút igazságokat fogalmazzak meg (amúgy is lehetetlen lenne), hanem az, hogy segítséget adjak a rengeteg és gyakran egymásnak ellentmondó állításokat, értékeket, nézőpontokat tartalmazó információhalmazban való önálló eligazodásra. Remélem, sikerülni fog.

Már kevésbé makacsul ugyan, de még tartja magát Magyarországon az a nézet, hogy a megújuló energiák használata legfeljebb csak a gazdagok számára elérhető, hogy a magas beruházási költségeket kevesen tudják vállalni, s túl hosszú a megtérülési idő is. A megújulók használatának külföldi elterjedésére is egy legyintés volt a válasz: persze, hogy Ausztriában minden harmadik új építésű családi házba pelletkazán kerül, mert kiszámíthatóbb a megújulós beruházások támogatási rendszere, s ott jobban élnek, többet keresnek az emberek. Ez utóbbi kijelentéssel nem is vitatkoznék, abban pedig bízom, hogy a hazai, megújulókat támogató rendszer végre kiszámítható, egyszerű, tényleg támogató jellegű lesz. Ugyanakkor az már most is tény: a földgáz árának jelentős emelkedése (1. táblázat) új helyzetet teremetett, amely egyre többeket késztet arra, hogy számoljanak.

Számoljunk mi is! De előtte érdemes néhány szót arról ejteni arról, mikor érdemes a pelletfűtést választani. Az általános válasz: akkor, ha költséget akarunk megtakarítani, de fontos számunkra a kényelem, s mindez környezettudatos gondolkodásmóddal is párosul.

Ez igaz, de – mint az alábbiakban láthatjuk – ennél szélesebb szempontrendszert érdemes megvizsgálni. Előtte azonban még egy gondolat essék arról, hogy mikor is érdemes a pelletalapú fűtésben, mint alternatívában gondolkodni.

Pelletes készülék 50 kW alatti teljesítménytartományban mindenképpen ajánlható választás. E fölött érdemes megvizsgálni, hogy esetleg faaprítékos készülék lenne-e a jobb megoldás. 100 kW-ig a kérdést az dönti el, hogy honnan, milyen áron és biztonsággal lehet beszerezni a faaprítékot, szemben a pellettel. E fölötti teljesítményigények esetén akkor javasolható a pellet, ha a tüzelőanyag-tárolás – például belvárosi épületnél – gondot okoz, hiszen ugyanazon energiamennyiség tárolására faaprítékból háromszor akkora helyre van szükség, mint pelletből. Ezek a teljesítményhatárok természetesen nem kőbe vésett szabályok, inkább tájékozató jellegűek, a konkrét eset ismeretében lehet mindig az optimális megoldást kiválasztani. Az előbbiekből adódik, hogy a pelletfűtés elsősorban családi házak, középületek és társasházak esetén ajánlható.

A tapasztalatok szerint a meglévő fűtés drágulása az, ami elsősorban váltásra ösztönzi az embereket. Persze az alapenergiahordozó (esetünkben a földgáz) árának változása közel sem az egyetlen szempont, amit egy fűtési rendszer cseréjénél, esetleg létesítésénél érdemes figyelembe venni. Éppen ezért nézzük meg, mik is ezek a szempontok.

1. táblázat. A földgáz árának jelentős emelkedése

Dátum Változás aránya Földgáz ára
2007.12.31 0 % 98 Ft/m³ 2,88 Ft/MJ
2008.01.01 5 % 102,9 Ft/m³ 3,03 Ft/MJ
2008.04.01 5,8 % 108,87 Ft/m³ 3,2 Ft/MJ
2008.07.01 9,9 % 119,65 Ft/m³ 3,52 Ft/MJ
2008.10.01 6,5 % 127,42 Ft/m³ 3,75 Ft/MJ
2009.01.01 0 % 127,42 Ft/m³ 3,75 Ft/MJ
2009.07.01 5 % 133,79 Ft/m³ 3,94 Ft/MJ
2009.10.01 –10 % 120,41 Ft/m³ 3,54 Ft/MJ
2010.01.01 5,7 % 127,28 Ft/m³ 3,74 Ft/MJ
2010.04.01 10 % 140,01 Ft/m³ 4,12 Ft/MJ

Forrás: Magyar Pellet Egyesület

Az ár természetesen fontos

de legalább kettő-, inkább háromféle árról kell szót ejteni. Egyrészt a beruházási, másrészt az üzemeltetési, harmadrészt a fenntartási vagy karbantartási költséget kell megvizsgálni. Aztán manapság szinte alapelvárás az, hogy kényelmes legyen a fűtési rendszer használata, nagyon leegyszerűsítve: hozzá se kelljen nyúlni.

A gázhasználattal kapcsolatban az elmúlt években egy ugyan ismert, de ezidáig tartalom nélküli fogalom is előtérbe került: az ellátásbiztonság. Ha pedig már a biztonság kérdése felmerült, akkor az üzembiztonságról se feledkezzünk meg. Itt említeném meg az automatizálhatóság, szabályozhatóság kérdését is, ami ugyan részben kényelmi szempont, de mivel a tartósan magas hatásfok biztosításának is alapfeltétele, mégis külön szempontként venném figyelembe. Fontos – esetenként kizáró – szempont az elérhetőség; azaz függetlenül bármi mástól, van-e egyáltalán lehetőségem használni például a földgázt, van-e elosztóhálózat a közelben, amire rá lehet csatlakozni, de akár a pellet vonatkozásában is meg kell vizsgálni, hogy van-e stabil, megbízható gyártó vagy kereskedő a környezetünkben, akitől vásárolhatok. Esetleg szolár (vagy egyéb megújulós) rendszer vizsgálatakor a földrajzi és napi-éves szezonális rendelkezésre állás vizsgálata is szükséges. Ehhez kapcsolódóan fontos szempont a beszerezhetőség formája is, hiszen közel sem mindegy, hogy egy monopolhelyzetben lévő szolgáltatótól, vagy esetleg piaci versenyhelyzetben tevékenykedő gyártóktól van lehetőségem beszerezni a tüzelőanyagot, esetleg „ingyen jön” (Nap, földhő).

Önálló alkalmazhatóság

Aztán nem elhanyagolható kérdés az önálló alkalmazhatóság vizsgálata sem, hiszen jól hangzik – és persze igaz is –, hogy a napenergia ingyen van, de figyelembe kell venni, hogy amikor legjobban kellene (télen), akkor nem nagyon süt a nap, és kell egy kisegítő kazán, ami ilyenkor dolgozik helyette. Végezetül pedig: ma már talán valódi, reális szempontként vehetjük figyelembe a környezetvédelmi szempontot is. Sőt a teljesség kedvéért említsük meg a járulékos költségek kérdését is, azaz az adott technológia használata során felmerülő egyéb költségeket, mint fatüzelésnél a favágás, gázfűtésnél az alapdíj, pelletnél a szállítási költség.

Nos, talán sikerült összeszednünk a legfontosabb szempontokat, és hogy ezek egy konkrét esetben is használhatók-átláthatók legyenek, foglaljuk egy táblázatba (2. táblázat). Példának okáért az alábbiak szerint, figyelembe véve, hogy az egyes szempontok személyenként eltérő „fajsúlyúak”.
Ez persze egyrészt szubjektív, másrészt nem összehasonlítható, így a minősítések helyett használjunk inkább 1-től 5-ig pontokat az egyes szempontok értékeléséhez, oly módon figyelembe véve az eltérő fajsúlyokat, hogy a kiemelt 3-as, a fontos 2-es, a lényeges pedig 1-es szorzóval kerül figyelembe vételre. Akkor a saját értékelésem szerint a 3. táblázatot kapom.

2. táblázat. A XI. században elterjedt fűtési technológiák szempontjainak osztályozása

szempont „fajsúly” pellet tüzifa szén földgáz földgáz progn. PB gáz áram
beruházási költség fontos magas alacsony közepes közepes közepes közepes közepes
üzemeltetési ár (Ft/MJ) kiemelt 3,3 2,7 3,2 4,74 5,1 8,5 11,39
karbantartási költség fontos közepes alacsony alacsony közepes közepes közepes alacsony
kényelem lényeges kiváló rossz rossz kiváló kiváló kiváló kiváló
ellátási biztonság fontos kiváló közepes közepes
üzembiztonság kiemelt közepes közepes kiváló
szabályozhatóság lényeges kiváló rossz rossz kiváló kiváló kiváló kiváló
elérhetőség fontos kiváló közepes rossz kiváló kiváló
önálló alkalmazhatóság fontos kiváló kiváló kiváló kiváló kiváló
környezetvédelem lényeges kiváló közepes közepes közepes közepes
járulékos költség lényeges minimális van van nincs nincs nincs nincs

Ez még mindig szubjektív, de mindenki megteheti, hogy a saját véleménye szerint módosítja az értékeket, és végeredményként megkapja, hogy számára melyik a legracionálisabb fűtési mód. Természetesen ez a tábla kiegészíthető szolár, hőszivattyús rendszerekkel is, hogy még teljesebb legyen a kép, csupán arra kell ügyelni, hogy az értékeléshez használt adatok valóságosak legyenek.

Ezidáig megvizsgáltuk a fűtési rendszerek hőtermelő oldala értékelésének szempontjait, illetve ezek szubjektív értékelését. Az alábbiakban egy konkrét példán keresztül nézzük meg, hogy egy cca. 120 m²-es, átlagos hőszigeteltségű családi ház esetében milyen különbségek adódnak, ha pelletes és gázos megoldás között kell választanunk.

Pelletes és gázos fűtés összehasonlítása

Mindenekelőtt rögzítsünk pár alapvetést, amiket a továbbiakban használni fogunk. Az épületünk hőigénye alapján számított kazánteljesítmény cca. 12 kW, az éves energiaigénye pedig 90 GJ (azaz 25 000 kWh). A hőleadó oldal 70%-ban 80/60 oC-os radiátoros, a fennmaradó rész padlófűtés. A gáz ára 135 Ft/m3, fűtőértéke 34 MJ/m3, a készülék kondenzációs gázkazán 98%-os éves hatásfokkal és 280 000 Ft-os beszerzési árral. A pellet ára 48 Ft/kg, fűtőértéke 18 MJ/kg. Vizsgáljunk egyrészt egy vízteres pelletkandallót, melynek ára 580 000 Ft, éves hatásfoka 88%, és egy pelletkazánt, melynek ára 1 080 000 Ft, és 93%-os a hatásfoka.

Ezen adatokból számítható az egyes készülékekben égetett tüzelőanyagból előállított hőenergia ára: a tüzelőanyagárat osztom a fűtőértékkel és korrigálom a hatásfokkal, így az alábbi előállított energiaárak adódnak a különböző készülékek esetében:

  • Gázkazán: 135/34/0,98 = 4,05 Ft/MJ
  • Pelletkandalló: 48/18/0,88 = 3,03 Ft/MJ
  • Pelletkazán: 48/18/0,93 = 2,86 Ft/MJ

Ezen adatokból és az ismert éves épület hőigényből számítható az éves fűtési költség:

  • Gázfűtés: 90 000×4,05 = 364 500 Ft, cca. 2700 m³ gázfogyasztás.
  • Pelletkandalló: 90 000×3,03 = 272 700 Ft, cca. 5900 kg pelletfelhasználás.
  • Pelletkazán: 90 000×2,86 = 257 400 Ft, cca. 5400 kg pelletfelhasználás.

A különbség jól látható, ami egy hagyományos nyílt égésterű, atmoszférikus égőjű gázkészüléknél a maga 75-85%-os hatásfokával még jóval markánsabb.

Nézzük a beruházási költségeket! Gázfűtés esetén, ha van csatlakozóvezeték (a telken van gáz), akkor az benne foglaltatik a telekárban, ha nincs, akkor a területileg illetékes gázszolgáltató(k) árszabása alapján lehet megrendelni elég nagy szórást mutató árakon, így cca. 100 000 Ft-os költséget vegyünk figyelembe. A telekhatáron belüli gázvezeték létesítése (tervezés, engedélyezés, kivitelezés) újabb minimum 150 000 Ft. Tekintettel arra, hogy a két tüzelőberendezésfajta bekötési, üzembe helyezési, füstcsövezési, kéménykialakítási költsége nagyjából megegyezik, ezekkel a költségekkel nem számolok, így gázkazán esetében cca. 530 000, pelletkandallónál 580 000 és pelletkazán esetében 1 240 000 Ft költséggel kell számolnunk, ha a kazánárhoz hozzáveszünk cca. 1,5 m²-nyi többlet építési költséget, ami a pellettárolás (tároló) többlet helyigényének építési költsége. Ezekből adódik, hogy pellatkandalló vásárlása esetén bő 50 000, míg pelletkazán esetében 710 000 Ft-os többletöltséggel kell számolnunk kondenzációs gázkazánhoz képest. Innen a megtakarításokból számítható a „megtérülés”, azaz pelletkandalló esetén fél év, míg pelletkazán esetében sem éri el a 7 évet. Természetesen ha meglévő gázkazán kiváltása, cseréje a feladat, akkor a számok módosulnak, de a számítás menete nem változik. A fenntartási költségekben (előírásszerű karbantartás esetén) szintén nincs jelentős különbség a két készülékfajta között.

3. táblázat. A 2. táblázat értékelése szubjektív szempontok alapján

szempont „fajsúly” pellet tüzifa szén földgáz földgáz progn. PB gáz áram
beruházási költség 2 6 10 9 8 8 8 8
üzemeltetési ár 3 13 15 14 8 6 2 1
karbantartási költség 2 6 10 10 7 7 7 10
kényelem 1 9 2 2 10 10 10 10
ellátási biztonság 2 10 9 7 8 6 10 9
üzembiztonság 3 13 6 6 9 9 9 14
szabályozhatóság 1 5 2 2 5 5 5 5
elérhetőség 2 10 9 7 8 8 10 9
önálló alkalmazhatóság 2 10 10 10 10 10 10 10
környezetvédelem 1 5 4 1 2 2 2 1
járulékos költség 1 4 1 1 5 5 4 5
összesítő   91 78 69 80 76 77 82

A fenti költségeket tovább csökkenthetik a megújuló energia felhasználását ösztönző beruházási pályázatok. Jelenleg nincs ilyen kiírás, de korábban a NEP keretében a teljes beruházás 30-35 százalékát, a ZBR keretében 30-65 százalékát támogatta az állam vissza nem térítendő támogatással. Egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen formában s mekkora intenzitású támogatással lehet számolni a jövőben, ami üdvözítő lenne, hogy megszűnjön ezen pályázatok esetlegessége.
Végezetül az árkérdéshez: sokan teszik fel a kérdést, vajon mi a biztosíték arra, hogy a pelletárak nem szabadulnak-e el ugyanúgy, mint a fosszilis energiahordozóké. A válasz nagyon egyszerű. A helyben keletkező alapanyagból (hulladékból, melléktermékekből) helyben, helyi munkaerővel megtermelt energiahordózó esetében az árakat is a lokalitás határozza meg. Jól mutatja ezt az 1. ábra, melyből látható, hogy a pellet gázhoz képest való árelőnye stabilan tartja magát Németországban.

A fentiek alapján érkezik a kérdés: akkor ki vesz pelletkazánt, ha a kandalló ennyivel olcsóbb? Az, aki kényelmes, szinte törődési igény nélküli fűtési rendszert akar használni. Hadd idézzem az előző cikk ide vonatkozó részét:

  1. A pelletkandallók lakótérben elhelyezhető (légfűtéses vagy vízteres) kompakt fűtőkészülékek, azaz a pellettartály (általában 1 napi tüzelőanyag befogadására alkalmas), adagoló csiga, pelletégő és kazántest egybeépítve került megvalósításra, olyan szándékkal, hogy egy kis helyet foglaló, automata üzemű, a tűz látványát nyújtó tüzelőberendezés szülessen. A kompakt kivitel és a számos felhasználói elvárás kompromisszumok árán volt teljesíthető, így ezen készülékek napi feltöltést és 2-3 naponkénti takarítást igényelnek, illetve 5-10%-kal kisebb hatásfokkal működnek, mint a pelletkazánok. Ugyanakkor azokkal megegyezően saját magukat gyújtják be és állítják le, akár a gázkazánoknál megszokott szobatermosztát által vezérelve, akár a saját belső idő- vagy hőmérsékletprogramjuk által szabályozva.
  2. A pelletkazánok helyigénye nagyobb, típustól és teljesítménytől függően egy mosógépnagyságtól akár egy nagyobb fagyasztóláda méretét is elérhetik, és ehhez hozzájön a kialakítandó pellettartály mérete is. Ám ezen készülékek több hétig, akár egész fűtési szezonban is képesek felügyelet nélkül működni, 90% feletti hatásfokkal!

Tehát szebb tűzlátványt nyújtó, kisebb helyigényű, de több kezelést igénylő, gyengébb hatásfokú készülék a pelletkandalló, mint a -kazán. Megint többnyire nem mérhető, rangsorolható szempontokról van szó, tehát személyes értékítélet kérdése. Az biztos, hogy a kandalló olcsóbb, de „munkásabb” üzemeltetésű készülék, mint a kazán.

Az ellátásbiztonság kérdése az elmúlt években időről időre előtérbe került, elsősorban a gáz vonatkozásában („az oroszok már megint elzárták a gázcsapot”), de ne ragadjunk le csak ennél az energiahordozónál, hiszen a pellettel kapcsolatban is elhangzanak ilyen tartalmú kijelentések. Érdemes tehát e cikk keretében néhány ezzel kapcsolatos tévhitre, valótlan állításra is ráirányítani a figyelmet, amelyek a tüzelőanyag-, illetve készülékellátottság kapcsán merülnek fel.

Magyarországon 2008 második felében több mint féltucat pelletüzemben kezdődött meg a termelés, azóta ez a szám megduplázódott, és jelenleg is számos projekt van előkészítési szakaszban (2. ábra). Ezek a pelletüzemek bőven képesek ellátni a hazai piacot, sőt – sajnálatos és egyébként ésszerűtlen módon – termelési kapacitásuk 70-90%-át külföldre exportálják lényegesen nagyobb szállítási költséggel, mintha itthon lehetne értékesíteni. A Magyarországon megvásárolható pelletes készülékek palettája az elmúlt két évben kiszélesedett, teljesítményben (helyiségfűtéstől társasházak hőigényét is kielégítő berendezésekig) és árban is nagy a választék. Ezzel együtt a szerviztevékenység is részévé vált a hazai pelletágazatnak.

Az üzembiztonság fogalma alatt két témát kell megemlítenünk; egyrészt a balesetbiztonság kérdését, ami mind a gázos, mind a pelletes készülékek vonatkozásában előírásszerű használat és karbantartás mellett teljesen megnyugtató élet- és vagyonbiztonság vonatkozásában is. Ámbár megjegyzendő, hogy nem betartott biztonsági előírások mellett, karbantartás nélkül használt gázkészülékeknél évről-évre történnek füstgáz-visszaáramlás vagy tökéletlen égés miatti halálesetek, illetve időnként gázrobbanás is, ami pelletes készülékeknél nem fordulhat elő. A másik üzembiztonsági vonatkozás a folyamatos, önálló működés biztonsága, azaz mennyire bízhatok abban, hogy a felügyelet nélkül hagyott automata tüzelőberendezés valóban bekapcsol hőigény esetén, és leáll, ha kiszolgálta azt, aztán újraindul, és így tovább… Nos, őszintén szólva ebben a gázkazán nagyobb üzembiztonsággal rendelkezik, hiszen egy pelletkandalló jó minőségű pellet használata esetén 3-6 napig tud törődés nélkül működni (persze ezen idő alatt is többször fel kell tölteni a tartályát), míg gyengébb minőségű pellet (magasabb hamutartalmú) használata esetén 2-4 naponta ki kell takarítani. A fix égőrostéllyal rendelkező kazánokra tulajdonképpen ugyanez mondható el 2-3 nappal hosszabb időszakokkal. A mozgórostélyos égővel és hamukihordással felszerelt kazánok azonban 1-6 hónapig is képesek akár felügyelet nélkül működni, ha biztosítjuk a tüzelőanyag-ellátást. A szabályozhatóság mindkét készülékfajtánál ugyanolyan, tehát itt nincs említésre méltó különbség.

Az elérhetőség vizsgálatakor földgáz esetében az a kérdés, van-e elosztóhálózat. Ha van, akkor elérhető, kivéve ha ellátásbiztonsági zavar adódik. Ha nincs elosztóhálózat, akkor földgáz sincs. Pellet esetében inkább az a kérdés, hogy milyen közel lehet beszerezni a felhasználás helyéhez képest. Ma még kétségkívül nem a legideálisabb a helyzet ezen a téren, hiszen előfordulhat, hogy akár 100-200 km-re lévő gyártótól, kereskedőtől vásárol valaki, de a már említett intenzitású pelletgyártói és értékesítői számnövekedés nem csak azt fogja rövid időn belül biztosítani, hogy a lakóhelyünkön be tudjuk szerezni a pelletet, hanem azt is, hogy több gyártó, kereskedő terméke közül válogathassunk, s ez az, ami a legmegnyugtatóbb biztosítéka a stabilan jó ár-érték aránynak.

Az önálló, segéd- és kiegészítő berendezések nélküli alkalmazhatóságot mind a gázos, mind a pelletes készülékek kifogástalanul teljesítik. Környezetvédelmi szempontból azonban egy pelletes készülék behozhatatlan előnnyel kerül ki az összehasonlításból egy gázos készülékkel szemben, hiszen a pelletes készülék CO2-kibocsátása környezetsemleges (annyit bocsát ki, amennyit az alapanyag az élete során megkötött), míg a példában szereplő cca. 2700 m³ éves gázfogyasztás több mint 5100 kg, azaz 5 tonna szén-dioxidot juttat a légkörbe, tehát majdnem akkora tömeget, mint amennyi pelletből egész évben kifűthető ugyanaz a ház. Elgondolkodtató. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy ésszerűen szervezett-tervezett pelletgyártási struktúra mellett a pelletálási alapanyag kizárólag hulladék, ami így kikerül a hulladékkezelési rendszerből, és a feldolgozás során értékes termékké válik, aminek szintén jelentős környezetvédelmi hatásai vannak a társadalmi-gazdasági előnyei mellett.

A járulékos költségekről már röviden szó esett, gázhasználatnál az alapdíj merül fel, pelletfűtésnél a pellet szállítási, kezelési költsége, ami az előzőkben már említett gyártói, kereskedői létszám növekedésével arányosan csökken.

Összegezve elmondható, hogy a pelletfűtés gazdaságosságának vizsgálatakor földgázzal összehasonlítva közel azonos (pelletkandalló) vagy számottevően drágább (pelletkazán) beruházási költségű tüzelőberendezések állnak rendelkezésre, ám 30-40%-kal olcsóbban üzemeltethetők, ami már napjainkban is százezer forint nagyságrendű megtakarítást eredményez egy átlag családi ház éves fűtési költségében. Ez pedig a gázár várható emelkedésével, illetve a gázfelhasználás növekedésével tovább fog nőni. Az is megállapítható továbbá, hogy az összehasonlítás egyéb szempontjai és azok megítélése nagyon szubjektív, így ezen vizsgálatokat mindenkinek érdemes magának elvégeznie, és nem feltétel nélkül elhinni, elfogadni egy márkaképviselő kijelentéseit arra vonatkozóan, hogy az a minden tekintetben legjobb, amit ő kínál.

Bízom benne, hogy a közölt négy cikk hasznos információkat és tanácsokat adott a szakmában dolgozóknak, és leendő felhasználóknak egyaránt.

PelletSzilárd tüzelés