Felelősségi kérdések az építőiparban – miért felel a szakember?
2011/6. lapszám | Dr. Kugler Zsolt | 5192 |
Figylem! Ez a cikk 13 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A vállalkozási jellegű tervezési, építési, szerelési munkák esetében fontos körülmény, hogy a mérnököt, a vállalkozót vagy az egyes munkavállalót milyen jellegű és mértékű felelősség terheli az elvégzett munka vonatkozásában.
Egy műszaki jellegű munka elvégzésével kapcsolatban a felelősségnek több aspektusa is felmerül. Amennyiben a munka késedelmesen, a vállalási határidőn túl készül el, vagy a vállalkozó hibásan, nem a megkötött szerződésnek megfelelően teljesíti, úgy a vállalkozót kártérítési felelősség terhelheti. Hibás teljesítés esetén előfordulhat, hogy az nem pusztán a vállalkozási szerződés megszegését jelenti, hanem a hibás kivitelezés, szerelés eredményeként más vagyontárgyakban kár keletkezik, esetleg személyei sérülés is történik. A jognak minden egyes felelősségi kérdésre válasszal kell szolgálnia. Ezek a válaszok természetesen különbözők a felek között fennálló jogviszonyok és a létrejött szerződések eltérő jellege miatt.
A tervezőmérnök felelőssége
A tervezőmérnöki munka komplexitása már önmagában sugallja mindazon veszélyeket, melyeket a mérnöki szakma, a mérnöki munka magában hordoz. Egy rossz számítás, a nem megfelelő anyagválasztás, a folyamatok ellenőrzésének hiánya – és még sorolhatnánk számtalan esetet – mind-mind káreseményhez vezethetnek. A mérnök és a megrendelő jogviszonyát leggyakrabban egy a felek között létrejött tervezési szerződés szabályozza. Tervezési szerződés alapján a mérnök műszaki–gazdasági tervezőmunka elvégzésére, a megrendelő pedig a megbízási díj megfizetésére köteles. Amennyiben az elkészített mérnöki terv nem felel meg a tervezési szerződésben foglaltaknak vagy a szakmai követelményeknek, akkor a tervezési szerződés hibás teljesítéséről beszélhetünk. Ebben az esetben a mérnököt a terv vonatkozásában szavatossági felelősség terheli. A szavatossági felelősség alapján a megrendelő elsősorban a terv kijavítását kérheti. Ha erre nincs lehetőség, akkor a megrendelő megfelelő mértékű díjcsökkentést kérhet, vagy elállhat a szerződéstől, és a már megfizetett megbízási díjat visszakövetelheti. A szerződés megszegéséért anyagi felelősség is terhelheti a mérnököt. Ez az anyagi felelősség a szerződésben a felek által korlátozható, azonban a szándékosan, súlyos gondatlansággal vagy bűncselekménnyel okozott, továbbá az életet, testi épséget, egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget nem lehet kizárni a szerződésben. A mérnököt kártérítési felelősség terheli akkor is, ha az általa elkészített tervek alapján kivitelezett létesítmény meghibásodik, megsemmisül, és más vagyontárgyakban vagy személyekben kárt okoz. Ebben az esetben a kárt elszenvedő félnek a káreseményen túl azt is bizonyítania kell, hogy a kár a mérnök tevékenységére visszavezethető okból keletkezett.
A kivitelező vállalkozó, mint cég felelőssége
A kivitelezési munkák jogi alapja általában a vállalkozó és a megrendelő között létrejött vállalkozási szerződés. A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó elkészíti, megépíti a megállapodott létesítményt, míg a megrendelő vállalkozási díjat fizet. A vállalkozó hibásan teljesít akkor, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Nem szerződésszerű, vagyis hibás teljesítés esetén a vállalkozót szavatossági felelősség terheli. Hibás teljesítés esetén a megrendelő a fentebb már kifejtett jogosultságokkal rendelkezik: a munka kijavítását vagy az eredmény kicserélését kérheti. Amennyiben erre nincs lehetőség, úgy megfelelő mértékű díjmérséklést követelhet, vagy a vállalkozói díj visszakövetelése mellett elállhat a szerződéstől. A kijavítást vagy kicserélést megfelelő határidőn belül, a megrendelőnek okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. A szavatossági felelősségnél a vállalkozóra nézve szigorúbb felelősséget alapoz meg a – köznyelvben garanciaként ismert – jótállás jogintézménye. A jótállás és a szavatosság közötti lényegi különbség, hogy kinek kell bizonyítani azt, hogy az adott hiba a vállalkozónak felróható okból keletkezett. A jogi szaknyelvben ez az ún. bizonyítási teher kérdése. Míg a jótállásnál a vállalkozónak kell bizonyítani, hogy nem ő a hibás, addig a szavatosság esetében a megrendelőnek kell bizonyítani a vállalkozó felelősségét. Fentiekből látható, hogy a megrendelő részére mindenképpen előnyösebb, amennyiben a megrendelt építési–szerelési munka vonatkozásában a vállalkozási szerződésben a teljesítést követő bizonyos időszakra jótállás kerül kikötésre. Külön jogszabály rendelkezik a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról. A jótállási kötelezettség e jogszabály alapján kiterjed az újonnan épített lakásokra és lakóépületekre. A törvényi jótállás időtartama ebben az esetben az átadás–átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított három év (a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. [XI. 5.] Korm. rendelet). Ahogy a mérnöki felelősség esetében is, kártérítési felelősség terheli a vállalkozót, amennyiben az általa elkészített létesítmény meghibásodik, és más vagyontárgyában vagy személyében kárt okoz. Ebben az esetben a kárt elszenvedő félnek a káreseményen túl azt is bizonyítania kell, hogy a kár a vállalkozó kivitelező tevékenységére visszavezethető okból keletkezett. Az esetleges késedelemmel kapcsolatban szintén felelősség terheli a vállalkozót. A késedelem egyik jogkövetkezménye, hogy a vállalkozó köteles megtéríteni a megrendelőnek a késedelemből eredő kárát, kivéve, ha a vállalkozó bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A késedelemmel kapcsolatban fontos megemlíteni a kötbér jogintézményét, hiszen a legtöbb vállalkozási szerződés tartalmaz késedelmi kötbér-kikötést. A kötbér-kikötés alapján a vállalkozó meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, ami a vállalkozónak felróható, nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít. A kötbért a megrendelő akkor is követelheti, ha kára egyébként nem merült fel.
Kivitelező munkavállalójának felelőssége
A fenti két esetkörtől alapvetően eltér a vállalkozó munkavállalójának felelőssége. A felelősség mértékét és szabályait ebben az esetben ugyanis nem az általános polgári jog, hanem a munkajog jelentősen eltérő szabályai határozzák meg. A munkavállaló ugyanis semmilyen jogviszonyban nem áll a megrendelővel, hiszen őt kizárólag a vállalkozóhoz köti a munkaszerződése. A munkaviszony pedig sajátos jellegzetességeket mutat a kártérítési felelősség esetében is. Ha az alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató a felelős. A munkáltató és munkavállaló belső jogviszonyában a munkaviszonyából eredő kötelezettségének megszegésével okozott kárért kártérítési felelősség terhelheti a munkavállalót. A kártérítés mértéke – tekintettel a munkavállaló pénzügyi teherbíró képességére – gondatlan károkozás esetén a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg. Kollektív szerződés vagy munkaszerződés a kártérítés mértékét ennél nagyobb mértékben is meghatározhatja. A kártérítés mértéke azonban ebben az esetben is munkaszerződés alapján legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződés alapján legfeljebb hat havi átlagkeresetig terjedhet. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. Ha a kárt több munkavállaló együttesen okozta, akkor vétkességük arányában felelnek.
A büntetőjogi felelősségről általában
Az eddig tárgyalt felelősségi alakzatok a polgári jogi/munkajogi felelősség fogalmi körébe tartoznak, és vagyoni jellegű szankció (kártérítés) kapcsolódik hozzájuk. A fentiektől függetlenül a mérnöki, szakmunkási, kivitelezői munka foglalkozási szabályainak megszegése nem kizárólag polgári jogi felelősséget alapozhat meg, és ennek megfelelően nem kizárólag vagyoni jellegű szankció kapcsolódhat hozzá. A foglalkozási szabályok megszegésének büntetőjogi következményei is lehetnek. Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más életét, testi épségét vagy egészségét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, akár 10 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető (a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 171. §). A fentieknek megfelelően a tervezési, vállalkozási és munkaszerződések körültekintő megfogalmazása messzemenő kihatással lehet a szerződő felekre egy esetleges kártérítési igény esetén, így e szerződések elkészítésekor tanácsos a jogterületen járatos ügyvéd segítségét kérni.