Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Áttörés a panel-rehabilitációs eredményekben

2011/6. lapszám | VGF&HKL online |  3120 |

Figylem! Ez a cikk 13 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A jelenleg döntés előtt álló ZBR Panel Alprogram pályázatainak sikerét vetíti előre a Budapest XVII. kerület Kis u. 3. szám alatti társasház panelprogram keretében végrehajtott korszerűsítése, és az abból elért energia-megtakarítási eredmények összesítése.

A Kis u. 3. szám alatti épület eredményeinek jelentősége elsődlegesen abban áll, hogy az épületnél először sikerült eklatáns példával is alátámasztani az elért energia-megtakarítást, amelynek 60%-ot meghaladó mértéke gyakorlatilag azt jelenti, hogy a megtakarítás lakásokra vetítve fedezetet nyújt az önrészként felvett hitel havi kötelezettségeire. Az elért eredmény pénzforgalmi szemléletben azt is jelenti, hogy a beruházás a tulajdonosok számára azonnal megtérült, tekintettel arra, hogy a Kis u. 3. szám alatti épület közössége a hitelfelvétel miatt megnövekedett havi közös költsége és távhő-számlájának együttes összege, így a fizetési kötelezettség kevesebb, mint az öszszehasonlított épületben. (Nem említve az ingatlanok értéknövekedését, valamint a nyári hűtési igény csökkenéséből adódó további elektromos energia-megtakarítás mértékét.)

A Kis u. 3. szám alatti épület adatai:

  • Teljes bekerülési költség: 185 millió Ft
  • Állami támogatás: 50 millió Ft
  • XVII. ker. önkormányzati támogatás: 50 millió Ft
  • Tulajdonosi önrész: 85 millió Ft
  • Induló energetikai besorolás: „E” kategória
  • Felújítást követő energetikai besorolás: „B” kategória
  • Műszaki tartalom: teljes homlokzati hő szigetelés, alsófödém-szigetelés, lakások és közösségi nyílászárók cseréje, új kétcsöves vízszintes elosztású fűtési rendszer kiépítése hőmennyiségmérőkkel.
Korszerüsített 100 lakásos pontház fogyasztása   Eredeti állapotú 100 lakásos pontház fogyasztása
Kis u. 3. Össz GJ Fűtési GJ Hmv GJ   Újlak u. 9. Össz. GJ Fűtési GJ Hmv GJ
2011.01.31 415,4 303,3407 112,0593   2011.01.31 800,82 702,1526 98,6674
2011 év          2011 év       
2010.12.31 448,1 328,0311 120,0689   2010.12.31 841,75 740,2295 101,5205
2010.11.30 272,6 161,0663 111,5337   2010.11.30 500,3 407,4496 92,8504
2010.10.31 210,5 93,9103 116,5897   2010.10.31 485,23 387,3382 97,8918
3 megtakarítás: 60,38% 886,3484         2237,1699 4

Felújítást követő 4. hónapos időszak

Korszerüsített 100 lakásos pontház fogyasztása   Eredeti állapotú 100 lakásos pontház fogyasztása
Kis u. 3. Össz GJ Fűtési GJ Hmv GJ   Újlak u. 9. Össz. GJ Fűtési GJ Hmv GJ
2010.09.30 103,9 0 103,9   2010.09.30 90,6 0 90,6
2010.08.31 91,2 0 91,2   2010.08.31 80,21 0 80,21
2010.07.31 93 0 93   2010.07.31 81,26 0 81,26
2010.06.30 102,5 0 102,5   2010.06.30 87,66 0 87,66
2010.05.31 119,6 0 119,6   2010.05.31 101,71 0 101,71
2010.04.30 355,8 250,5306 105,2694   2010.04.30 364,48 266,1055 98,3745
2010.03.31 552 439,5542 112,4458   2010.03.31 556,29 449,0986 107,1914
2010.02.28 661,1 556,8558 104,2442   2010.02.28 627,5 527,9915 99,5085
2010.01.31 825,8 710,5582 115,2418   2010.01.31 782,26 671,213 111,047
2010 év  3836,1 2540,5065 1295,594   2010 év  4599,25 3449,4259 1149,824
1   1957,4988         1914,4086 2

Felújítást megelőző 4. hónapos időszak

Korszerüsített 100 lakásos pontház fogyasztása   Eredeti állapotú 100 lakásos pontház fogyasztása
Kis u. 3. Össz GJ Fűtési GJ Hmv GJ   Újlak u. 9. Össz. GJ Fűtési GJ Hmv GJ
2009.12.31 722,1 595,8373 126,2627   2009.12.31 667,77 556,6663 111,1037
2009.11.30 518,7 409,3065 109,3935   2009.11.30 472,69 369,9496 102,7404
2009.10.31 346,3 234,2037 112,0963   2009.10.31 293,04 188,4568 104,5832
2009.09.30 94,3 0 94,3   2009.09.30 88,72 0 88,72
2009.08.31 88,3 0 88,3   2009.08.31 83,82 0 83,82
2009.07.31 91 0 91   2009.07.31 82,83 0 82,83
2009.06.30 102,3 0 102,3   2009.06.30 103,85 0 103,85
2009.05.31 108,4 0 108,4   2009.05.31 98 0 98
2009.04.30 171,9 66,4988 105,4012   2009.04.30 149 58,2975 90,7025
2009.03.31 566,8 457,2532 109,5468   2009.03.31 557,2 447,4627 109,7373
2009.02.28 647,1 548,9479 98,1521   2009.02.28 674,9 584,1975 90,7025
2009.01.31 795,9 684,7088 111,1912   2009.01.31 802,1 702,7871 99,3129
2009 év 4253,1 2996,7562 1256,344   2009 év 4073,92 2907,8175 1166,103
2008.12.31 663,3 552,8963 110,4037   2008.12.31 654,2 556,3179 97,8821
2008.11.30 507,6 405,2328 102,3672   2008.11.30 494,8 401,3636 93,4364
2008.10.31 344,2 240,7211 103,4789   2008.10.31 311,4 217,8103 93,5897
2008.09.30 188,6 88,5907 100,0093   2008.09.30 172,1 83,4731 88,6269
2008.08.31 93,2 0 93,2   2008.08.31 80,2 0 80,2
2008.07.31 95,9 0 95,9   2008.07.31 81,5 0 81,5
2008.06.30 100,5 0 100,5   2008.06.30 85,8 0 85,8
2008.05.31 113,1 0 113,1   2008.05.31 100,2 0 100,2
2008.04.30 309,9 194,3989 115,5011   2008.04.30 272,3 163,583 108,717
2008.03.31 536,5 412,2495 124,2505   2008.03.31 528,7 430,0531 98,6469
2008.02.29 577,1 468,0482 109,0518   2008.02.29 571,8 481,7703 90,0297
2008.01.31 741,6 618,8152 122,7848   2008.01.31 769,7 666,7194 102,9806
2008 év 4271,5 2980,9527 1290,547   2008 év 4122,7 3001,0907 1121,609

Építészeti felújítás

A Kis utcai felújítás során a homlokzat 8 cm vastag Terranova homlokzati hőszigetelő rendszert kapott. Ennek tűzvédelmi megfelelőségét a kivitelezés előtt egyeztették az illetékes szakhatóságokkal (tűzoltóság, valamint a 8 centiméteres vastagság miatt OKF-egyeztetés is történt). A felújítást a szakhatósági előírások alapján EPS és a tűzszakasz-határoknál kőzetgyapot betétek kialakításával végezték. A homlokzati hőszigeteléssel kapcsolatosan szükséges attikabádog-szélesítést, valamint a villámvédelmi rendszer felülvizsgálatát is elvégezték. Homlokzati hőszigetelést csak és kizárólag a lakótérrel rendelkező homlokzati szakaszok kaptak, ez előírás volt. Az első fűtött lakószint alatti hőszigetelést 8 cm vastag, jogszabályi előírásoknak megfelelő kőzetgyapot szigeteléssel alakították ki. A kivitelezési munkákat nehezítette, hogy a födém hőszigeteléséhez a meglévő álmennyezeteket óvatosan le kellett szerelni, majd a szigetelés befejeztével vissza is kellett építeni. A lakásoknál 5 kamrás műanyag nyílászárók kerültek beépítésére, a megfelelő résszellőzők beépítése mellett. A közösségi területeknél 5 kamrás műanyag nyílászárók, valamint hőhídmentes alumíniumszerkezetek kerültek beépítésre.

A mellékelt kimutatás a Főtáv adatszolgáltatása alapján készült, a pályázat kivitelezése után. A négy hónap alatt elért energia-megtakarítást részletezi a Kis utca 3. szám alatti 100 lakásos pontháznál, összehasonlítva egy eredeti állapotú, nem pályázott, szintén 100 lakásos pontházzal. A FŐTÁV által szolgáltatott táblázaton az „A” oszlop a Kis utcai 100 lakásos pontház adatait tartalmazza, a „B” pedig az ösz-szehasonlítás érdekében egy eredeti állapotú, nem pályázott, azonos típusú pontház adatait. (A vizsgált épületek kiinduló állapotban teljesen azonos műszaki paraméterekkel rendelkeztek, földrajzi távolságuk egymástól 300 méter.) A FŐTÁV adattáblázatán a Kis utcai épület panelpályázati kivitelezése előtti állapotában a hőmennyiség-felhasználása az „A” oszlop 1-es jelölésénél 1957,4988 GJ. Ha ezt a mennyiséget összehasonlítom a nem pályázott, azonos típusú pontház adataival, akkor a táblázat „B”oszlop 4-es jelölésénél a felhasználás értéke 1914,486 GJ. Látható tehát, hogy a két azonos épület fogyasztása is megközelítőleg megegyező.

A Kis u. 3. szám alatti épületnél a kivitelezés befejezése után négy hónap alatt az „A” oszlop 3-as jelölésnél 886,3484 GJ hőmennyiség felhasználására volt szükség. Viszont a másik épületnél, ahol korábban a fogyasztás megegyezett a Kis u. 3. felhasználásával, látható, hogy ugyanazon idő alatt az épületnek a „B” oszlop 4-es pontjánál 2237,1699 GJ felhasználásra volt szükség. Megállapítható, hogy a Kis u. 3. alatti pontház a pályázat megvalósításával a hőmennyiség-felhasználásból elért megtakarítás az eltelt négy hónap mérése alapján 60,38% eredményt mutat.

A társasház ugyan a 2008. évi LFP-2008-LA-2 (ÖM panelprogram) pályázatán nyert el támogatást, de az épületnél megvalósított műszaki tartalom, valamint a támogatás-önrészarány nagyságrendileg hasonló a ZBR Klímabarát Otthon Panel Alprogramjára benyújtott pályázatokhoz. Ebből adódik, hogy a ZBR Panel Alprogramnál jelenleg döntésre váró 646 db épület tulajdonosi közössége az NFM által most márciusra kommunikált támogatási döntésének kézhezvételét követően jogosan bízhat hasonló eredményekben. A ZBR támogatási rendszerében 33% alaptámogatás mellé „C” kategóriától felfelé 10-26% közötti bónusztámogatás került meghatározásra. A Kis u. 3. számú épület azonos mutatóiból kiindulva megállapítható, hogy ezen keretek között biztosítható a megtérülés és az eredményesség.

Megállapítható, hogy a panelprogram innovációs alapjának tekintett dunaújvárosi SOLANOVA program keretében korszerűsített épület (80%-ot meghaladó megtakarítást ért el) lakásértéket megközelítő bekerülési költséggel szolgáló mintaként jelen gazdasági körülmények között tömegesen nem alkalmazható. Ugyanakkor a „B” energetikai kategóriát megcélzó komplex panelberuházások ár-érték arányban megfelelő keretet biztosítanak 60%-ot elérő megtakarítással országos, tömeges alkalmazásra.

Áttörést ugyanakkor az jelent, hogy bebizonyosodott, hogy önkormányzati támogatás nélkül, centralizált irányítású és decentralizált végrehajtású önálló állami pályázatkezeléssel és támogatással gazdaságos alapon fenntartható fejlődési pályára lehet állítani a panel-rehabilitációt. Elemzéseink összegzéseképpen bizonyossá vált, hogy komplex beruházásokat lehet biztosítani az Új Széchényi Terv keretébe integrált panelprogrammal olyan módon, hogy a tulajdonosi közösségek önrész-terhei gyakorlatilag azonnal megtérüljenek, így többletterhet ne jelentsenek, az állami támogatás (jelenleg a CO2-kvótaértékesítési bevételből) pedig a beruházásokból származó költségvetési bevételekből, valamint a szociális kiadások struktúrájának változásából megtérüljenek.Elért energia-megtakarítás a pályázati kivitelezés után négy hónappal

1. kép: A Kis u. 3. szám alatti épület

2. épület: Az Újlak u. 9. szám alatti épület

Energiapotenciál- megtakarítási eredmények

A felújítási körben érintett átlagos 52 m²-es, 135 légköbméteres lakások hőigénye 47 GJ. Budapesten a lakossági fajlagos hőfogyasztás 0,338 GJ/légköbméter volt átlagosan. Körzetenként kisebb-nagyobb eltérések vannak:

  • a vásárolt hőenergiával ellátottak közül Észak-Pesten 0,322 GJ/légköbméter, Csepelen és Pesterzsébeten 0,348 GJ/légköbméter,
  • a vásárolt és termelt hővel ellátottak közül a Füredi úton 0,316 GJ/légköbméter, Rózsakerten 0,390 GJ/ légköbméter,
  • a tömbkazánoknál: a Keleti Károly utcában 0,268 GJ/légköbméter, a Toboz utcában 0,411 GJ/légköbméter.

Az egyéb célú fajlagos hőfogyasztás átlagosan 0,481 GJ/légköbméter évente, de nagyobb szórással, mint a lakásoknál: 0,286-0,798 GJ/légköbméter. Az utóbbi épületek közül egyre többen igyekeznek leválni. Az intézményi fogyasztók közül a legkárosabb a tízszintes lakóházak közé telepített „lepények” (iskolák, óvodák) leválása, mert egyéb, a közösségnek okozott számtalan hátrány mellett a környező házak homlokzatára füstölnek. (Igaz, a korszerű kazánokból csak kis mennyiségű szennyezőanyag jut a levegőbe.) (Az adatok forrása: FŐTÁV.) A panelos és iparosított technológiával épített épületek felújítást megelőző állapotban „E” és ennél rosszabb kategóriákban helyezkednek el. A ZBR pályázati adataira alapozva megállapítható, hogy a „B” kategória eléréséig átlagosan 4-6 kategóriaugrás valósul meg. Az átlagos panelpályázatban érintett épületeknél épületszinten a „B” kategória elérése esetén 50-60% közötti fűtési hőmegtakarítás valósul meg, ami átlagos 50 m²-es lakásméretre vetítetten 1,5-1,8 millió forintba kerül.

A Fővárosban (mintavételben érintett: 100 épületkezelő) elvégzett vizsgálataink szerint a 45-55%-közé tehető támogatási intenzitás esetén a tulajdonosi közösségek 85%-a hajlandó az önrész vállalásával a következő 3 éven belül a programban részt venni. Megjegyzésre érdemes, hogy azon tulajdonosi közösségek nem vállalják a programban történő részvételt, amelyek az épület egyéb irányú beruházásai (távhő- leválás, kazánkiépítés miatti hitelteher stb.) jelenleg pénzügyileg leterheltek, vagy ahol az eladósodottság jelentős mértékű. Egyben megállapítható, hogy a 45%-os, alacsonyabb támogatási intenzitás esetén a közösségek vagy nem, vagy csak részleges korszerűsítéssel vágnának bele, ami hosszú távon a problémát nem oldja meg. Számításaink szerint átlagos adatokat figyelembe véve, a „B” kategória elérését feltételezve, 650 ezer db lakás, így a teljes országos állomány felújítási igénye 1000-1100 milliárd Ft közé tehető, ami átlagosan 50%-os támogatási intenzitást figyelembe véve 500-550 milliárd Ft-ba kerülne az államnak.

Elméletben a panel- és iparosított technológiával épített épületek „B” kategóriát eredményező felújítása esetén országosan 17- 18 PJ megtakarítás válik elérhetővé. A teljes lakásállomány korszerűsítése esetén elvben elérhető primerenergia-megtakarítás, és annak bekerülési költségeihez viszonyítva az 50%-os panelos és 30%-os egyéb lakásállomány támogatási mértéket feltételezve, az 1 PJ egységre vetített támogatási költség hasonló mértékű. Ez rámutat, hogy amennyiben azonos támogatási hányadot élvez az összes lakásfelújítás, akkor a mérleg, így az eredményesség a panelos épületek hatékonyságát mutatja. A Kis u. 3. épület megvalósulása, kiemelkedő eredménye egyben rámutat, hogy a részben vagy teljesen korszerűsíteni szükséges 650 ezer db panel- és iparosított technológiával épített lakás energia-megtakarítást eredményező felújítása 2020-ig befejeződhet.

Forrás: Panel Érdekképviseleti Egyesület