Építtetői fedezetkezelő: új szereplő az építési beruházásokban
2011/5. lapszám | Dr. Kugler Zsolt | 8440 |
Figylem! Ez a cikk 15 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az építőiparban jelentkező lánctartozások csökkentésének szándékával a kormány 2009 őszén a „Gyorsítás II” jogszabálycsomag részeként külföldi mintára Magyarországon is bevezette az építtetői fedezetkezelő intézményét, amely azt hivatott biztosítani, hogy a láncban szereplő vállalkozók időben hozzájussanak az őket megillető vállalkozói díjhoz.
Mi az intézkedés célja?
Az építtetői fedezetkezelő intézményének bevezetésére a vállalkozói díj megbízhatóbb és gyorsabb kifizetése, illetve ennek eredményeként a lánctartozások megszüntetése érdekében került sor. Az építtetői fedezetkezelő egyfajta „pénzügyi közvetítőként” jár el az alvállalkozók és a fővállalkozó között, fő feladata a megbízó által a fedezetkezelőnél letétbe helyezett vállalkozói díj kifizetésének biztosítása az alvállalkozók részére.
Nyitott kérdések
Gyakorlati problémát jelenthet, hogy az egyes építési beruházásokat finanszírozó pénzintézetek ragaszkodni fognak egyben a fedezetkezelői szolgáltatások nyújtásához is, így mintegy teljes kontrollt gyakorolva a finanszírozott összeg felett annak az adott vállalkozó részére történő kifizetéséig. Abban az esetben azonban, ha a finanszírozó pénzintézet egy külföldi bank, úgy kérdéses, hogy jogosult-e a fedezetkezelő szolgáltatás nyújtására. Szintén problémát jelenthet annak megállapítása is, hogy a vállalkozói díj kifizetése körüli vita esetén ki viseli az ebből származó károkért való felelősséget. Jogszerűen járt-e el a fedezetkezelő, hogy visszatartotta/nem tartotta vissza a vállalkozói díjat; terheli-e kártérítési felelősség a fedezetkezelő műszaki ellenőrét, akinek a véleménye alapján a fedezet- kezelő a döntését meghozta; az ügylet szereplői mennyiben befolyásolhatják vagy utasíthatják a fedezetkezelőt, illetve annak műszaki ellenőrét... és így tovább. A fedezetkezelő intézménye alaposan megbolygatja az építőipari tevékenységre vonatkozó szabályozást.
Hogyan működik?
Amennyiben az adott építési projekt fedezetkezelő igénybevételét teszi kötelezővé, úgy az építtető köteles fenntartani egy fedezetkezelői bankszámlát az építtetői fedezetkezelőnél, amely számla felett a kizárólagos rendelkezési jog a fedezetkezelőt illeti. Ezen fedezetkezelői bankszámlára az építtető az építési ütemtervnek megfelelően köteles a kivitelezés minden egyes ütemének anyagi fedezetét átutalni. A fővállalkozó és az alvállalkozók nem kötelezhetők az egyes munkaütemek megkezdésére, amíg az adott munkaütem fedezetét a megrendelő nem utalta át a fedezetkezelői számlára. Alapesetben a kifizetések úgy történnek, hogy a fővállalkozó a fedezetkezelő irányába igazolja, hogy megfizette az alvállalkozói részére az alvállalkozói díjat; majd ezen igazolás alapján a fedezetkezelő kifizeti a fővállalkozói díjat a fővállalkozó részére. Ebben az esetben a fedezetkezelő lényegében nem jut igazi szerephez. Az intézmény lényege akkor mutatkozik meg, ha fővállalkozó nem fizeti ki az egyes alvállalkozókat, természetesen annak ellenére, hogy az alvállalkozók a munkákat szerződésszerűen teljesítették. Ebben az esetben a fedezetkezelő a fővállalkozót „átugorva” közvetlenül teljesít az alvállalkozók részére. A fedezetkezelő további feladata, hogy a fedezetkezelői számlán befagyassza azt az összeget, amely a fővállalkozó és az alvállalkozó(k) közötti bírósági vagy választott bírósági eljárás tárgyát képezi. Az építtetői fedezetkezelővel kapcsolatos rendelkezések teljesülésének biztosítása érdekében a megrendelő és a fővállalkozó között kötendő építési szerződésnek tartalmaznia kell az építkezés anyagi fedezetének meghatározását – hitel, saját forrás, banki hitel vagy állami forrás –, illetve annak a végső fizetési határidőnek a meghatározását, ameddig a fővállalkozó az alvállalkozók részére az egyes kifizetéseket teljesíteni köteles.
Ki lehet fedezetkezelő?
Építtetői fedezetkezelői szolgáltatást a Magyar Államkincstár, illetve pénzforgalmi szolgáltató nyújthat.
Mikor köteles a beruházó építtetői fedezetkezelőt igénybe venni?
A jogszabálycsomag alapkoncepciója szerint kötelező az építtetői fedezetkezelő igénybevétele: a. a Közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó projektek esetében a 90 millió forint értékhatárt elérő építési beruházások esetében, b. a Közbeszerzései törvény hatálya alá nem tartozó projektek esetében akkor, amennyiben a kivitelezési tevékenység értéke eléri az ún. közösségi értékhatárt (a Közbeszerzési törvény szerinti közösségi értékhatár 2011-ben 5 150 000 euró, hozzávetőleg 1,3 milliárd forint). 2010. július 25-i hatállyal módosították a fedezetkezelő intézményét szabályozó 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseit, melynek eredményeképpen a közbeszerzési eljárásokban a fenti időpontot követően már nem kötelező a fedezetkezelő alkalmazása. Ezzel egyidejűleg módosult azonban a Közbeszerzési törvény is, amely a fedezetkezelő jogintézményét nem alkalmazza, de a jogintézmény mögött meghúzódó szabályozási koncepciót követi. A Közbeszerzési törvény 305. §-a úgy rendelkezik, hogy a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként résztvevő fél (a kivitelező) köteles nyilatkozni arról az ajánlatkérő (megrendelő, vagy más néven építtető) részére, hogy a kivitelezők által bevont alvállalkozók, illetve alvállalkozók esetleges további alvállalkozói, szakemberei egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, tehát a vállalkozói díjból. Ezt követően a kivitelező a teljesítés elismerését követően kizárólag azon összegre vonatkozóan jogosult számlát kiállítani az ajánlatkérő (építtető) felé, amely az általa a szerződés teljesítésébe bevont alvállalkozókat illeti meg. A fővállalkozó ezzel tehát kizárólag a folyamat legvégén jut hozzá az őt megillető vállalkozói díjhoz, miután a sorban utána következő összes alvállalkozó jogszerű vállalkozói díjkövetelése megtérült. A Közbeszerzési törvényben szabályozott megoldás előnye, hogy nem csupán bizonyos értékhatárok fölött, hanem valamennyi közbeszerzési eljárásban alkalmazni kell az előírt metódust.
Az alvállalkozók nyilvántartása
Az alvállalkozók érdekeit szolgálja, hogy az építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az alvállalkozók nyilvántartása elektronikus formában, a fővállalkozó építési naplójának részét képező alvállalkozói nyilvántartásban történik. Az alvállalkozói nyilvántartásba a szerződéskötés során a szerződő fél (a fővállalkozó) által megadott kód alapján az alvállalkozó köteles a saját alvállalkozói szerződésének adatait felvinni. A nyilvántartás azért fontos, mert a fedezetkezelő – a fővállalkozó nemfizetése esetén – kizárólag a regisztrált alvállalkozók részére teljesíthet kifizetést.
Ki fizeti mindezt?
A fedezetkezelés díja a fedezetkezelési szerződésben meghatározott összeg, tehát lényegében szabad megállapodás tárgya. A fedezetkezelő eljárásával kapcsolatos költségeket minden esetben az építtető köteles viselni. Mivel az építtetői fedezetkezelői szerep komoly felelősségi kérdéseket vet fel – a fedezetkezelő elfogadja-e a fővállalkozó, illetve alvállalkozó teljesítését, teljesít-e kifizetést a fedezetkezelői számláról, vagy esetleg zárol-e azon összegeket a fővállalkozó és annak alvállalkozói között folyó peres vagy választott bírósági eljárás miatt –, alappal feltételezhető, hogy az építőipari beruházások megvalósítása meghosszabbodik, és költségük tovább növekszik.
