Az új közbeszerzési törvény
2011/11. lapszám | VGF&HKL online | 2835 |
Figylem! Ez a cikk 15 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az Országgyűlés 2011. július 21-én elfogadta a közbeszerzésekről szóló jelenleg hatályos jogszabályt teljes egészében felváltó új közbeszerzési törvényt. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzések témaköre az építőiparban működő vállalkozások számára kiemelt jelentőséggel bír, így jelen cikkünkben az új közbeszerzési szabályok 2012. január 1-jén hatályba lépő fontosabb rendelkezéseit foglaljuk össze.
Az új törvényt olvasva az már a nem szakavatott olvasó számára is feltűnik az előző, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényhez képest, hogy az új, közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény lényegesen rövidebb. A jogszabály terjedelme hozzávetőleg a felére csökkent. A rövidítés célja, hogy a törvény mellőzze a részletszabályokat, és kizárólag a közbeszerzési eljárások átfogó keretszabályait tartalmazza. Az új törvény kiemelt céljai közé tartozik a korrupció elleni küzdelem hatékonyságának javítása, az egyszerűbb és rugalmasabb eljárások biztosítása, a gyorsabb jogorvoslati eljárások lefolytatása, illetve a kis- és középvállalkozások közbeszerzéseken történő részvételének kiemeltebb támogatása.
A jogszabály bevezetőjében kiemelésre kerül, hogy mind az ajánlatkérők, mind az ajánlattevők jóhiszeműen, tisztességesen kötelesek eljárni, és jogaikat a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével összhangban gyakorolni. Ezen alapelveknek az új közbeszerzési törvény szellemét, illetve az egyes közbeszerzési eljárások valamenynyi szakaszát át kell fogniuk. Annak eldöntéséhez, hogy egy bizonyos tranzakció vagy beszerzés közbeszerzési eljárás alá esik-e, több szempontot is vizsgálni kell. Idetartozik a beszerzés tárgya, értéke, illetve az ajánlatkérő szerv jogállása.
A közbeszerzési törvény tárgyi hatálya
A közbeszerzési törvény tárgyi hatálya határozza meg azon tranzakciók körét, melyek esetében kötelező a közbeszerzési eljárás lefolytatása. Ezek közé tartoznak az olyan árubeszerzések, építési beruházások, szolgáltatások, továbbá építési és szolgáltatási koncessziók, melyek értéke eléri vagy meghaladja a közbeszerzési értékhatárt. A közbeszerzési értékhatár lehet az Európai Unió által meghatározott ún. közösségi értékhatár, illetve a nemzeti értékhatár. Értékhatár alatti ügyletek esetében az ajánlati felhívás közzététele nem kötelező. Lényeges körülmény, hogy a törvény nem tartalmazza az egyes közbeszerzési értékhatárok pontos mértékét.
A közösségi értékhatárt az Európai Bizottság teszi közzé, míg a nemzeti értékhatárt a mindenkori költségvetési törvény tartalmazza, így az időről-időre, általában évente változik. Az egyes beszerzésekre vonatkozó közösségi értékhatárokat, valamint a nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzési Ha- tóság (korábbi nevén a Közbeszerzések Tanácsa) a Közbeszerzési Értesítőben minden év elején közzéteszi.
A közbeszerzések értékének meghatározása
Annak megállapításához, hogy a beszerzés a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik-e, nem csupán az értékhatár, hanem magának a beszerzés értékének a meghatározása is szükséges. A közbeszerzés értékén a közbeszerzés tárgyának – általános forgalmi adó nélkül számított – legmagasabb összegű teljes ellenértékét kell érteni. A teljes ellenszolgáltatásba bele kell számítani az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét is. A törvény részletszabályokat tartalmaz a különböző beszerzések esetén megkötendő szerződésekkel kapcsolatban, amely szabályok segítségével pontosan meghatározható az egyes speciális beszerzések hivatalos bekerülési értéke.
A közbeszerzési törvény személyi hatálya
A törvény szintén meghatározza az ajánlatkérők személyi körét, tehát azokat a szerveket, amelyek a fent meghatározott feltételek teljesülése esetén kötelesek közbeszerzési eljárást lefolytatni. A Közbeszerzési Hatóság naprakész nyilvántartást vezet az ajánlatkérőkről, amit a honlapján is közzétesz. Ajánlatkérő szervnek minősülnek – többek között – a minisztériumok, az állami és helyi önkormányzati költségvetési szervek, a közalapítványok, a helyi és kisebbségi önkormányzatok, illetve ezek társulásai. Az ajánlattevők személyi köre vonatkozásában többszintű korlátozást tartalmaz a törvény. Eszerint nem lehet ajánlattevő, aki korábbi közbeszerzési eljárásban kötött szerződés alapján az alvállalkozójának a szerződött díj több mint 10%-ával tartozik, vagy a fizetési késedelme a 15 napot meghaladja. Ugyancsak kizárt az ajánlattevők sorából az, aki korábbi közbeszerzésen hamis adatot szolgáltatott, illetve az a gazdasági társaság, amely végelszámolás, csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll, vagy egy évnél régebben lejárt adó-vagy vámfizetési kötelezettségének nem tett eleget.
Az eljárási rend
A törvény második része részletezi a közösségi értékhatárt meghaladó eljárások típusait, illetve azok részletszabályait. A törvény harmadik része állapítja meg a közösségi értékhatárt nem, de a nemzeti értékhatárt elérő közbeszerzések részletszabályait. Az eredményes közbeszerzési eljárás alapján a közbeszerzési szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően. Az ajánlatkérő kizárólag az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy – a nyertes visszalépése esetén – az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel). Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok értékelési szempontjait. Ezek a jelenleg hatályos törvényhez képest nem módosultak: vagy a legolcsóbb, vagy pedig az összességében legelőnyösebb ajánlat lehet a nyertes.
A törvény a közbeszerzési eljárás három típusát szabályozza. A nyílt eljárás egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben minden érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet. A meghívásos eljárás két szakaszból áll. Az első szakaszban az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról dönt. Az eljárás második, ajánlattételi szakaszában kizárólag az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezők tehetnek ajánlatot. A harmadik típus a tárgyalásos eljárás, amelynek hirdetmény nélküli változatában kizárólag az ajánlatkérő által előre meghatározott ajánlattevők vehetnek részt.
A jogorvoslati beadványokat továbbra is a Közbeszerzési Döntőbizottság bírálja el. Az egyes döntések jogegységének biztosítására a valamennyi biztost magába foglaló kollégium működik a Közbeszerzési Döntőbizottság keretében. A döntőbizottság határozatai ellen a jogállami követelményeknek megfelelőn jogorvoslattal lehet élni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál.
Tekintettel az új közbeszerzési törvény terjedelmére, a törvényben nem szabályozott egyes kérdésekkel kapcsolatos részlet- szabályok további végrehajtási rendeletek keretében kerülnek rendezésre. Az új közbeszerzési törvény és a végrehajtási rendeletei által kialakított új közbeszerzési rendszer hatékonyságának és átláthatóságának értékelésére az első gyakorlati tapasztalatok megszerzése után lehet majd vállalkozni.
dr. Kugler Zsolt
Kugler Ügyvédi Iroda
