Termográfia a gyakorlatban
2011/11. lapszám | VGF&HKL online | 3596 |
Figylem! Ez a cikk 15 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A termográfia szó hallatán sokaknak az épületek hőveszteségeivel kapcsolatos mérések, színes hőképek ugranak be. A hőkamerák alkalmazhatósága viszont nem merül ki csak az épületek szigetelésének vizsgálatában.
A hőkamerás vizsgálatok egyre nagyobb diagnosztikai szerepet kapnak az ipar legkülönbözőbb területein. A termográfia legnagyobb előnye, hogy a mérni kívánt felület roncsálás- és bontásmentesen vizsgálható. A következőkben néhány gyakorlati példán keresztül mutatnám be a felhasználási területeket.
Hőleadók ellenőrzése
A radiátorok optimális hatásfokon történő működtetéséhez, típustól függően, biztosítani kell az ideális hőfoklépcsőket. Ehhez a megfelelő keringtetésen kívül az esetleges eltömődésektől is mentesíteni kell a rendszert. Egy hőképpel azonnal felismerhető az esetleges hiba oka, és könnyen kimutatható, hogy a hőleadó milyen eloszlásban adja le a hőenergiát.
Falfűtés, padlófűtés
A rejtett gépészeti elemek - falfűtés, padlófűtés - hibáinak, szivárgási pontjainak feltárása egy hőkamerás méréssel bontásmentesen elvégezhető, és így célzottan történhet meg a hibaelhárítás. A szivárgások detektálásán kívül a rendszer beszabályozásakor az előremenő és visszatérő hőmérsékletkülönbség megfelelő beállításakor is hasznos társ lehet a termográfia.
A hőkamera mindig az első felület hőmérsékletének eloszlását jeleníti meg, így a felületfűtések működése csak a felfűtési fázisban vizsgálható. A beszabályozás során az előremenő és visszatérő ági hőmérsékletek paraméterezése fontos a rendszer hatásfokának optimális beállításához, mert adott csőszakaszok eltömődése vagy a keresztmetszet szűkülése esetén a teljesítmény romlik. A hőkamerás vizsgálattal azonnal láthatóvá válnak a csőrendszer anomáliái, és azok azonnal kijavíthatók.
Nedvesedések vizsgálata
Az épület beltéri falain megjelenő nedvesedések okainak feltárása mindig nehéz feladat. Talán a legegyszerűbben felderíthetők a hőhidak menti nedvesedések, mivel ott a felület alacsony hőmérséklete és/vagy a környezeti levegő magas hőmérséklete és vagy páratartalma miatt a nedvesség kicsapódik. Sokkal nehezebb feltárni az épületen belül minden ok nélkül megjelenő nedvesedést, mivel a víz az épületszerkezeten belül a keletkezés helyétől elvándorolhat az épület különböző területeire. A talajból felszivárgó nedvesség, a rosszul szigetelt tetőn keresztül bejutó esővíz, esetleges csőtörés stb. is problémát okozhatnak, mivel a nedvesség hatására megjelenő penészgombák veszélyesek az egészségre. A termográfiával a szivárgás okai felderíthetők, és a penészesedésre hajlamos hőhidas felületek még a nedvesedés megjelenése előtt lokalizálhatók.
Gépészeti rendszer felülvizsgálata
A gépészeti rendszer hőkamerás felülvizsgálata során nemcsak a hőleadók állapota vizsgálható. A kazán és a vezetékrendszer felmérésekor is láthatóvá válnak a hiányosságok, és a nehezen megközelíthető és feszültség alatt lévő elektromos berendezések hibáinak feltárása is könnyen elvégezhető.
Koczka Péter
Képek:
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |



















