Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Múzeumok, kiállítóterek épületgépész tervezési követelményei

2011/11. lapszám | VGF&HKL online |  5759 |

Figylem! Ez a cikk 13 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Az ország egyik legkorszerűbb művészeti központja 2006 szeptemberében nyílt meg Debrecen belvárosában. A háromszintes, 4650 négyzet- méteres művészeti központ a modern és kortárs képzőművészet bemutatására vállalkozott, azzal a céllal, hogy a közönséggel megismertesse nemcsak a magyar, de a határon túli képzőművészeti alkotásokat, élet- műveket és törekvéseket, illetve ide vonzza a látogatókat az országból és a világ minden tájáról.

Debrecenben a városi önkormányzat elhatározására 2004-ben elkezdődött – a korábban lebontott Kölcsey Művelődési Ház helyén – egy új, korszerű konferenciaközpont építése. A 2006-ban átadott új létesítmény a Kölcsey Központ nevet kapta, amely három épületrészt foglal magában: ezek a kongresszusi és konferenciaközpont, a Hotel Lycium négycsillagos szálloda, és a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Múzeum. Az új központtal a város egy többcélú kulturális és kereskedelmi létesítményt vehetett birtokba, mely alkalmas konferenciák, hangversenyek, színházi előadások, bálok, képzőművészeti kiállítások szervezésére. Az építésztervező, Kováts András elképzelése valósult meg az egyes épületrészeket összekapcsoló foyer használati módjával. Ez a nagy belmagasságú, világos tér része az utcai gyalogosforgalomnak; a gyalogosok útba ejthetik, és így nap mint nap bekapcsolódhatnak a város kulturális központjának életébe. A Kölcsey Központ szerves része Magyarország legfiatalabb múzeuma, a MODEM, ahol három kiállítószint épült, melyek mindegyike alkalmas a legigényesebb kiállítások megrendezésére mind építészeti, mind épületgépészeti szempontból.

A műtárgy és környezetének védelme = épületgépészet

A műtárgy védelmén a környezetének védelmét értjük. A műtárgy környezetét a tárgyat körülvevő levegő hőmérséklete, páratartalma, sebessége, szennyezőanyag-tartalma és a fény erőssége jelenti. A műtárgy környezetének védelmét jelenti például az is, ha előírják számunkra, hogy egy kiállítási tér fölötti épületszerkezetbe ne tervezzünk padlófűtést az esetleges csőtörésből eredő átázás káros hatásait megelőzendő. A múzeumi műtárgyak közvetlen környezetét a levegő – mint az épületgépészet főbb „alapanyagainak” egyike – alkotja. Ezért a műtárgyak állapotára a kiállítási terek légállapota van elsősorban hatással, s értelemszerűen igaz ez a megállapítás minden olyan helyiségre, ahol a műtárgyat szállítják, tárolják (műtárgyraktár), javítják (restaurátorműhely).

1. ábra: Az épület falai betonból készültek, gipszkarton-, illetve kőborítással, a belső terek parkettázottak és álmennyezettel épültek, ezekbe külső ajtók nem nyílnak.

A levegő hőmérsékletének hatása a műtárgyakra

A léghőmérséklet változása minden anyagban és így a műtárgyak anyagában is alakváltozást, hőtágulást okoz. A hő hatása önmagában nem okoz kárt; veszélyt akkor jelent, ha a hőmérsékletváltozás az időben gyorsan történik, mert a műtárgyakat, például festményeket különböző tulajdonságú anyagok alkotják, melyeknek hővel szembeni viselkedése más és más, s ezért megrepedeznek. (A gyors hőmérsékletváltozás káros következményeinek egyszerű és természetes elhárításának példájaként gondoljunk itt az itáliai képtárak nagy falvastagságú, erősen elfüggönyözött épületeire, melyekben légkondicionálás nélkül is évszázadok óta alig romlik a festmények állapota.) Kiállítási tárgyak anyagától függően gyors változásról beszélünk, ha a léghőmérséklet egy-két órán belül 2-5 °C-kal változik.

A levegő páratartalmának hatása a műtárgyakra

A hőmérsékletváltozás miatt bekövetkező károsodások mértéke felerősödik, ha a hőfok-változás a levegő páratartalmának gyors ingadozásával jár együtt. Gyors változás alatt értjük, ha a relatív páratartalom egy órán belül ± 5%-kal változik. A túl alacsony páratartalom gyorsabb és erőteljesebb romlást idéz elő az arra érzékeny – elsősorban a szerves anyagokból – készült műtárgyakban, mint a túl magas. Az arra érzékenyeknél (szervetlen anyagok) célszerű egy aránylag magasabb páratartalmat középértéknek megtenni.

2. ábra: A II. emeleti kiállító terem, padlóbefúvó ráccsal.

A levegő szennyezettségének hatása a műtárgyakra

A kiállítási térbe befújt levegőben található szerves és szervetlen anyagok (porok és gázok) kölcsönhatásba kerülnek a műtárgyakkal. A levegő károsító hatása lehet fizikai, kémiai, biológiai vagy esztétikai. A levegőben lévő (például szén-monoxid, szén-dioxid, kéntartalmú) gázok korrodálják a vasból, rézből, bronzból készült műtárgyakat, és alak-, illetve színváltozást okoznak a papírból, textilből vagy bőrből készült tárgyaknál. A levegőben lévő szilárd halmazállapotú szennyező anyagok, porok a tárgyak felületére lerakódva esztétikai változást okoznak. A műtárgyak felületére lerakódó különböző anyagú porok a levegő nedvességtartalmával vegyületeket alkotnak; például a fémoxidokból álló por nedvesség hatására lúgos kémhatású oldatot képez, mely oldat az olajfestményeket sötétebb színűre változtatja. A kiállítóterek fényviszonyainak értékelése nem tárgya az épületgépész tervezési munkának, de ha műtárgyak komplex védelméről beszélünk, akkor ezt a követelményrendszert is vizsgálnia kell a kiállítóterek védelméért felelős szakembereknek.

A műalkotások csoportosítása anyaguk szempontjából

Az előbbi három fejezet értékeléséből következik, hogy a légállapot-paramétereket (és a világítást is) mindig együttesen kell vizsgálni, ha kifogástalan kiállítási tereket akarunk tervezni. Ebből a feltételből következik, hogy a légtechnikai berendezésnek többféle kiállítás, kiállítási anyag fogadására kell „készen állnia”. Az anyagot, mint láttuk, szó szerint kell érteni, ezért – a teljesség igénye nélkül – fölsorolunk néhány műtárgyalkotó anyagot és az azokra vonatkozó légtechnikai követelményértékeket.

3. ábra A léghőmérséklet hatása: a megengedettnél magasabb hőmérsékletek meggyorsítják a festékekben lévő szerves anyagok öregedési folyamatait.

Kő (gránitból, mészkőből, már- ványból készült szobrok, épületek)

A léghőmérséklet hatása: gyors változás esetén a különböző kőanyagokból készült vagy festett tárgyak különböző mértékű hőtágulás következtében megrepedhetnek. A légnedvesség hatása: a felületen kondenzálódó vízgőz reakcióba lép a kőben lévő anyagokkal, minek következtében sókiválás jelentkezik. A gázhalmazállapotú szennyezőanyagok a beltéri kőtárgyakat általában nem veszélyeztetik, kültérben azonban a levegő nedvességtartalmával savas vegyületeket alkotva oldják a mészkő anyagú tárgyakat. A kőből készült műtárgyakhoz javasolt hőmérséklet és páratartalom tervezési és megengedett határértékei:
■ léghőmérséklet: 20 ± 2 °C tervezési, 15-25 °C megengedett határérték;
■ relatív páratartalom: 40 ± 5% tervezési, 30-50% megengedett határérték.

az épületről
A MODEM helyén évtizedekig a Kölcsey Ferenc művelődési központ állt, amelyet 2004-re bontottak le. Ekkor kezdődött a város egyik legnagyobb beruházása: a történelmi belvárosban az egykori megyei művelődési központ helyére egy új épületkomplexum került. A több mint 8 milliárd forintos beruházás eredményeként 2005-re megépült az új Kölcsey Központ, majd 2006-ra elkészült a MODEM, illetve egy négycsillagos, kétszáz ágyas szálloda. Az épület alatt egy 500 férőhelyes mélygarázsban biztosított a parkolás az autók számára. Az egész épületkomplexumot világszínvonalú hang- és fénytechnikával szerelték fel, a művészeti központban mindez további korszerű technikai és biztonsági megoldásokkal egészült ki.

A földszinten egy 370 négyzetméteres fogadótérbe érkeznek – a 2011 májusában átadott forgóajtón keresztül – a látogatók: a fogadótérben található az ugyancsak nyárra megújított ruhatár, az információs pult, a pénztár és a biztonsági szolgálat. Ugyancsak a földszintre épült a Zöld Szamár kávézó és a ModemShop, a MODEM ajándék- és könyvesboltja. A fogadótérből egy automata záródású ajtón keresztül közelíthető meg a belső kert: a közel 500 négyzetméteres kertben automata öntözőrendszer is működik.

Textil (ruházat, szőnyegek, kárpitozott bútorok)

A léghőmérséklet hatása: ha a levegőhőmérséklet-változás nem jár együtt nedvességváltozással, akkor a textíliák nem károsodnak, de magas hőmérsékleten a baktériumok és a gombák elszaporodhatnak. A légnedvesség hatása: a szálas szerves anyagok igen érzékenyek a megadott határokon kívüli értékekre és páratartalom-ingadozásokra. A gázhalmazállapotú szennyezőanyagok a textíliákban lévő cellulózt megtámadják, oxidálják, elszínezik, roncsolják. A textilből készült műtárgyakhoz javasolt hőmérséklet és páratartalom tervezési és megengedett határértékei:
■ léghőmérséklet: 20 ± 2 °C tervezési, 15-25 °C megengedett határérték;
■ relatív páratartalom: 50 ± 5% tervezési, 45-55% megengedett határérték.

Festmények

A léghőmérséklet hatása: a megengedettnél magasabb hőmérsékletek meggyorsítják a festékekben lévő szerves anyagok öregedési folyamatait. A légnedvesség hatása: a magas páratartalom az enyv- és gipsztartalmú alapozók duzzadását, repedezését, az alacsony páratartalom a kiszáradásukat „segíti” elő. A gázhalmazállapotú szennyezőanyagok a szerves eredetű öszszetevőket megtámadják, oxidálják, elszínezik; az ólomtartalmú festékek barnás színezetet kapnak. A (fára) festett festmények javasolt hőmérséklet és páratartalom tervezési és megengedett határértékei:
■ léghőmérséklet: 20 ± 2 °C tervezési, 15-20 °C megengedett határérték;
■ relatív páratartalom: 55 ± 5% tervezési, 45-56% megengedett határérték.
(Adatok forrása: Járó Márta: Klimatizáció, világítás és raktározás a múzeumokban, Budapest, 1991.)

Általános érvényű tervezési szempontok

Az előző fejezetekből következik, hogy a kiállítási terek klimatizálási feladatait legjobban légfűtő és léghűtő berendezéssel szolgálhatjuk ki, hiszen a kiállítótér fal- és födémszerkezetében, a műtárgyaknak kijelölt installációs felület mögött közvetlenül fűtési, víz-, szennyvízcsatorna nem helyezhető el. A gyűjteményi terekben és azok közelében lehetőség szerint teljesen kerülendők a falban, födémben futó épület-gépészeti vezetékek.

4-5. ábra: A műcsarnok gépháza

A nagy értékű műtárgyak esetében már a biztosító társaságok szakértői zárják ki az ilyen múzeumi tereket a kiállítás lehetőségéből. Fontos szerep jut a légtechnikai berendezések üzemét vezérlő és szabályozó automatikarendszereknek, mert ezek biztosítják, hogy az előzőkben is szereplő légállapot-paraméterek a szűk határokon belül maradjanak, és az időben lassan változzanak. A MODEM valamennyi helyiségét – az MSZ EN 1752 (2000. XI.) magyar szabvány szerinti A, B vagy C tervezési kategóriába soroltuk, gazdaságossági és üzemeltetési szempontok alapján. A kategóriába sorolás meghatározta a helyiségek téli–nyári belső hőmérsékletét, a helyiségekbe bevezetendő friss levegő mennyiségét, a belső levegő minőségét, a huzat-, zaj- és egyéb komfortkritériumokat.

5. ábra

Légtechnikai megoldások múzeumokban, kiállítási terekben

Múzeumokban a légtechnikai rendszerek első-sorban nem az emberek közérzetét javítandó, hanem a műkincsek, műalkotások megőrzése érdekében kerülnek betervezésre. A kiállított műtárgyak védelmében csak így tudjuk biztosítani, hogy a levegő légállapota (hőmérséklete, nedvességtartalma és levegőminősége) viszonylag szűk határok között változzon. A tervezés kezdetekor a helyiségek látogatói létszámadatait meg kell adni. A légtechnikai rendszerek minimális frisslevegő-ellátását ennek megfelelően, és a megrendelői igények figyelembe vételével kell méretezni. A kiállítótermek térfogatához viszonyítva kicsi a bevezetendő friss levegő mennyisége. Ezért energetikai szempontból fontos szerephez jutnak a hővisszanyerő berendezések, ha tehetjük, ragaszkodjunk a legjobb hatásfokú, például forgódobos hővisszanyerők alkalmazásához. Minden olyan helyiségben, ahol azt a helyiség használata igényli, a múzeum- és a műtárgytárolási technológia által előírt légállapotot klimatizált szellőztető berendezéssel kell tartani. Ha szükséges, utónedvesítést vagy egyedi nedvesítő berendezést kell alkalmazni. Az ilyen termekben elhelyezett hőmérséklet- és relatív páratartalom-érzékelők az épületfelügyeleti rendszeren keresztül vezérlik a szellőző berendezéseket, szabályozzák a befújt levegő légállapotát és mennyiségét, és tartják a teremben előírt légtechnikai paraméte-reket. Az épületfelügyeleti rendszer teljesen automatikus üzemet biztosít, de a kezelőszemélyzet részére ellenőrző, szükség esetén zavarjelet küld. Hatásos légszűrést csak túlnyomásos légtechnikával lehet elérni: a légtechnikai berendezések az épület belsejében enyhe túlnyomást hoznak létre, ami az összes nyílásnál és nyílászárónál az óhatatlanul fellépő légmozgásokat belülről kifelé irányítja, így lehetőség nyílik arra, hogy a teljes belépő levegőtömeget megszűrjük, és ellenőrzés alatt tartsuk. A légszűrést több lépcsőben, aktív szűrőkkel kell végezni. A szűrési folyamatban részecske- és gázszűrés is történik. A gázszűrés azt jelenti, hogy olyan speciális szűrőmodulok kerül-nek a gépészeti rendszerbe, amelyekkel az ak- tívszén-szűrőbetéttől függően különböző részecskék bejutását meg lehet akadályozni. A tervezési adatok szigorú értékei csak nagy légmennyiséggel (légcsereszámmal) tarthatók.

Fontos szempont a megfelelő légvezetési rendszer kialakítása is, mivel például festmények esetében a megengedhető légsebesség a műtárgy felületén 1-1,5 m/sec lehet. A légvezetési rendszernek teljes összhangban kell lennie a mindenkori installációs szerkezetekkel. Ez a követelmény azt jelenti, hogy olyan levegőbefúvó és -elszívó elhelyezéseket kell terveznünk, amely figyelembe veszi, hogy az installáció kiállításonként változik: a műtárgyak hol a külső falak mentén, hol a terem közepén helyezkednek el, s eközben a légsebesség-kritériumok is teljesülnek. Tervezési tapasztalataink szerint ezt a feladatot padló- befúvó szerkezetekkel lehet megoldani.

A Kölcsey Központ és így a MODEM épülete bizonyítja, hogy a múló idő nemcsak az emlékeket szépíti meg, hanem igazolja, ha egy épület beváltja felépítésének eredeti szándékait.

Pál József