A hegesztett acélcső: szerkezeti kontra vezetékcső
2011/9. lapszám | VGF&HKL online | 9469 |
Figylem! Ez a cikk 13 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A hosszvarratos hegesztett acélcsövek minősége az elmúlt néhány évtizedben, elsősorban a hegesztéstechnológia fejlődésének köszönhetően, jelentősen javult. A jobb minőségű csöveket, amelyek olcsóbbak a varratnélküli csöveknél, bátran használják a felhasználók különböző vezetékek építéséhez. Ez csak akkor okoz problémát, ha a nem megfelelő csöveket alkalmazzák.
Nem tekintve most a gázszolgáltatásban, energetikai iparban használatos csöveket, megállapíthatjuk, hogy a vezetékek építéséhez használt csövek döntő többsége a menetvágásra alkalmas vezetékcsövek, illetve a szobahőmérsékleten szavatolt tulajdonságú nyomásálló csövek közül kerülnek ki. Az EN 10255 szabványban leírt műszaki jellemzőkkel rendelkező csöveket ott alkalmazzák akár fekete, akár horganyzott kivitelben, ahol a csővezeték szálai, valamint a csatlakozó elemek (fittingek, szelepek) coll-méretsorú Withwort-menettel csatlakoznak. A csövek átmérő- és az ahhoz csatlakozó falvastagság-mérete, valamint azok tűrései biztosítják azt, hogy a menet a csővégen a megfelelő mennyiségű maradék csőfal biztosítása mellett elkészíthető legyen.
Ahol a csővezeték összeépítése nem igényli a menetvágást, ott az EN 10217-1 szabvány által meghatározott tulajdonságú nyomásálló csöveket célszerű alkalmazni. Ezek esetében ugyanis adott átmérő mellett kisebb falvastagság is alkalmazható, természetesen kisebb ár mellett.A sprinkler-rendszerek (automatikus tűzoltó-rendszerek) elterjedése előtérbe hozta a megfelelő csőtípus használatának problémáját. A nagyobb csarnokokban, raktárakban, szállodákban stb. a mennyezet alá elhelyezett sprinkler-rendszer olyan csövek hálózatából áll, amelyek folyamatosan fel vannak töltve vízzel, és nyomás alatt állnak.
A hőre nyíló szelepek nyitását követően (tűz esetén) a nyomás alatt álló víz a csarnokba zúdul. A vizet egy automatikusan működésbe lépő szivattyú pótolja, illetve szolgáltatja folyamatosan. Az automatikus tűzoltó-rendszereket régebben varrat nélküli csőből építették, mivel a folyamatosan nyomás alatt lévő csőrendszer jelentős anyagi kockázatot jelent a csarnok berendezésére, az ott tárolt árukra. Később a gyártók költségcsökkentési szándékkal a hegesztett menetvágásra alkalmas csöveket építették be, amelyekre hatósági engedélyt is kaptak.
Mivel a ma használatos sprinkler-csőrendszerek jó részét nem menetes, hanem alakzáró kötéssel szerelik, elterjedt a vékonyabb falvastagsággal rendelkező vezetékcsövek alkalmazása, amelyek szilárdsági tulajdonságai és geometriai jellemzői biztonsággal szavatolják a nyomás tartását. A probléma több esetben abból adódik, hogy az EN 10217-1 szabványnak megfelelő csövek helyett az azonos méretekkel, kinézettel rendelkező, azonos technológiával gyártott, EN 10219 szabványnak megfelelő kör alakú zártszelvényeket (szerkezeti csöveket) építik be. Ezek a termékek az acélszerkezeti iparban használatosak, műszaki paramétereik tekintetében, eltekintve a keresztmetszet alakjától, teljesen megfelelnek a sokak által ismert négyszögletes zártszelvénynek. A nyomásálló cső alapanyagával, a P sorozatú acélokkal (pressure = nyomás, P235 stb.) szemben, ezeket S sorozatú acélból (structure = szerkezet) készítik. A fő különbség azonban máshol keresendő. A nyomásálló csövek minden darabját 70 bar vagy azt meghaladó nyomású víznyomásvizsgálattal tesztelik. A víznyomásvizsgálatot a gyártó kiválthatja az EN 10246-1 szabvány által meghatározott elektromágneses tömörségvizsgálattal – és csak ezzel. A tömörségvizsgálaton felül el kell még végezni az EN 10246-3, 5, 8 szabványok által részletezett roncsolásmentes vizsgálatok egyikét a hegesztési varrat minőségének folyamatos ellenőrzése céljából. Ezek az alkalmazott fizikai módszerben térnek el: örvényáramos, ultrahangos stb.Ezzel szemben a kör alakú zártszelvények esetében a fenti vizsgálatokat nem végzik el, így semmi garancia nincs arra, hogy az adott csőszál nem lyukas, illetve nem rendelkezik hibás varrattal. A csőgyártási technológia sajátosságai miatt a gyártott termékek néhány százaléka „garantáltan” hibás, lyukas. Így aki a nem szelektált hegesztett szerkezeti csőből megfelelő hosszúságú csővezetéket épít, az 100%-os biztonsággal számíthat arra, hogy a vezeték valahol folyni fog.
Miért fordul elő mégis gyakran, hogy az EN 10219 szerinti csöveket alkalmazzák akár sprinkler-rendszerekben is? A magyarázat abban rejlik, hogy kör alakú zártszelvény rendelése esetén a roncsolásmentes varratvizsgálat kérhető, és azt a gyártók el is végzik. A cél a jobb minőségű, mindenhol zárt varrattal rendelkező szerkezei elem gyártása, amely például tűzihorganyzás során nem fog gőzrobbanást okozni.A varratvizsgálat azonban nem helyettesíti a tömörségvizsgálatot, és a csövet nem teszi alkalmassá vezeték építésére. Sajnos bizonyos esetekben nem teszik ezt világossá, és az örvényáramos varratvizsgálattal tesztelt csöveket, mint olcsóbb megoldást kínálják. Próbáljon azonban a felhasználó kár esetén reklamálni, megkapja a választ azonnal, hogy szerkezeti csőre nem adnak tömörségi garanciát. Sajnos néhány esetben még a varratvizsgálat tényleges elvégzése is kérdéses. Öszszegzésként annyit állapíthatunk meg, hogy a kb. 10%-os anyagár-megtakarítás adott esetben nagyságrenddel nagyobb kártérítési követelés elé állíthatja a felhasználót.
Molnár Attila
