Fizetésképtelen a cég – mit tehet az adós és a hitelező?
2011/9. lapszám | Dr. Kugler Zsolt | 3820 |
Figylem! Ez a cikk 15 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A világban és ezzel összefüggésben Magyarországon is uralkodó kedvezőtlen gazdasági környezet szükségszerű velejárója a piaci szereplők fizető- képességének csökkenése, illetve egyre több cég teljes fizetésképtelensége.
Ezen folyamatok kezelésére a jogban két speciális eljárási forma, a csődeljárás és a felszámolási eljárás alakult ki. Tekintettel arra, hogy az építőiparban jelenleg tapasztalható gazdasági válsághelyzet egyre több céget kényszerít ezen eljárások valamelyikébe, a cégek döntéshozói számára mindenképpen hasznos a vonatkozó jogi szabályozás alapvető ismerete, akár a hitelező, akár az adós oldalán vesznek részt ezen eljárásokban. Jelen cikkünkben a csődeljárással, míg a következő lapszámban megjelenő cikkben a felszámolási eljárással kapcsolatos alapvető jogi rendelkezéseket kívánjuk bemutatni olvasóink részére.
A csődeljárásról általában
A csődeljárás a likviditási problémával küzdő cégek eszköze arra, hogy a hitelezőikkel szemben fennálló tartozások megfizetésére fizetési haladékot kapjanak. A fizetési haladék célja, hogy az adós cég időt nyerjen nyereséges piaci működésének helyreállításához szükséges szervezeti és szerkezeti átalakítások végrehajtásához, illetve megegyezzen a hitelezőivel a fennálló adósságállomány részleges elengedéséről, illetve átstrukturálásáról. A csődeljárás és a felszámolási eljárás közötti alapvető különbség tehát, hogy míg a felszámolási eljárás a cég gazdasági tevékenységének lezárására és a fizetésképtelen cég jogutód nélküli megszüntetésére irányul, addig a csődeljárás célja mind az adós cég, mind a fennálló adósságállomány olyan jellegű és mértékű átalakítása, hogy az adós cég gazdasági tevékenységét nyereségesen folytatni tudja. A csődeljárás megindítását azonban egyéb „gazdaságpolitikai” megfontolású szempontok is indokolhatják. Különösen az építőipar és a szektorhoz szorosan kapcsolódó tevékenységek esetében kaphatnak az adós által kezdeményezett csődeljárások jelentős szerepet, hiszen ebben a szektorban a késedelmes fizetések, körbetartozások miatt gyakoriak a – sokszor csak átmeneti jellegű, és nem a cég strukturális problémáira visszavezethető – likviditási problémák. Egy szakszerűen lebonyolított csődeljárás ebben az esetben is segítheti az adós cégnek átvészelni a likviditási problémákkal terhelt időszakot.
A csődeljárás megindítása
A csődeljárás a csődeljárási kérelem bíróság részére történő benyújtásával kezdődik. A kérelmet benyújthatja akár az adós önmaga vonatkozásában, akár a hitelező, aki követelését végrehajtási vagy felszámolási eljárás helyett csődeljárásban kívánja érvényesíteni. Lényeges körülmény, hogy amennyiben a csődeljárás megindítása iránti kérelmet az adós saját maga ellen nyújtja be, úgy ahhoz az adós cég tulajdonosának előzetes hozzájárulása is szükséges. A csődeljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság megvizsgálja, majd annak megfelelősége esetén a csődeljárást elrendeli. A csődeljárás kezdő időpontjától az adós a cégnevét a teljes csődeljárás alatt kizárólag a csődeljárásra utaló „cs. a.” toldattal használhatja. A csődeljárás leglényegesebb eleme, hogy az eljárás kezdő időpontjától az adóst fizetési haladék, ún. moratórium illeti meg. A moratórium időtartama alapesetben 90 nap, amely bizonyos feltételek megvalósulása esetén hosz-szabbítható. A köznyelvben sokszor csak „csődvédelemként” emlegetett moratórium időtartama alatt az adós ellen gyakorlatilag nem lehet követelést érvényesíteni. Az adóssal szemben nem lehet végrehajtási és felszámolási eljárást indítani, a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat fel kell függeszteni. Ugyanígy az esedékessé vált vagy váló számla- és adótartozásokat az adós a moratórium időtartama alatt nem köteles megfizetni. A fentiek alól csak néhány kivétel van, ilyenek a munkabér- és bérjellegű kifizetések, illetve bizonyos korlátozott adókötelezettségek, melyeket az adósnak a moratórium ideje alatt is teljesíteni kell. A csődeljárás további fontos eleme az adós vagyonának védelme, illetve felügyelete. Erre a célra a bíróság hivatalból, a csődeljárás elrendeléséről szóló végzésben a felszámolók névjegyzékéből egy ún. vagyonfelügyelőt rendel ki. A vagyonfelügyelő elsődleges feladatai, hogy a csődeljárás során figyelemmel kísérje az adós gazdasági tevékenységét és a reorganizációs program végrehajtását, felügyelje a hitelezőkkel történő egyeztetési folyamatokat, illetve a hitelezőkkel megkötésre kerülő csődegyezséget, óvja az adós vagyonát, és biztosítsa a csődeljárás jogszerű lefolytatását.
Bizalmi tőke
A csődeljárás témájához kapcsolódóan több érdekes kérdés is felmerül. Mindjárt az például, hogy az adott cég (ügyvezető-tulajdonos) meg akar-e egyáltalán menekülni a végromlástól, és nem éppen ez volt-e a célja? Tudathasadásosan hangzik, de aki ebben a szakmában, az építőiparban dolgozik, az tudja, hogy miről beszélünk.
Ám tételezzük fel a legjobbakat, és vegyük azt a forgatókönyvet, amikor a cég célja a túlélés, a jövőbeni prosperitás. Vajon megéri-e a számára csődeljárásba menekülni, azaz: meg tudja-e tartani azt a bizalmi tőkét, amire a piacon szükség van? Azt kell, hogy mondjuk: valószínűleg igen. A hitelezők – akik a piac más szereplői, például gyártók, kereskedők stb. –, látván a szándékot, pozitívan állhatnak a továbbiakhoz, főleg úgy, hogy egy felszámolt cég vagyonán osztozkodva általában a sor végén találják magukat, és a nagy semmi üti a markukat. Mi történik, ha a sikeres csődvédelem után a cég talpra áll, és újra vásárlóként lép fel? Úgy hisszük, a keres- kedők örömmel fogadják, és ez így van jól. Ami nincs jól, az az, hogy sajnos a magyar épületgépészeti kereskedelmi rendszer nagyon információhiányos, és kókler, bukásra játszó emberek is végigarathatják egyik céget a másik után, büntetlenül. Ezek nem fognak csődvédelmet kérni…
a szerkesztő
Egyezség a hitelezőkkel
Az adós a hitelezőit a csődeljárás megindítását követően értesíti, és felhívja őket, hogy követeléseiket a vagyonfelügyelő részére jelentsék be. Az egyes hitelezők a követeléseik vagyonfelügyelő részére történő bejelentésénél válnak „hivatalosan” is a csődeljárás résztvevőivé. A hitelezői követelések összesítését követően az adós összehívja a hitelezőket, és egyezségi tárgyalást tartanak. Az egyezségi tárgyalásra az adós – a vagyonfelügyelő bevonásával – köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni. Az egyezségi javaslat többek között azt tartalmazza, hogy az adós fennálló adósságállományának mekkora mértékű elengedését kéri a hitelezőktől a fizetőképesség helyreállítása érdekében. A hitelezők az egyezségi tárgyaláson döntenek az egyezségi javaslat elfogadásáról vagy elutasításáról. Egyezség akkor köthető, ha az adós az egyezséghez szavazati joggal rendelkező hitelezőktől a szavazatok többségét mindegyik hitelezői kategóriában külön-külön megkapta. Fontos megjegyezni, hogy a megkötött egyezség azokra a hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt. Az egyezség azonban az említett hitelezőkre vonatkozóan nem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint amelyeket az egyezséghez hozzájáruló hitelezőkre megállapított. Amennyiben az egyezségi tárgyalás sikeres volt, úgy a létrejött egyezségi megállapodás keretében az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről és időzítéséről. Az egyezségi tárgyalás eredményét az adós köteles a bíróságnak bejelenteni, illetve egyezség esetében az egyezségi megállapodást is köteles mellékelni. Ha az egyezség megfelel a jogszabályi követelményeknek, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a csődeljárást befejezettnek nyilvánítja. Ebben az esetben beszélhetünk sikeres csődeljárásról: a hitelezők elfogadták az adós egyezségi ajánlatát, a moratórium megszűnik, és (optimális esetben) az adós fizetőképessége és nyereséges működése belátható időn belül helyreáll. Ha az egyezség nem jött létre, vagy az bármi okból nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság a csődeljárást megszünteti. Ezzel egyidejűleg a bíróság megállapítja az adós fizetésképtelenségét, és elrendeli a felszámolási eljárás megindítását. Ha az ön cége ellen csőd- vagy felszámolási eljárást kezdeményeztek, esetleg egy tartozás behajtása végett ön kívánja valamelyik eljárást megindítani, feltétlenül a jogterületet jól ismerő és kellő gyakorlati tapasztalattal rendelkező jogásszal való konzultációt javaslunk. E komplex jogterületen megfelelő gyakorlati ismeretekkel rendelkező jogi képviselővel hatékonyabban és eredményesebben érvényesítheti gazdasági érdekeit ezen eljárásokban, akár az adós, akár a hitelező oldalán.
