Csepeli Központi Szennyvíztisztító telep
2011/9. lapszám | VGF&HKL online | 7166 |
Figylem! Ez a cikk 14 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Budapesten az első szennyvíztisztítót 1966-ban építették Dél-Pesten, mely 80 000 m³ szennyvizet tisztított meg naponta. A következő telepet 1980-ban adták át Észak-Pesten 200 000 m³/nap teljesítménnyel. A két szennyvíztisztító összesen 280 000 m³ vizet tisztított meg naponta, miközben Budapesten 500 000 m³/nap szennyvíz keletkezett. Így szükségessé vált egy harmadik telep építése is, mely a fennmaradó tisztítatlan szennyvizet megfelelő kezelés után a Dunába engedi.
A telep helyszínéül a Csepel-szigetet választották. A beruházáshoz kapcsolódóan több építkezés is indult. Meg kellett építeni a budai főgyűjtőcsatornát, illetve a ferencvárosi, kelenföldi, albertfalvai átemelőket, továbbá a telep körüli árvízvédelmi töltés és a bekötő út is megépítésre várt. Ezen építkezéseket az ÉlőDuna projekt fogta össze, melynek az volt a célkitűzése, hogy ne kerüljön szennyezett víz a Dunába, illetve javuljon a folyó vízminősége. A telep építésére 240 millió eurót szántak a döntéshozók, melyet 65%-ban az EU-s Kohéziós Alap, 20%-ban a magyar állam, és a maradék 15%-ban a Fővárosi Önkormányzat támogatott. Az építési munkálatokat magyar vállalatok végezték, míg a technológiát francia csoportok szerelték össze. A tisztító tervezésénél 1,6 millió lakos-egyenértéket vettek figyelembe. Napi átlagos vízhozamnak 300-350 ezer m³/nap, míg maximális terhelésnek 900 ezer m³/nap vízhozamot terveztek. Maximális vízhozam mellett nincs biológiai tisztítás. A telep megépülése után mára Budapest szennyvizének 95%-a tisztítva van. A maradék 5%-ot Csepel, Tétény és Budafok szennyvize teszi ki. A telep felépítése különleges, eltér az eddig megszokott konstrukcióktól. Minden műtárgy fedett, és a légtere megszívott. Az elszívott levegőt szagtalanítás után engedik a környezetbe. 300 ezer Nm3 levegőt tisztítanak meg óránként. A telep 70%-a zöldfelület, még az épületek tetőszerkezetére is telepítettek növényzetet. Mivel minden műtárgy fedett, így igyekeztek kompaktabbakra tervezni az épületeket, hogy kevesebb helyet foglaljanak. Az iszaprothasztásnál keletkező biogázt energiatermelésre és fűtésre használják fel, így a telep teljes energiafogyasztásának 30%-a visszanyerhető. A telepre a ferencvárosi, illetve a kelenföldi átemelőtől érkezik a szennyvíz, maximum 37 500 m³ óránként.
Finomrácsok
A szennyvizet 6 db 3 mm-es finomrács fogadja, ahol a nagyobb szennyeződések (rácsszemét) fennakadnak. Majd a szennyvíz áthalad 7 db SEDIPAC 3D homok- és zsírfogó berendezésen. A fizikai tisztítás után kerül sor a biológiai tisztításra. 17 medencében pre-anoxikus és anaerob folyamatok zajlanak le, melyek után a kezelt víz vas(II)-klorid adagolást követően az utóülepítőbe kerül, majd innen engedik a Dunába. A SEDIPAC 3D-ből keletkezett iszapot 2 db gravitációs sűrítő, míg az utóülepítőből érkező iszapot 5 db sűrítőasztal fogadja. A sűrítők termékei a kevert iszaptartályba, majd onnan előfűtés után a pasztörizálóba kerülnek. Itt 30 percig 70 °C hőhatásnak teszik ki az iszapot. Ahhoz, hogy az iszap mezőgazdasági célra felhasználhatóvá váljon, patogénmentesíteni kell, ami 2 vonalon keresztül történik. 1 vonalban 3 tartály található, így, míg az egyik tartály töltés alatt van, addig a második ürít, a harmadikban pedig zajlik a pasztörizálás. A pasztörizálás után az iszap átkerül a termofil anaerob rothasztóba, ahol 3 reaktorban biogázt termelnek, vas(III)-klorid adagolása mellett 55 0C-on. A 12 napon át tartó rothasztás során CH4 és CO2 keletkezik. A termelt biogázt 2 db tartályban tárolják, majd 2 db 1,4 MW-os gázmotorban és 3 db 2,5 MW-os kazánban elégetik. Egy nap 25 ezer Nm3 biogázt állítanak elő.
2,5 MW-os kazán
A rothasztó után az iszap a rothasztott-iszaptartályba kerül, miután a felesleges hőt kinyerték az iszapból. A kinyert hőt előfűtésre használják a pasztörizáló és a termofil rothasztó előtt. Utolsó lépésként centrifugával víztelenítik az iszapot vas(III)-klorid segítségével, majd iszapsilóban tárolják elszállításig. Az egész telep teljesen automatizált, egy közel 140 ezer input/output-tal rendelkező technológia-felügyeleti rendszer segítségével nyomon követhető minden folyamat. Ennek végeredményeként a Dunába kiengedett víz megfelel a legszigorúbb európai uniós előírásoknak. A szennyvíztisztító megépítésének hála, a folyóban megjelentek olyan halfajok, melyek csak a tiszta vízben élnek és szaporodnak.
Égető Imre János, Energetikai Szakkollégium
