Hozzászólás Chiovini György Hőszivattyú: a szakemberek és a megrendelő korrekt viszonyának alapjai című szakcikkéhez
2011/9. lapszám | VGF&HKL online | 2027 |
Figylem! Ez a cikk 14 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Mindenekelőtt köszönetemet szeretném kifejezni a szerzőnek, hogy a témával elfogulatlanul foglakozik. Ezzel valóban segítségére lehet a hőszivattyúzás iránt továbbra is érdeklődő megrendelőknek. További érdeme a cikknek, hogy részletezi a hőszivattyús projektek meghatározó fázisainak szakmai alapjait, és ilyen módon alapigazságokat fejez ki.
■ Chiovini György „Hőszivattyù: a szakemberek és a megrendelő korrekt viszonyának alapjai” című cikkje
/hklszaklap.hu, bejelentkezés szükséges!/
■ a cikk 2. része a jelenlegi lapszámban
Mindenekelőtt köszönetemet szeretném kifejezni a szerzőnek, hogy a témával elfogulatlanul foglakozik. Ezzel valóban segítségére lehet a hőszivattyúzás iránt továbbra is érdeklődő megrendelőknek. További érdeme a cikknek, hogy részletezi a hőszivattyús projektek meghatározó fázisainak szakmai alapjait, és ilyen módon alapigazságokat fejez ki.
Természetesen, ha csak ennyi megjegyzésem lenne, akkor nem kértem volna lehetőséget a reagálásra. Hozzászólásom indoka inkább azoknak a cikkben is érintett hazai jelenségeknek a megvilágítása, melyek talán tovább segítik a jövőbeni megrendelők tájékozódását. Alapvetőnek tartom, hogy foglalkozzunk a hőszivattyús piac megtisztításával. Indokolt a cikk mondanivalója szerint is, hogy szabályozzuk a korrekt marketing, a felelős tervezés és a minőségi kivitelezés, garanciavállalás kérdéseit. A Magyar Hőszivattyú Szövetség saját sorai között is felvállalja a konfliktust, és elvégzi a szükséges korrekt vizsgálatokat, ha felmerülnek tagjai részéről hibás teljesítések. Ennek bizonyítéka a tavasszal két hőszivattyús kolléga távozása a szövetségből, mert mertük Őket szembesíteni saját kifogásolható hőszivattyús teljesítményükkel. A jövőbeni, a kormány megújuló energia-politikájával összhangban lévő várható hőszivattyús piaci növekedés is arra kötelez mindenkit a területen, hogy a szakmai színvonal emeléséért mindent megtegyen. Mindezek képviselete mellett szeretném azért megjegyezni, hogy a hazai általános műszaki, de mondhatnám, az általános szolgáltatási morál alapján talán nem indokolt egyedül a hőszivattyúzást kiemelni, mint a fűtési piac megrendelőire veszélyt jelentő tevékenységet, és javaslom is a többi, akár megújuló energiás technológia hasonló elvek szerinti elemzését. A cikkben szereplő negatív nemzetközi példákra való hivatkozás szerintem nincs arányban azokkal az eredményekkel, melyeket a német, osztrák és svájci hőszivattyúzás elért. Az európai szövetségi konzultációim alapján mondhatom, a nyugat- európai hőszivattyús „piaci stagnálás a 26 000 db/év szinten” a 15 évig tartó állami támogatás beszüntetésének, vagy más országokban 1500-2000 euró szintre csökkentésének és a világgazdasági válság hatásainak együttes következménye. Egy ilyen piacon 30 db „hibás” rendszer hatása olyan, mintha itthon a becsült 1000 db/év hőszivattyús telepítésből 1 db hibásat elemeznénk. Sajnos tény, hogy itthon több kifogásolható hatékonyságú, többlet áramfogyasztást okozó hőszivattyús rendszer készül. Ezek okait a cikk részletezi. Ami a tervezői és a kivitelezői felelősséget illeti, a szakmai oktatások és minősítések bevezetésével várha-tóan ezeket egyre jobban kezelni tudjuk. A MAHŐSZ következő időszaki programjában kiemelt helyen van az EHPA európai kipróbált elvek és gyakorlatok alapján összeállított EUCERT és QUALITY LABEL hazai bevezetése, remélhetőleg állami támogatással.
Egy fontos szempontra felhívnám a figyelmet, arra, hogy a cikk szerzője kiemeli a pályázati támogatásos hőszivattyús rendszerek ellenőrizhetőségét és monitoring mérését. Ebben a MAHŐSZ kezdeményező szerepet játszott az Energiaközponttal, és ennek az eredménye a kiírási feltételek pontosítása. A monitoring-adatok a későbbiekben lehetőséget adnak a további szabályozások finomítására.
Zárszó
Ami külön érdeme a cikknek, az a megrendelői felelősség kérdésének objektív felvetése. Sajnos sok eset bizonyítja, hogy a tervezési paraméterektől teljesen eltérő műszaki körülmények között üzemeltetnek hőszivattyús rendszereket, ezért is jogos elvárás, hogy a külföldi példákhoz hasonlóan a műszeres mérés és monitoring lehetősége a szerződéskötésnél és a garanciavállalásnál feltétel legyen. De itt meg kell említeni, hogy a vállalkozó csak abban az esetben tud kiterjesztett garanciát adni, ha a forgalmazó ebben partner, és a megrendelő a szerviz- és karbantartási szerződést is aláírja. Sajnos a kisteljesítményű rendszereknél ez a legritkább esetben valósul meg. A cikkben felmerül, hogy a külföldi megrendelők sok esetben kénytelenek voltak a fogyasztóvédelmi szervezethez fordulni. A MAHŐSZ már korábban kezdeményezte a hazai fogyasztóvédelemmel az együttműködést a vitás esetekben. Ehhez a MAHŐSZ előzetes szakmai állásfoglalást készít, de azt a Mérnöki Kamara jogosult igazságügyi szakértőinek adja át, szükség szerinti felhasználásra. Végül szeretném potenciális megrendelőinket megnyugtatni, hogy a hőszivattyús piac szakmai fejlődését úgy értékeljük, hogy a folyamatosan változó műszaki igények minél jobb színvonalú kiszolgálása a célunk, és tisztában vagyunk a feladatainkkal és a felelősségünkkel is. Ehhez a munkánkhoz várjuk a szakemberek további hasznos javaslatait.
Ádám Béla elnök, MAHŐSZ
